Pszichológiai tesztek az álláspiacon (6.) - LPO

A munkaerő-kiválasztáskor gyakran alkalmazott pszichológiai teszteket bemutató sorozatunk következő részében a pályázók erkölcsét, szabályokhoz, előírásokhoz való viszonyát vizsgáló LPO-teszttel foglalkozunk.  A kiválasztást végzők fúként értékesítői, beszerzői és ügyfélszolgálatos pozíciók betöltésekor alkalmazzák.

A kérdőívet egy magyar kutatócsoport fejlesztette ki 1996-ban, végső verziója 2002-ben készült el. A teszt empirikus, vagyis tapasztalatokon alapul, jelenleg alkalmazott változat kialakításához több ezer fő erkölcsi attitűdjét vizsgálták meg.

Az erkölcsi attitűdöt és a megbízhatóságot méri

"Az LPO erkölcsi magatartás tesztet a gyakorlati igények hívták életre. Egy vállalat fel kívánta mérni a munkatársak szabályokhoz való viszonyát. Ennek érdekében kutatókat kértek fel: készítsenek olyan tesztet, amely kiszűri a szabályok megszegésére hajlamos dolgozókat. Az LPO névre keresztelt kérdőív bevált, és az újonnan felmerülő igények miatt a továbbfejlesztése is elkezdődött. Mai változata összesen kilenc faktort vizsgál, és ezek mentén méri fel a jelöltek, dolgozók erkölcsi attitűdjét" - tudtuk meg Gergely Istvántól, az AT Work pszichológusától, aki maga is alkalmazza az LPO-t a jelöltek kiválasztásakor.

Értékesítői, beszerzői állásoknál fordul elő

"Tapasztalataink szerint a kérdőívet a kiválasztás első köreiben, általában az értékesítői, a beszerzői és az ügyfélszolgálatos pozíciók betöltésekor alkalmazzák. Előfordulhat azonban minden olyan munkatárs kiválasztásakor, akik által az ügyfelek képet kapnak - és alakítanak ki - a cég által képviselt értékekről" - tette hozzá.
Az LPO felméri, a dolgozó hogyan reagál egy-egy, a tisztesség szempontjából kérdéses helyzetben. Feltérképezi a - leendő - munkatárs szabályokhoz, előírásokhoz, büntetéshez, előnyszerzéshez, a törvényekhez, az elvárásokhoz, másokhoz, az érdekekhez, a haszonhoz való viszonyát, külső-belső kontrollját. Egyszóval, hogy mennyire becsületes, mennyire megbízható a jelölt.

Hat helyzetről kell véleményt mondani

A teszt hat, utalásszerűen meghatározott helyzetet kínál - például vállalati pletyka, munkaidő vége, munkatárs késése, új szabály bevezetése. A pályázóknak kilenc - a helyzet megítélésével kapcsolatos - véleményből kell kiválasztaniuk egy leginkább szimpatikusat, egy legellenszenvesebbet, és egy olyat, amelyet szerinte a környezete, azaz mások választanának. Ezek az úgynevezett "átlagember" válaszok. A kilenc válasz egyébként nem egyezik meg a kilenc mért faktorral.

Nehét manipulálni

Az LPO letölthető az internetről, részletesen megismerkedhetünk tehát a kérdésekkel, ennek ellenére Gergely István szerint rendkívül nehéz manipulálni az eredményt. "A teszt jóval összetettebb, mint amilyennek első látásra tűnik. Az LPO-ban nincs jó és rossz válasz, ráadásul a kérdésekből sem lehet kikövetkeztetni, azok mely mért csoporthoz tartoznak. Aki ezt a tesztet tudja manipulálni, az mindegyiket" - vélekedett a kérdőív megbízhatóságáról Gergely István.