Nézzen Octavia-videót, és kattintgasson képgalériát!
A színekkel gyerekkorom óta hadilábon állok: nagyon jól látom őket, ebben nincs hiba, ám az összevissza kevert árnyalatok nevét nehezen tudom megmondani. Vagy egyáltalán nem, mint ahogy történt akkor is, amikor a kollégák kérdezték, milyen Octaviát kaptunk. Ööö, izé, nemtom, mire a női agyból kipattant az isteni szikra, javasolva, hogy talán nézzük meg a hivatalos oldalon.
Kattintottunk, megnéztük, és találtunk egy olyat, hogy gyémántszürke-metál. Ha tippelnem kellett volna, ezt a kombinációt még csak véletlenül sem említem, a lehetőségeket végignézegetve mégis ez hasonlított leginkább tesztautónk színére. Tökmindegy, persze, mi a neve, a lényeg, hogy nagyon jól állt a puttonyos Octaviának, csak úgy ragyogott tőle.
Ha kombi, akkor nálam 156 és 407 SW. Valahogy ezek azok a formák, amik nekem igazán bejönnek, a többi mind tucatáru a szememben. Látom őket az utcán, elfogadom, hogy vannak, mi több, még azt is tudom, milyen hasznos családtagok tudnak lenni. Az említett két modellen kívül ezzel együtt formailag lelkendezni egyikért sem tudok, az Octaviával kicsit bajban is vagyok.
Az Octavia Combi a legszebb autó
A Cseh Köztársaságban az év legszebb autójának választották a Skoda Octavia Combit. A Brnói Autószalon hivatalos megnyitójának előestéjén a Prima TV által közvetített gálaesten döntöttek erről a nézők. A szavazásban 426 373 néző és internet-felhasználó vett részt. A Skoda Octavia Combi összesen 46 084 szavazattal lett az első, míg a további helyezéseken a Ferrari F430 (24 542 szavazat), a Peugeot 407 SW (21 670 szavazat), a BMW 6 (21 313 szavazat), a Brabus SLK K4 (19 025 voks) és a Volkswagen Passat (18 084 voks) osztozott, ami azért arra utal(hat), hogy nem volt minden rendben a voksolással. 2004 novemberében Milánóban egy építészekből, kritikusokból és művészekből álló nemzetközi zsűri szintén a megtisztelő "A világ legszebb autója" címet adományozta a Skoda Octaviának. A Cseh Köztársaságban pedig a "2005-ös év autójává" választották, valamint megkapta a "Nemzeti Dizájndíjat" is.Mint általában minden modellnél, az Octavia Combinál is az a helyzet, hogy a B oszlopig megegyezik négyajtós társával. Ez az én nagy bajom, hogy nem tudom, összességében mit gondoljak róla: a közepéig tetszik, a hátsó fele viszont kevésbé, a gömbölyű popsi valahogy nem tudta rabul ejteni a szívemet. Az a fajta lámpatest, ami a limuzinon jól mutat, ezen a faron kicsit idegennek tűnik, és a túlnyúlás is mintha túlzottan nagy lenne. Szó mi szó: elölről sokat, hátulról kevesebbet nézegettem, ha valamit mondanom kell rá, legyen négyes fölé. Tűrhető.
Őszintén csodálom egyébként azt, amit a Skodánál az elmúlt néhány évben véghezvittek. Húgoméknak Skodája van, mindjárt kettő is a kiváló 120-as fajtából, s míg azokba beleülni is alig merek, az újakra már ránézni is szeretek. Nem kell hozzá nagy ész, hogy megállapítsuk, a cseh gyárnak csakis jót tett, hogy felkarolta a Volkswagen, egy csapásra minőségibb, jobb autókat kezdett gyártani. Nem is olyan régen még, ha azt mondta valaki, Skoda, rögtön egy kőkemény fapad ugrott be mindenkinek. Ma már másra, puhaságra és kényelemre gondolunk a csehekkel kapcsolatban, egyébként teljes joggal.
Az Elegance felszereltségű Octavia belsejébe a Volkswagen semmivel sem rakott gagyibb minőségű kárpitot, mint bármely másik modelljébe, az összeszerelés minősége precíz, az anyageldolgozás példás. Benn ücsörögve nekem az az érzésem támadt, hogy csakis a sokak által még mindig lesajnált név miatt adják olcsóbban, mint a Golf Variantot, ugyanazt tudja, ha nem többet, mint nevesebb(nek gondolt) kollégája. Egyszer eljön majd az idő, amikor a Skodák közel egy árban lesznek a Volkswagenekkel, minőség terén már most is megállják a helyüket.
Az Octavia Combi tengelytávja alig több mint két és fél méter, hátul mégis kényelmesen el lehet férni. A lábakat nem nyomorgatja az ülés, a fejeket nem nyomja szét a plafon, egyedül vállban kell egy kis kompromisszumot kötni, ha hárman préselődnek be. A csomagtartó 580 literes, szép tágas és jól pakolható (még háló is van, hogy ne guruljon szerteszét a motyó), egyedül a roló reteszelő mechanikájával volt gondunk, az nálunk kicsit rakoncátlankodott.
A középkonzol a Volkswagen-csoport egyendarabja, jól áttekinthető, minden fontos kezelőegység a helyén. A műszerfalon is ott a jól ismert infóképernyő, mégis, ha valamiből, hát a mutatókat bámulva rájöhetünk, hogy nem Volkswagenben, hanem Skodában ülünk. Az egész valahogy egyszerűbbnek tűnik, mint az "eminenseknél", mérget is vehetünk rá, hogy nem véletlenül van így.
Az 1,9-es (gyengébbik) turbódízel első nap kétszer is lefulladt alattam, másodikra akkorát rántott, mintha egy negyven centi mély kátyúba zúztam volna bele. Noha a mai modern olajosokra sokan mondják, hogy lefulladósak, én nem tapasztaltam ilyet: ez a kettő az én bénaságom volt, miután összebarátkoztunk, egyszer sem volt gond. A 250 Nm-es, 1900-as fordulattól rendelkezésre álló maximális nyomatékot egyszer sem keveselltem az egy hét alatt, lehetne ugyan több, de egy ilyen autónak felesleges. A motor kultúráltan és viszonylag csendesen jár, a jó áttételezésnek köszönhetően (az ötsebességes kéziváltó pontos, de az útját kicsit hosszúnak éreztem) az alsó fordulatszám-tartományban sem kell malmozva arra várnunk, mikor lódul már meg a kasztni.
A katalógus szerint országúton 4,2 liternyi gázolajat nyakal be az Octavia száz kilométerenként, a vegyes adat kereken öt. Nekünk ezt egészen 7,9 literre sikerült feltornáznunk, de gyorsan megjegyzem, hogy kilencven százalékban városi használattal. Szóval nem vészes. A jó futóműnek köszönhetően a kátyúk is kisimulnak, az autó lendületesebb kanyarvételnél sem dől nagyot.
Az Octavia Combi Elegance felszereltséggel 5 541 000 forintba kerül, egyetlen hiányossága, hogy a tolatóradart sajnos kispórolták belőle. Érezni, látni ugyan a hátulját, de ez a kis (felálért persze megszerezhető) kényelmi extra nagyon sokat dobna rajta. Az Octavia Combi valóban méltó és árban is vonzó konkurense a kategóriatársaknak, melegen ajánlom a józan gondolkodású, számológéppel hadonászó családapák figyelmébe.
kd