Pecsétgyűjtögetésről, vízumellenőrzésről, a műholdas telefon bemutatásáról, GPS-oktatásról és efféle "izgalmas" dolgokról szól az adminisztratív rész, a technikai pedig arról, hogy az autók, motorok és kamionok minden egyes porcikáját megvizsgálják, hogy megfelel-e a szabályzat által támasztott követelményeknek.
A Szalay Dakar Team nagyobbik része (az Opel Frontera, az MAN versenykamion és a két szervizkamion) szerdán este túlesett mindenen - gyakorlottak lévén ez nem is került túl sok időbe. Este hatra érkeztek és tízre mindennel meg is voltak - nem csoda, hiszen Szalay Balázsnak ez már a nyolcadik Dakarja.
"Nem ismerek olyan versenyzőt, aki kedveli az adminisztrációt, de hát mit csináljunk, szükség van rá" - mondta a zöld Opel pilótája. "Az autónkkal minden rendben volt, úgyhogy viszonylag gyorsan végeztünk. Nem is bánom, mert én versenyezni szeretek, nem nyomtatványokat töltögetni. Az idén az európai szakaszok hosszabbak lesznek, mint az elmúlt években - kíváncsian várom, milyen terepet jelöltek ki számunkra a szervezők."
A csapat motoros tagjai, Varga Ákos, a romániai Szilveszter Zsolt és a szlovák Jaroslav Katrinak csütörtökön esett át az ellenőrzésen. Vargának nem volt könnyű napja, mivel a helyszínen derült ki, hogy a licencen, amelyet kiadott számukra a magyar szövetség, a sportági megjelölésnél enduro szerepel, nem pedig tereprali (egyébként ugyanez volt a gondja a többi magyar motorosnak is), így némi faxolgatásba került, hogy végül átengedjék az adminisztratív ellenőrzésen.
Utána azonban már minden rendben volt, úgyhogy most egy nap pihenő következik az egész csapatnak, mielőtt elkezdődik a 9043 kilométeres száguldás, amelynek nagy része a Szaharában zajlik majd.
Palikéknál, a nissanosoknál is minden rendben volt azt leszámítva, hogy veszélybe került Kis Sándor indulása - elhatalmasodott rajta a még itthon szerzett sérülése. Kis, aki egyébként hónapok óta intenzíven sportol, hogy a Dakaron jól tudjon teljesíteni, épp napi futóedzését tartotta, amikor arra lett figyelmes, hogy egy nagy perzsamacska nyávog az út melletti fán. Ekkor érte baleset.
"Úgy látszott, a cica sem tudott még hozzászokni a jeges időhöz, mert képtelen volt lemászni a fáról, gondoltam, segítek rajta. Ennek az lett az eredménye, hogy a cicát ugyan lehoztam, de közben megcsúsztam, s eltört egy bordám" - mesélte Kis. A rajt előtti napok így számára hideg vizes borogatással telnek, de mindennek ellenére semmiképpen nem mond le a világ legnagyobb sivatagi viadaláról.