105 éves a Magyar Autóklub

Százöt éve, 1900. november 30-án alakult meg Budapesten a Magyar Autóklub jogelődje, a Magyar Automobil Club.

Akkor már ötven személygépkocsi koptatta a magyar utakat, meglehetősen zajosan és legfeljebb 20 kilométeres sebességgel óránként. Az első hazai automobil-tulajdonos Hatsek Béla optikusmester volt, ő 1895-ben vásárolta Benz gyártmányú kocsiját. Százöt éve az autótulajdonosok csöppnyi tábora a Royal Szálloda különtermében megalapította az autóklubot, amelynek első elnöke Szapáry Pál gróf, társelnöke Károlyi Mihály gróf lett.

A klub célja az összes hazai automobil-barát egyesítése volt, s felvette a kapcsolatot a külföldi társszervezetekkel is. 1901 tavaszán jóváhagyták a klub alapszabályát, kezdeményezték az állami sofőriskola létrehozását és egy forgalmi szabályrendelet megalkotását. (A növekvő forgalomra és a sok balesetre tekintettel még abban az évben a Budapesti Rendőr-főkapitányság szabálygyűjteményt adott ki, ezt nevezhetjük az első magyar KRESZ-nek.) Még 1901-ben a klub megrendezte az első hazai automobil kiállítást, valamint az első hazai automobil versenyt.

1907-ben a Magyar Automobil Club tagja lett az Elismert Automobil Clubok Szövetségének (AIACR), a mai világszervezet (FIA) elődjének, s abban az esztendőben megjelent az első automobilizmussal foglalkozó hazai szaklap a Nemzeti Sport és az Automobilizmus címmel, amely a klub hivatalos lapja lett. 1911-ben a klub felvehette a Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) nevet, ezt 1945-ben a Köztársasági Magyar Automobil Club (KMAC) névre változtatták.

A két világháború között megalakult a motorcsónak és a motorkerékpár-szakosztály, vidéken is létrehoztak szervezeteket, s 1927-ben a klub kezdeményezésére és támogatásával megalakult a Magyar Touring Club. Különféle szolgáltatásokkal igyekezett az autósok segítségére lenni a klub, így többek között rendszeresen kiadták az ország útjainak állapotát szemléltető térképet. A klub fennállásának 30. évfordulóján maga Horthy Miklós kormányzó vállalta a KMAC fővédnökségét.

A II. világháború után a klub szakmai segítséget nyújtott a gépkocsi-tulajdonosoknak autójuk helyreállításához. Az 1947-es közgyűlésen Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudóst választották elnöknek. 1948 márciusában megjelent az Autó című újság, amely kezdettől fogva rendszeresen közölte a klub híreit is. Abban az évben vezették be a gépjárművek kötelező műszaki szemléjét, amihez a klub tagjainak előzetes vizsgálattal nyújtott segítséget. 1948-ban a klub felvételt nyert az Alliance Internationale de Turisme (AIT) világszervezetbe.

1959-ben érte el ismét a klub taglétszáma az 1930. évi 1900 főt, 1960-ban a szervezet a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára felvette a Magyar Autóklub (MAK) nevet. 1961 májusában a MAK Tihanyban megrendezte az első országos autóstalálkozót, ezen a klubtagok fele megjelent.

A klub kezdeményezésére 1958-ban kezdődött meg az országúti segélyszolgálat felállítása (először a balatoni úton működtek segélyautók hétvégeken), 1963-tól az osztrák klubtól kapott sárga Steyr autók álltak szolgálatba, ezek lettek az első ún. "sárga angyalok". A tagoknak a segítségnyújtás ingyenes volt. 1969-ben Győrben adták át a klub első műszaki állomását, 1970-ben megjelent a MAK havi lapja, az Autósélet, 1973-tól pedig a külföldi utazásokhoz bocsát ki hitellevelet a klub.

1975-ben több mint százezer főre nőtt a klub tagsága, már minden harmadik autós tagja volt a szervezetnek. 1983 elején megalakult a klub önálló utazási irodája, az Auto-Tours, az évben saját kempinget nyitott Mosonmagyaróváron, majd külföldi kempingekbe telepített lakókocsikat a MAK, amely ingyenes jogsegélyszolgálattal is segítette - s azóta is segíti - tagságát. 1985-től a budapesti városi indítószolgálat az év minden napján éjjel-nappal hívható.

Évente több tízezren szereztek jogosítványt az Autóklubnál szervezett oktatás keretében. A klub meghatározó szerepet vállalt a Forma-1-es versenyek Magyarországra "telepítésében", az első világbajnoki futam 1986-ban volt Mogyoródon. 1998-ban a MAK beindította saját rádiócsatornáját, a Klubrádiót (tulajdonrészét 2002-ben eladta, de a rendszeres kapcsolattartás megmaradt).

A klub 1999-ben létrehozta Újpesten közlekedésbiztonsági és oktatási parkját, amely az európai autóklubok gyakorlatában egyedülálló módon szolgálja a közlekedésbiztonság és a balesetmentes közlekedésre nevelés ügyét. A MAK jelentős tulajdonrészesedéssel bír a 2000. júniustól országszerte kiépített Klubpetrol üzemanyagkút-hálózatban, amely kedvezményes áron kínálja az üzemanyagot. 2002-től a klub Assist-Rent elnevezéssel autókölcsönzőt működtet.

Az AIT 1998-ban 102 autóklub közül a MAK-nak ítélte az Év Legjobb Autóklubja címet, s a klub 2001-ben elnyerte Európa 36 autóklubja közül a legjobb assistance szervezet díját, az "ARC Achievement Award"-ot. A MAK nagy sikerének tudható be, amikor a klub jogászának (dr. Kovács Kázmér) beadványára 1998-ban a Fővárosi Bíróság jogerősen úgy ítélkezett, hogy az M 1-es autópálya utolsó 43 kilométeres koncessziós szakaszára megállapított díj lényegesen magasabb, mint azt a szolgáltatás mértéke indokolná.

A múlt század elején még kiváltság, napjainkra mindennapos használati eszköz az autó. A fejlődés új kihívások elé állította a MAK-ot, és az érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenység kiegészült a - jelenleg immár 250 ezres - tagság részére biztosított szolgáltatások széles körével.