- Volt fiesta, nagy ünneplés a remek diadal után? - kérdeztük a harminckét éves csatárt.
- Dehogy, hazamentem a szállodámba, ahol egyelőre lakom, felhívtam a feleségemet, és elmondtam neki a jó hírt. Most még nincs mit ünnepelni.
- A múltkor azt mondta, nagyon hiányzik már a család. Mikor érkezik az asszony és a három gyerek?
- Feleségem szerdán érkezik, a gyerekek majd később. De addig kedden még játszunk egy Magyar Kupa-meccset a Sopronnal. Nagyon fontos mérkőzés lesz, ugyanis van még egy ígéretem: a Magyar Kupa megszerzése.
- Elégedett volt a Dunaferr elleni játékával?
- Mondjuk, hogy igen. Bár az elején kihagytam egy óriási helyzetet.
- Ideges volt?
- Nem voltam ideges, csak nem könnyű idegen környezetben játszani, amikor az összes néző engem figyel, a nagy dirrel-durral beharangozott brazilt.
- Hogyan érti meg magát a társaival?
- Nyelvileg? Koróval (Korolovszky Gábor - a szerk.) kiválóan, ő ugyanis Spanyolországban profiskodott, s a portugál, meg a spanyol nyelv közel állnak egymáshoz.
- És a pályán, a játékban?
- A két cseh fiút, Vagner és Sloncikot emelném ki.
- Milyen hangulatot érzékel a csapaton belül?
- Rendkívül elszántak, szinte fanatikusak a játékosok, érződik, hogy mindenki bizonyítani akar. Persze én is. Ez egyelőre sikerült.
- Erőnléti téren utolérte már korábbi önmagát?
- Nyolcvan-kilencven százalékos állapotban vagyok. De csak idő kérdése, hogy fizikailag is a csúcson legyek. Akkor majd az olyan helyzeteket sem fogom kihagyni, mint amilyen a meccs elején és végén adódott előttem. S akkor talán az egygólos átlagot is felülmúlom.
Ch. Gáll András
Ajánlat:
Korábban: