Három hónap alatt kétezer orvos és szakdolgozó mondott fel

Már a nyelvtudásra sincs szüksége annak a kétezer orvosnak és szakdolgozónak, akik az év első három hónapjában mondtak föl, mert a fogadó országok már az első pár hónap nyelvoktatását is magukra vállalják - írja a Népszabadság hétfői számában.

Az idei év első három hónapjában már kétezer orvos és szakdolgozó hagyta ott a munkáját, közülük sokan külföldre mentek dolgozni az alacsony magyarországi fizetések miatt - írja a Népszabadság hétfői száma. Ez a szektorban dolgozók másfél százaléka.

A Népszabadság azt írja, évek óta annyi orvos megy külföldre, mint ahányan az orvosi egyetemeken végeznek. Az elmúlt évben több mint 1100 orvos kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyt a hatóságoktól, közülük minden másodiknak még szakvizsgája sem volt.

Csiba Gábor, a miskolci megyei kórház főigazgatója szerint már nincs olyan napja, hogy két-három dolgozója, leggyakrabban nővérek, ne adnák be a felmondásukat. Csiba szerint jelenleg a nyelvtudás hiánya sem akadály, mert a fogadó országok vállalják az első párhónapos nyelvtanfolyamot is. A lap a KSH adataira hivatkozva azt írja, hogy az egészségügyben dolgozók az év első három hónapjában 15,6 százalékkal kerestek kevesebbet, mint egy évvel korábban, míg havi jövedelmük vásárlóértéke 19,6 százalékkal csökkent.

Míg korábban Romániából viszonylag sok orvos érkezett a magyar egészségügybe, addig ma már nekik is inkább Franciaország az úti céljuk. A magyar egészségügyi dolgozók többsége az Egyesült Királyságban és Németországban vállal munkát - írja a lap.

Az orvosok nagy európai keresletének oka, hogy egy 2004-es uniós munkaidő direktíva miatt egy orvos sem dolgozhatna 60 óránál többet egy héten. Ezt a szabályt Nyugat-Európában betartják, ezért alakult ki ott nagy hiány. Az öregedő lakosságot azonban az ottani kormányok nem hagyhatták orvos nélkül, ezért megfizetik őket. A nyugat-európai orvosok ugyanakkor Észak-Amerikába, vagy az arab emirátusokba vándorolnak, ahol még többet fizetnek a munkájukért.