A sorompók ellenére is egyre több a vasúti baleset

A két évvel ezelőtti siófoki busztragédia után vetődött fel, hogy minden vasúti átjáróba átkelősorompókat kellene felállítani. Idén véget ér a sorompó-program, a közel háromezer vasúti átjáró mindössze 32 százalékát látják el félsorompóval. A MÁV szerint nem elsősorban a sorompókon múlik a biztonság, mert a felszerelt átjárókban bekövetkezett balesetek száma nemhogy csökkent, hanem nőtt. A balesetek 97 százalékát az autósok figyelmetlensége okozta.

Két évvel ezelőtt, 2003. május 8-án Siófoknál egy német turistabusz - a piros jelzés ellenére - a sínekre hajtott, és összeütközött egy vonattal. A baleset helyszínén 29-en, öten pedig kórházba szállítás után haltak meg. A busz vezetője is életét vesztette, a magyar idegenvezető pedig nem emlékezett a baleset pillanataira. A műszaki szemle igazolta, hogy a fénysorompó működött. A baleset második évfordulóján a MÁV képviselői ismételten felhívták a figyelmet arra, hogy semmi nem lehet olyan sürgős az autósoknak, hogy kockáztassák az életüket.

A siófoki tragédia után vetődött fel, hogy a nagyobb biztonságot szolgálná, ha minden átjáróban átkelősorompókat állítanának fel. Medgyessy Péter akkori miniszterelnök is azt ígérte, hogy sorompókkal látják el a veszélyes szakaszokat. A program el is kezdődött, a Balaton déli partján megerősítették a vasúti átjárókat.

A program utolsó éve az idei, 650 millió forintot költenek sorompók építésére, illetve korszerűsítésére. Ebből az összegből nyolc helyen épül fél csapórúddal felszerelt sorompó, és 30 helyen egészül ki a fénysorompó fél csapórúddal. Így év végére a közel háromezer lámpával ellátott vasúti átjáró 32 százalékában lesz félsorompó is. Mivel minden átjáró korszerűsítésére nincs pénz, a legforgalmasabb, legveszélyesebb helyekre koncentrálnak.

A balesetek 97 százalékát az autósok okozzák

A MÁV munkatársai ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a sorompó nem pótolhatja az emberi figyelmet. Annak ellenére, hogy 2003 óta százharmincnyolccal több fél csapórúddal ellátott vasúti átjáró van Magyarországon, az így felszerelt átjárókban bekövetkezett balesetek száma nemhogy csökkent, hanem nőtt az elmúlt években. Mindez a szakemberek szerint a közlekedési morál hiányosságaira vezethető vissza. A vasúti átjárókban bekövetkezett balesetek 97 százalékát az autósok figyelmetlensége és a szabályok be nem tartására okozza.

Az elmúlt tíz év alatt több mint ezerszer ütközött gépjárművel vonat. Ezek a balesetek 436 halálos áldozatot követeltek. Németországban hasonló az átjárók biztosítottsági foka, mint itthon, mégis lényegesen kevesebb az átjárókban bekövetkezett balesetek aránya. A MÁV kommunikációs osztályán a sárbogárdi átjárót említették példaként. Itt évente 8-10 alkalommal törik le a félsorompót, mert az autósok rosszul mérik fel a távolságot, és későn fékeznek. Csak a szerencsén múlt, hogy még nem történt tragédia az átjáróban.

A balesetek megelőzésére a vasúttársaság és a rendőrség Ne kockáztass! címmel közös akciót indított. Május 22-ig országos szinten fokozottabban ellenőrzik a vasúti átkelőkön áthaladó autósokat. Szabálytalanság esetén nem büntetnek, csak figyelmeztetnek. A kampány célja ugyanis nem a szabálytalanul közlekedő autósok bírságolása, hanem a figyelemfelhívás, hogy a vasúti átjárókon fokozott körültekintéssel kell áthaladni.