Kevesebben és kevesebbet vannak táppénzen

Érdekes trendet rajzolnak ki az elmúlt 15 év táppénzes adatai. A táppénzen töltött napok száma a felére csökkent, a táppénzes esetek száma pedig 30 százalékkal - derül ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adataiból. Sokféle ok áll a háttérben: fejlődő orvostudomány, elbocsátástól félő munkavállalók, szigorodó feltételek. Trükközések azonban továbbra is vannak.

Fokozatosan csaknem a felére csökkent a táppénzen töltött napok száma az elmúlt 15 év folyamán. Míg például 1995-ben összesen 63,1 millió napot töltöttek táppénzen a dolgozók, a tavalyi évben 32,7 millió napot. Érdekesség, hogy mindeközben 1,59 millióról 1,12 millióra csökkent a táppénzes esetek száma, a táppénzkiadások azonban nőnek.

(Hogy tisztában legyünk a fogalmakkal: Táppénz a keresőképtelenséggé válás 16. napja után igényelhető. A keresőképtelenné válás első 15 napja még betegszabadságnak számít, amit a munkaadó fizet, összege pedig a fizetés 70 százalékának megfelelő távolléti díj. A táppénz mértéke a napi átlagkereset 60 százaléka, kórházi ellátás esetén 50 százaléka, de nem lehet magasabb napi 9800 forintnál.)

A válság a táppénzkiadásokat is csúcsra juttatta

2000-ben a nyilvántartott, 1,41 millió táppénzes eset 41,2 millió táppénzes napot és 56 milliárd forintos kiadást vont maga után. 2005-ben az 1,25 millió esetszám, 37 millió táppénzes napot jelentett és 97 milliárd forintnyi kiadással járt. A gazdasági válság 2008-as kirobbanása eredményezte a legtöbb kiadást e területen. Tavalyelőtt 102,6 milliárd forint került kifizetésre, 1,17 millió táppénzes eset után. Ennek vélhetőleg a hirtelen megszaporodó elbocsátások is okai lehetnek: a felmondások hírére többek menekülhettek táppénzre - részint a stressz okozta egészségügyi problémák miatt, részint taktikai okokból. Közrejátszanak a kiadások alakulásában az akkor elbocsátottak bérviszonyai is. A válság kirobbanását köztudottan egy jól kereső réteg is bánta.

Sokan még betegen is dolgoznak

A táppénzes napok csökkenésének hátterében több tényező is állhat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár véleménye szerint. Az eredmények így részben az eltelt másfél évtized alatt is számottevően fejlődő orvostudománynak, illetve a munkavállalói attitűd változásainak köszönhetőek. Molnár Barbara, az OEP szóvivője elmondta, feltételezhetően a korszerűsödő egészségügyi technológiák és az orvostudomány fejlődése miatt csökkenhetett le egyes betegségek gyógyulási ideje jelentősen. A másik ok a munkavállalók cég iránti lojalitásának növekedése lehet - részben az egzisztenciális félelmekkel összefüggésben. A munkahely elvesztésétől való félelmek miatt az emberek ugyanis aligha íratják ki magukat indokolatlanul, de gyakran még indokolt esetben sem. Inkább nem megfelelő egészségügyi állapotban is beállnak a "taposómalomba" és betegen is bemennek a munkahelyre, csakhogy megőrizhessék azt.

A passzív táppénz szigorítása is közrejátszik

Egyes, táppénzzel kapcsolatos jogszabályok változásai is tovább árnyalhatják a képet. Érezteti például a hatását a passzív táppénzen (passzív táppénzről akkor beszélünk, ha a beteg biztosítási jogviszonya a keresőképtelenség ideje alatt szűnt meg, vagy ha a keresőképtelenség a biztosítási jogviszony megszűnését követő 3 naptári napon belül következik be) tölthető maximális időtartam csökkentése. Mint ismeretes, a passzív táppénz ideje az elmúlt években 180 napról első lépésben 90 - majd 45, tavaly pedig 30 napra csökkent. A táppénzes időszakkal együtt jól látható, hogy az erre fordított összegek évről évre emelkedtek: ez jobbára a béremelkedésekkel magyarázható.

Így ügyeskednek a munkavállalók

Persze a táppénzeseknél előfordulnak kisebb-nagyobb visszaélések is. Ilyenkor többnyire nincs szó valós megbetegedésekről. Nem is nyúlik túlzottan hosszúra a keresőképtelenség ideje. A 'pihenni vágyók' rendszerint valamilyen idényszerű szükséglet - vizsgaidőszak, beteg gyermek vagy hozzátartozó ápolása, nem hivatalos mellékmunka - miatt használják ki a lehetőséget. A tapasztalatok szerint ez a réteg jól ismeri azokat a kórképeket, amelyeknél vizsgálatokkal sem lehet egyértelműen kideríteni, valósak-e. Előszeretettel hivatkoznak fejfájásra, hasi panaszokra vagy derékfájásra is. Másik hasonló visszaélési lehetőség egy-egy valóban létező egészségügyi probléma tüneteinek eltúlzása. Ilyenkor a keresőképtelenség állapota már hónapokig is eltarthat. A beteg persze ad a formára: együttműködik a kezelőorvossal, szakrendelésre megy és kivizsgálásokon is részt vesz. A valós indok persze többnyire az, hogy a beteg felmondás miatt késlelteti a keresőképessé nyilvánítását.

Az OEP által nyilvántartott, leggyakrabban előforduló betegségtípusok

- légzőszervi
- mozgásszervi
- fertőző
- emésztőrendszeri megbetegedések
- keringési rendszer megbetegedései
- mentális megbetegedések
- sérülések

Táppénzes statisztika (forrás: OEP)

Év	táppénzes napok száma (millió)	táppénzes esetek száma (ezer)	táppénzkiadás (millió forint)
1995	63,1	1590	39 805
2000	41,2	1412	56 140
2005	37,4	1252	97 024
2006	36,4	1197	99 954
2007	33,0	1116	97 390
2008	32,8	1175	102 620
2009	32,7	1128	101 570

Takács Gabriella