Kiküldött munkatársunk helyszíni jelentése Isztambulból.
A Sopron Basket szerdán kora reggel indult el a törökországi túrára és zökkenőmentes utazás után érkezett meg Isztambulba. A zökkenőmentesség ezekben a coviddal terhelt időkben különösen nagy szó, mert az utazásokat befolyásoló különféle rendelkezések nem teszik könnyebbé a dolgot. Míg a bécsi repülőtéren minden papírt megtekintettek, addig a török város szürreálisan hatalmas légikikötőjében sokkal lazábbra vették a figurát.
Bár a küldöttség minden egyes tagja papírarzenállal felszerelkezve (PCR-teszt igazolás, IGG teszt igazolás, török űrlapok kitöltve) érkezett meg, a beléptetési tiszt ügyet sem vetett erre. Úgy léptünk tehát be Törökországba, mintha nem is tombolna a koronavírus a világban.
Ezek után már csak egy szokásos vészfékezésekkel tarkított buszozás következett, majd a csapat elfoglalta a szállását a Hilton szállodában.
Ahol a szervezők igyekeztek hermetikusan elzárt zónát kialakítani, de ez nem nagyon sikerült nekik.
A szabályok itt most sokkal lazábbak, mint egy hónapja, amikor Sopronban rendezték meg a negyeddöntők egyik ágát ebben a sorozatban.
Akkor a Hotel Sopronba tényleg csak az mehetett be, aki megfelelt a covid-szabályoknak. Isztambulban erről szó sincs, hiszen a szállodában eleve nem csak a csapatok, hanem külső szállóvendégek is laknak. Annyi most a szigor, hogy a hotel egyik elzárt, külön szárnyában lakunk, de hermetikus lezárásról szó sincsen.
A törökök most mindenre azt mondják, hogy kevés volt az idő. Mármint a torna tökéletes megszervezéséhez.
Ez az idő két és fél hét volt. Valóban nem sok.
De erről a FIBA is tehet, mert a negyeddöntők után alaposan elhúzták a "pályázási" időszakot. Nem véletlen az idézőjel, mert valójában mindenki tudta, hogy ezt a tornát - azzal, hogy a Fenerbahce is bent van a legjobb négy között - Isztambul rendezi majd meg.
A FIBA Europe elnöke török ember - nem is kell erről többet mondani. Hamar munka ritkán jó, de erről tényleg bizonyságot szereztünk, amikor szerdán este az első edzést megtartotta a Sopron abban a csarnokban, ahol majd a meccseket is játssza.
A diszkrét félhomályt csak némi szótusa után változtatták meg - azaz kapcsolták fel a világítást a török szervezők és az edzéshez szükséges vizet is csak külön kérésre hozták meg. Kicsit még döcög a szekér, de lesz ez talán jobb is.
Azért az meglepő, hogy két nappal az elődöntők előtt változott meg a Fener-Jekatyerinburg meccs kezdése (magyar idő szerint 15 órakor csapnak össze a felek, eredetileg egy órával később indult volna útjára a labda), reméljük, ez volt az utolsó váratlan fordulat a rendezést illetően.
Térjünk akkor most át a dolgok szakmai részére, azaz a pénteken kezdődő Euroliga négyes döntőjére, amelynek abszolút favoritja (már megint) az orosz Jekatyerinburg csapata. Mellettük itt van még a Salamanca, a Fenerbahce és a Sopron.
Három spanyol edző és egy magyar nagy ütközete lesz ez,
mert míg a Sopront Gáspár Dávid vezeti, addig az összes többi csapat kispadján spanyol tréner ül.
Egyikük az a Roberto Iniguez, aki éppen Gáspár Dávid előtt dolgozott két évet Sopronban és akit a FIBA szavazásán az Euroliga legjobb edzőjének választottak a 2020-21-es idényben. Erre a büszke címre Gáspár Dávid is esélyes volt,
talán azért nem őt választották, mert a Sopron ide vezető útján a magyar csapat mérlege 7 győzelem és 1 vereség volt, a Salamancának meg 8/0.
Ugyanezt a mutatót az orosz szuperfavorit, a Jekatyerinburg edzője, Miguel Mendez is fel tudja mutatni, de hát őt már nem fogják az év edzőjének megválasztani, mert azzal a kerettel, amivel ő dolgozik, kis túlzással a nagyanyám is EL-győztes lenne.
A pénteki Sopron-Salamanca összecsapást nem szeretném teljes mértékben a Gáspár-Iniguez párharcra kihegyezni, bár pikantéria van benne, az biztos. Bár a két csapat játékosai majd a két edző utasításai alapján játszanak, azért
mégsem a trénerek, hanem a kosarasok viszik döntésre a dolgot.
Nálunk mindenki ott van a fedélzeten, ami jó hír, tekintettel arra, hogy néhány napja még erősen kétséges volt Jelena Brooks játéka.
A Sopron légiósának fogait a DVTK amerikai játékosa, Hayes rendezte át brutális módon a két csapat bajnoki elődöntőjében. Hayes elképesztő sportszerűtlensége és durva ütése után Brooks négy (!) fogát vesztette el, a kezelések most is tartanak, de a mentálisan és fizikálisan is erős Jelena játékára számíthat a Sopron.
Az esélyekről most még nehéz szólni, de nagyon kiegyenlített meccsre van kilátás.
Mindenesetre a három lehetséges ellenfélből talán a legjobbat kapta a magyar csapat. A hazai pályán küzdő Fener épp a törökországi rendezés miatt lett volna nehéz dió, a Jekatyerinburg meg annyira kimagaslik a mezőnyből, hogy ott az esélyek az oroszok mellett szóltak volna. De az már most jól látszik, hogy gyilkos csatára lesz kilátás pénteken este.
A Salamanca együttese amúgy nem ismeretlen a Sopron számára. Mást ne mondjunk, amikor a klub története során először (2009) játszott a Final Fourban, akkor az eseményt éppen a festői spanyol városban rendezték meg. Az akkor a hazai pálya minden előnyét élvező Salamanca 85-78-ra verte meg a Székely Norbert vezette Sopront.
A 2009-es elődöntő
Halcón Avenida Salamanca - MKB-Euroleasing Sopron 85-78 (21-14, 20-21, 20-18, 24-25)Tizenkét év után jött létre tehát egy újabb Final Four elődöntő a két csapat között, de mi most mégse egy vesztes csatát citáljunk, hanem egy olyat, amikor a Sopron hazai Salamancában verte meg a spanyolokat.
Ez nem volt olyan régen, a 2018-19-es szezonban. Magyar csapat addig még soha nem nyert az Avenida pályáján, ezt törte meg akkor a Sopron azzal a 78-70-es diadallal.
Abban az idényben - csakúgy, mint most - a Sopron a Final Fourba került és ott a negyedik helyen végzett. Ha pénteken este legyőzi a Salamancát, másodiknál rosszabb helyen nem végezhet. Mindenesetre találó volt Török Zoltán ügyvezető mondása a szerda esti edzés után, amikor
Török azt mondta az edzői stábnak, hogy élvezzék ki a törökországi lét minden egyes pillanatát.
Mert ez az edzői csapat most dolgozhat először a női kosárlabda Final Fourban.