Kiszervezett szakdolgozat-írás: mennyit kér a béríró?

Elsősorban lusta vagy időhiánnyal küzdő egyetemisták választják a diplomaszerzés könnyebb, ám veszélyesebb útját. Ők szakdolgozatukat nem maguk írják, hanem erre a munkára egy erre specializálódott bérírót kérnek fel. Hogyan dolgoznak a profi szakdolgozatírók? Mennyit kérnek a munkákért? Ki büntethető és hogyan?

Nehéz helyzetben levő egyetemisták diplomamunkájának vagy házi dolgozatainak megírására komplett iparág szerveződött Magyarországon. A bérírók között akadnak"magányos farkasok", nyugdíjas esetleg épp a pénztárcájukat kissé felhizlalni vágyó pedagógusok, szövegírók, vagy szimplán jó tollú, "kísérletező kedvű" egyetemisták is. Mások már csapatokba szerveződve dolgoznak - derül ki némi internetes kutakodás után.

Némelyik teamnek vagy egyéni szerzőknek még honlapjuk is van tevékenységük reklámozására. Igaz, elérhetőségeiket szigorúan csak e-mailben tárják a nyilvánosság elé. Nem is meglepő, hogy a téma kényessége folytán nem szívesen beszélnek tevékenységükről: a telefonon érdeklődőket óvatosságból alaposan ki is kérdezik a megkeresés indítékairól.

Az írót nem lehet jogilag megfogni

A szolgáltatás ugyan etikátlan, ám jogilag legális, hiszen a szakdolgozatíró hivatalosan megbízásra ír tanulmányt. Hogy azzal később mi lesz, az már nem az ő felelőssége. Legfeljebb az adóhivatal vizsgálhatná a szakdolgozatért kapott pénzösszeg adózását. A megbízó felelősségéről kicsit később.

A kliensnek munkafelvétel előtt, egyeztetéskor mindössze a szakdolgozatot váró egyetemi vagy főiskolai kar, szak nevét, a diplomamunka témáját, címét, továbbá az elkészítés határidejét kell közölni a "szolgáltatóval." A bevált menetrend szerint a bérírók általában a végösszeg 20-30 százalékát kérik előleg gyanánt, a többit majd a kész diplomamunka átvételekor kell kiegyenlíteni.

Személyes ajánlással jönnek az ügyfelek

A magát csak Mirtillként emlegető profi szakdolgozatíró évek óta "utazik" ebben a műfajban. Irodalomtörténész édesapja hatására 8 éves kora érdekli az írás - a családfő azonban nem tud lánya megkérdőjelezhető keresetkiegészítő hobbijáról. "Még csak az kellene, szegény egész biztosan infarktust kapna. Első alkalommal egyébként egy barátnőm keresett meg azzal, hogy szedjem egy kicsit ráncba a készülőben lévő diplomamunkáját, de annyira tele volt stilisztikai, helyesírási és egyéb hibákkal, hogy "dühömben" inkább írtam neki egy teljesen újat, szinte a nulláról. Jelest kapott rá és örömében elhalmozott kisebb ajándékokkal. Így kezdődött"- emlékszik vissza.

A hölgy civilben egyébként profi szakszövegíró és időnként kortárs irodalmi platformokon is megfordul - a dolgozatírást hivatalosan elismert tevékenységei mellékszálaként űzi. Ez a szolgáltatás a honlapján nyilvánvalóan nem szerepel. A diplomamunkára vágyók többnyire a korábban elégedett ügyfelek ajánlása útján jutnak el hozzá.

Hatvan oldal 100 ezerért

Mirtill tarifája a piaci átlag felett van - oldalanként átlagosan 1500 forintot számít fel a munkájáért, ami így a 60 oldalas végtermék esetében közel 100 ezer forintot jelenthet. A végső árat emellett a sürgősség és a kidolgozandó téma nehézsége is meghatározza. A műszaki vagy például genetikai tárgyú diplomamunka már 3-szoros tarifával fut. (Utóbbiért a "szerző" már komoly szakmai elismerésben is részesült - még a könyvkiadás is szóba került.) Amennyiben a megrendelő extra gyors kidolgozást óhajt - ilyenkor a szakdolgozatnak 2-3 hét alatt kell elkészülnie - a szerző 100 százalékos sürgősségi felárat számít fel. "Tény, hogy nem számítok az olcsó írók közé a piacon, de legalább minőséget nyújtok és eddig még mindenki meg volt a produktummal elégedve."

Mirtill egyetlen esetben nem vállal bérírást. "Az újgazdagok 24-25 éves, aranykalitkában nevelkedett, elkényeztetett, szemtelen gyerekeitől általában nem veszek át megbízást. Nem szívesen tárgyalok azzal a réteggel, aki a pénzéért úgy érzi, hogy mindenkit megvehet és lenézően viselkedhet másokkal "- magyarázza. A profi szakdolgozatíró egyébként, tapasztalatai alapján úgy látja: a megbízók többsége valójában az időhiánynak álcázott lustaság miatt köt ki valamelyik dolgozatírónál-a többi pusztán ürügy.

Az egyetemista részéről csalás

Csakhogy a szolgáltatás iránti igény ellenére sem mehetünk el amellett, hogy - akárhogy is nézzük - a bérírás és béríratás alkalmával csalás történik. A szakdolgozatát mással írató végzős más babérjait aratja le - miközben mind magát, mind pedig a felsőoktatási intézményt becsapja.

A felsőoktatási intézmények tanulmányi szabályzata egyébként több lépéssel igyekszik kivédeni a csalásokat. A legtöbb helyen kötelező 3-4 személyes konzultáción részt venni a diákoknak, amelyeken a konzulens folyamatában láthatja a készülő diplomamunkát és instrukciókat is adhat hozzá, ha szükséges. A hallgatónak emellett írásban is nyilatkoznia kell arról, hogy a leadott dolgozat saját szellemi termék - miközben a vizsgabizottság is élénken figyelemmel kíséri, nincsenek-e megmagyarázhatatlan jelenségek a védéskor. Intő jel lehet például, ha az addig állandóan bukdácsoló végzős hirtelen "megtáltosodik" és brillírozni kezd a vizsgán. Ez azonban, önmagában még nem bizonyíték - így sokszor csak a gyanú marad, hogy valami nincs rendjén.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a felsőoktatási intézmények többnyire csak a plágiumok kiszűrésére készültek fel. Azt már senki nem szívesen vallja be, hogy a profi szerzők által, egyedi megrendelésre készített diplomamunkákkal a lebukás esélye jelentősen csökkenthető - már ha a vizsgázó veszi a fáradtságot, és néhányszor alaposan átolvasva felkészül a "munkájából." Mi több: a dolgozatírók némi felárért egy tréningen még a védésre is felkészítik a megbízót, felhívva a figyelmüket a lehetséges buktatókra - és ha valami miatt homokszem kerül a gépezetbe, legfeljebb új diplomamunkát kell készíteni...

Akitől megvonták a doktori címet

Persze adódik olyan helyzet, amikor sikerül nyakon csípni a trükközőket. "Elvétve előfordulhatnak csalások. Egyszer volt rá példa, hogy a végzős szakdolgozata annyi plágiumot tartalmazott, hogy nem mehetett államvizsgázni és új diplomamunkát kellett készítenie. Más alkalommal egy doktori disszertációban vélte egy sértett felfedezni saját munkájának számos részletét. Az illető ezt követően panaszt tett és gyanúja be is igazolódott"- hoz példákat Dr. Tóth Magdolna, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettese. A plagizáló doktorandusz mindenesetre drága árat fizetett: az eset alapos kivizsgálása után végül megvonták tőle a doktori fokozatot, méghozzá örökre...

Nem bánik kesztyűs kézzel a jelenség besorolásával Dr. Ormós Zoltán jogász sem. Az ügyvéd szerint a más által írt szakdolgozat, diplomamunka "intellektuális, szellemi közokirat-hamisítás", bár hivatalosan egyetlen ilyen eljárás sem indult még az ügyészség kezdeményezésére. "A szakdolgozatot meg sem író személy teljesítménye valójában elégtelen, ám a szakdolgozat írója ezt minősíti át a dolgozatra kapott, adott érdemjeggyé, értékelhető teljesítménnyé - azon túlmenően, hogy nem is ő írta."

A jelenség kapcsán karrier-tanácsadó véleményére is kíváncsiak voltunk. Dömök Gabriella, a Kozák HR tanácsadója elmondtam a szakdolgozat fontos mérföldköve egy életszakasznak, amelynek lezárását a diploma koronázza meg. Ezért sem jó így megúszni. Arról nem is beszélve, hogy a jól megírt szakdolgozat a pályakezdő szakmai fejlődését is szolgálhatja. Egy fiatal mérnök például olyan szakmai újításokat vetett fel munkájában, amelyet munkahelye később a gyakorlatban is elkezdett alkalmazni és az esetből ő is profitált"- fejti ki véleményét Dömök Gabriella.

Svájcban másképp csinálják

A szakember szerint a trükközés a diplomával óhatatlanul is rámutat a hazai felsőoktatás hiányosságaira. Egy példa: a svájci üzleti főiskolák a végzősöknek komplett projektfeladatot adnak a tanulmányok lezárásához. A projektnek van az egyéni teljesítményre és a csapatmunkára egyaránt koncentráló része. Emellett mindenki adminisztrál, dokumentál, prezentál majd egyénileg és projektben is számot kell adni a végzősöknek a tudásukról. A vizsgarendszer ott olyan, hogy lehetetlen kibújni a feladat alól.

Takács Gabriella