Féltik az állásukat a rokkantak

A kormány több mozgáskorlátozottat szeretne foglalkoztatni, de egy új rendelet következtében még azok is elveszíthetik az állásukat, akiknek eddig volt - állítja az érintettek érdekképviselete. Megvágnák ugyanis a mozgáskorlátozottak foglalkoztatásának támogatását, és bürokratikusabbá tennék az eljárást.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) szerint sokan elveszíthetik a munkájukat, a felülvizsgálatok után dolgozni küldött emberknek pedig esélyük sem lesz arra, hogy foglalkoztassák őket, ha kormány a jelenlegi formájában fogadja el a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló rendeletet.

A szervezet pénteki közleményében azt írja, bár a kormány célja, hogy növelje a foglalkoztatottságot, a támogatások csökkentésével pont az ellenkező hatást éri el. A szóban forgó rendelettervezet átalakítaná a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának támogatási rendszerét és a foglalkoztatók akkreditációját. Emellett jelentősen csökkenti a rehabilitációs célú foglalkoztatási támogatások mértékét, valamint a védett foglalkoztatás helyett a mozgáskorlátozottakat a nyílt munkaerő-piacra terelné.

Pénteken délelőtt Komlón a rokkantsági nyugdíj visszaállításáért demonstrált több száz volt szén- és uránbányász. A tüntetők sérelmezték, hogy az új, kötelező felülvizsgálaton sorra nyilvánítják munkaképesnek a rokkant bányászokat, és az eddigi ellátást megszüntetve bruttó 28-29 ezer forintot adnak a korábbi - biztosnak hitt - mintegy 130 ezer forintos járandóságuk helyett

Problémás lesz az eljárás

A MEOSZ szerint a támogatások csökkentése és az akkreditációs követelmények szigorítása ellehetetleníti a foglalkoztatókat, emiatt nem fognak munkát adni a felülvizsgálatokon rehabilitációra alkalmasnak minősített több tízezer embernek, és a jelenleg dolgozók egy része is elveszítheti az állását.

Hegedüs Lajos, a MEOSZ elnöke szerint a támogatási összeg mellett lehetetlen lesz kigazdálkodni a rehabilitációs tanácsadók, mentorok, munkahelyi segítők bérét, a munkahelyek átalakításának költségeit, az akkreditációs eljárás pedig bürokratikusabb és költségesebb lesz, ami szintén elriasztja a foglalkoztatókat.

Az idén 47 ezer megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatásának támogatására 40 milliárd forint költségvetési támogatás jut, 2014-től azonban a fajlagos támogatás csökkenne. Ugyanennyi pénzből 52 ezer, 2015-ben pedig 59 ezer ember foglalkoztatását kellene megoldani. Csökkenő rehabilitációs források mellett nem lehet javuló foglalkoztatási szintet elérni, ezért a MEOSZ arra kéri a kormányt, hogy legalább a cégek által befizetett rehabilitációs hozzájárulást költse teljes egészében a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjára.