Élet és pop a beat alkonyán - a hetvenes évek könnyűzenei élete

A beat-korszak alkonya, a diszkó-éra kezdete és a klasszikus popzene - röviden így jellemezhetnénk a hetvenes évek már-már túlzottan is sokszínű zenei életét. A politikai nyomás hatására eltűntek a lázongó hangok, az amatőr kocsmazenélést profi szupergroupok és pop-ikonok váltották, a zene megmaradt a szórakoztatás elsődleges terepének. Legendák tűntek el és születtek újra, hódított az LGT, menetelt az Omega, Cseh Tamás és Máté Péter uralták a popközönség különböző rétegeit, 1978-ban pedig első igazi diszkó-sztárunkat köszönthettük Szűcs Judith megjelenésével. Tengernyi zenei stílus, kísérletezgetés, egy átmeneti, mégis nagyon is egyedi korszak. Minden, ami a zenével történt a hetvenes években.

Világszerte hódított a progresszív rock - Led Zeppelin, Pink Floyd, Genesis - a változások, a művészeti profizmus hozzánk megint csak pár éves késéssel érkezett meg. A felszínen zajló változások közben szinte csak a zene élt és fejlődött tovább - a rock differenciálódása is nagy szerepet játszott a könnyűzenei paletta átrendeződésében. A beat kifejezést végérvényesen felváltotta a rock, a zene maga pedig további stílusokra oszlott. A dzsessz népszerűsége és a dzsessz-zenészek száma nőtt, így lett önálló műfaj a dzessz-rock, az Illés népdalok alapján, illetve azok mintájára írt dalai adták a folk-rock hátterét. A zúzósabb bandák hard-rockot játszottak. Műfajoktól függetlenül a szólógitárt egyre inkább használták szólóhangszerként, divatba jöttek a fúvós hangszerek; pár évvel később pedig megkezdődött a szintetizátor-mánia.

A hetvenes évek elején továbbra is a hatvanas évek nagy együttesei voltak a legnépszerűbbek, a körülmények és főleg az elvárások viszont megváltoztak - az amatőr baráti zenélések kora lejárt, az egyetemi klubok megmaradtak a progresszívnak titulált, valójában blueszenét próbálgató undergroundnak. A rock átköltözött a Sportcsarnokba, a Kisstadionba és a Zeneakadémiára, ahol profi technika és elektronika fogadta az államilag is támogatott - Bergendy, Corvina, Neoton - együtteseket. A nagy átrendeződések során felbomlott az Illés: Szörényi saját néven futó Utazás című lemezét követően pedig megalakult a Fonográf. Az évtized fordulójának nagy győztese az Omega volt, ők voltak azok, akik felismerték és jól is alkalmazkodtak az új elvárásokhoz. Presser Gábor és Laux József kiválásával távozott a Presser-Adamis szerzőpáros és velük együtt a Hungaroton lemezszerződése is, de nem estek kétségbe, sőt. Jött Debreceni Ferenc a Neotontól, Benkő László ismét tag lett, és már meg is kezdődött az Omega második aranykorszaka. A hetvenes években messze az Omega volt a legismertebb magyar együttes külföldön, kimondottan népszerűek voltak Németországban, turnéztak Angliában és megjárták a prágai beatfesztivált is.

1971-ben a Boldog vagyok/Ha volna szíved kislemezzel debütált az LGT, az évtized legsikeresebb együttese. Frenreisz Károly a Metróból, Presser és Laux az Omegából, Barta Tamás a Hungáriából érkezett Csatlakozik hozzájuk Laux József felesége, Presser régi-új szerzőtársa, Adamis Anna is. Karácsony Jánossal és Somló Tamással vált véglegessé a felállás. Az 1972-es Ringasd el magad! című nagylemez óriási siker - energiától duzzadó, a politikát mégis messze kerülő, életvidám dalaival. Az LGT volt az évtized abszolút slágergyára, olyan dalokkal, mint az Egy elfelejtett szó, a Szól a rádió vagy a Jóbarátok vagyunk.

Szörényi vezetésével az Illés romjain megalakult a Fonográf

A tizedforduló jellegzetes együttese volt a rövid, ám annál hangosabb életű, Baksa Soós János vezette Kex - mindössze egy kislemezük jelent meg (Elszállt egy hajó a szélben / A család), de koncertjeikről nagyvárosi legendák sora járta körbe Pestet. Hasonlóan gyorsan jött és tűnt el a hard-rockot játszó Taurus: a Neotonból kilépő Balázs Fecó-Som Lajos páros alapvetően a rhtyhm and blues hagyományaiból építkezett (Deep Purple, Jimi Hendrix). Egészen különleges karriert futott be az 1969-ben megalakult Mini, melyben története során mintegy húsz-harminc zenész fordult meg, és csak Török Ádám, az alapító-frontember volt szétszéledésig állandó tag. A Budai Ifjúsági Parkban mutatkoztak be, Jimi Hendrix és Cream-szerzeményekkel; az I. kerületi Tanácstól megkapták a Bem rakparti klubot - a nevük kapcsán legendássá vált Bem rockpartot.