A nyugati trendekhez igazodva hazánkban is egyre népszerűbbek az úgynevezett "nagy légterű irodák" - amelyekben 20-50 vagy épp száznál több ember végzi a munkáját úgy, hogy mindössze egy vékony paraván - vagy még az sem - választja el egymástól őket.
Nem garancia a hatékonyabb munkára
"A multinacionális és a kisebb-nagyobb hazai cégek egyaránt előszeretettel bérelnek ilyen irodát költséghatékonysága miatt és mert úgy vélik: jóval gördülékenyebben zajlik majd a munka, ha a dolgozók zöme egy légtérben helyezkedik el. Ez azonban egyáltalán nem biztos, sőt: könnyen előfordulhat, hogy a nagy légterű irodában mind a munkatársak teljesítménye, mind a termelékenység elkezd csökkeni" - mondta el Mischinger Gábor ergonómiai szakmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ergonómia és Pszichológia Tanszékének oktatója.
Az ilyen irodában ugyanis elég nagy a zaj, a jövés-menés, és ha nem a megfelelő módon válogatják össze az itt elhelyezett munkatársakat, ők sokkal inkább hátráltatni, mint segíteni fogják egymás munkáját.
Kiket ne tegyünk nagy légterű irodába
"Nagy légterű irodába egyáltalán nem ajánlott azokat a dolgozókat elhelyezni, akiknek a munkája nagyfokú elmélyülést, koncentrációt igényel. Esetükben kifejezetten rontja a teljesítményt a jövés-menés és a zaj. A titkos adatokkal dolgozók - például bizonyos banki tevékenységet végzők vagy különböző, sok kisebb cég adatait könyvelők - számára is érdemesebb hagyományos - maximum 8 fős, zárt - irodát biztosítani" - tájékoztatott Mischinger Gábor.
Egy légtérben könnyebb az ellenőrzés
Ugyanakkor nem árt azzal is tisztában lenni, hogy a munkatársak hagyományos irodában való elhelyezésével az ellenőrizhetőségük is csökken. Mivel általában ezekben az irodákban az azonos szinten lévők dolgoznak, a vezető pedig egy külön helyiségben, így előfordulhat, hogy a kollégák beszélgetéssel vagy épp mással ütik el az időt érdemi munka helyett - hiszen a vezető ezt úgysem veszi észre. A nagy légterű irodák esetében azonban gyakran előfordul, hogy egy üvegfallal körülvett irodában helyezik el a főnököt, így rálátása van a dolgozók mindegyikére - és ez a legtöbb esetben visszatartja őket a munkakerüléstől.
A csapatmunkát igénylő feladatok elvégzéséhez ideális
Mint Michinger Gábor elmondta, a nagy légterű irodák sikeres működésének titka a benne dolgozó munkatársak megfelelő összeválogatásán múlik. "A válogatásánál a munkatársak vállalati hierarchiában betöltött szerepe másodlagos. Sokkal fontosabb, hogy a közös irodában dolgozók a többiek munkáját nem zavaró tevékenységet végezzenek. Az értékesítői csapatot például nem ajánlott a könyvelői gárdával egy légtérbe helyezni, a vezetőket viszont nem szükséges elkülöníteni - amennyiben zavartalanul tudják végezni munkájukat a munkatársak jelenlétében" - véli a szakértő.
Fontos emellett, hogy főleg azokat helyezzük nagy légterű irodába, akik nem csupán hasonló tevékenységet végeznek, hanem munkájuk során szorosan együtt is működnek egymással, és hatékonyságukat nagyban elősegíti az egymással való gyors kommunikáció. A kreatív ügynökségek, szerkesztőségek esetében például optimális lehet, csakúgy, mint az ügyfélszolgálatok, call centerek esetében" - sorolta az oktató.
A box nagysága tevékenységfüggő
Az irodakialakítások során gyakran központi kérdéssé válik, hogy vajon hány négyzetméternyi terület jusson egy-egy dolgozónak. Mischinger Gábor szerint ezt elég nehéz meghatározni, hiszen ez a munkavállaló által végzett tevékenységtől függően lehet akár 8 négyzetméter, de akár 25 is. Egy call centerben dolgozónak például nem szükséges több méteres asztal és hatalmas terület ahhoz, hogy el tudja végezni munkáját. Bizonyos szakmákban viszont elengedhetetlen a nagyobb tér, így például a tervezőmérnökök, építészmérnökök esetében.
Trendek Nyugaton: konzervatív németek, liberális angolok
Európában Angliában a leginkább elterjedtek a nagy légterű irodák, ami részint a magas irodai bérleti költésgekre vezethető vissza. Gyakori, hogy a főnök egy elkülönített üvegkalitkában ül, ám liberálisabb munkahelyeken egyszerűen a kollégák között foglal helyet. A szigetországinál jóval konzervatívabb a német irodai kultúra, ahol több a külön szoba. Az egy dolgozóra jutó tér egy európai felmérés szerint messze a németeknél a legtöbb, 30 négyzetméter. Ennek ellenére német bankoknál, telekommunikációs cégeknél egyre erősebb az angol hatás, ügyvédi irodákban viszont ritkaságnak számít az egy légtér.
Oroszi Babett