Az adatvédelemre, az információszabadságra és a jogszabály-véleményezésre egyaránt érvényes a panaszok számának növekedése - közölte Péterfalvi Attila. Leginkább - mint mondta - az adatvédelmi ügyek jellege változott: egyre inkább a magánszféra adatkezelésével összefüggő panaszok érkeznek hozzá, és nem az adatkezelőt, hanem inkább a módszereket sérelmezik.
Véleménye szerint ez összefügg a technika fejlődésének adatvédelemre gyakorolt hatásával, ami tőle is más szemléletet igényel. Péterfalvi Attila példaként említette, hogy a kamerák és biometrikus azonosítók ügyét is tárgyalták, és a jövőben kiemelt helyen foglalkoznak az rádióhullámokon alapuló azonosítással. Az adatvédelmi biztos kitért arra, hogy munkájában tavaly az eddigiek mellett megjelentek a határokon átnyúló vizsgálatok és a nemzetközi kötelezettségek.
Az országgyűlési választásokkal kapcsolatban az adatvédelmi biztos elmondta: hiányzik a politikai marketing kérdéseit szabályozó átfogó törvényi szabályozás, mivel a kampányidőszakban akár több millió választópolgár személyes adatai kerülhetnek pártok, jelölőszervezetek és jelöltek birtokába. Tevékenysége fontos részének nevezte, hogy a jogszabályok előkészítésében is részt vehet, amely "váltakozó sikert hoz".
Péterfalvi Attila úgy látta, hogy az emberek egyre öntudatosabbak, ha tudni akarnak valamit, nem félnek megkérdezni. Mint mondta, jelentős változást hozott az információszabadságról szóló törvény, de még nem érvényesül teljes körűen a szabályozás. Minden bizonnyal azért, mert még az állam szerveinek is meg kell tanulniuk azt, hogy nemcsak akkor kell válaszolniuk, ha kérdezik őket, hanem maguktól is tájékoztatást kell adniuk mindarról, ami esetleg a polgárokat érdekelheti - hangoztatta beszámolójában az adatvédelmi biztos.