Felfújva - Volkswagen Golf TSI 1.4

Az alábbi - kissé rendhagyóra sikeredett - tesztből nem csupán az derül ki, hogy milyen autó az 1,4-es turbós és kompresszoros motorral szerelt VW Golf, de remek alkalom, hogy megtudjuk miért a levegő az egyik legjobb teljesítménynövelő tuningeszköz.

Szén alapú élőlényként életünk első pillanatától az utolsóig egy 78% nitrogént, 21% oxigént és a maradékban ki tudja még mit tartalmazó gázelegyet lélegzünk. Ha tiszta a levegő, akkor boldogabbak vagyunk, hasonlatosan az alsónadrágunkhoz. Az autó is lélegzik. Ha erős és robbanékony - akkor pont úgy, mint humanoid sportoló társaik - sok levegőre van szüksége.

Fizika

Az égéshez oxigén kell. Meg valami anyag, ami el tud égni. Utóbbit nevezzük mondjuk benzinnek. Ez az a büdös és folyékony anyag, amelyet olyan rémesen sokért tankolunk autónkba. Namármost, a sok energiához, sok benzin kell. Ahhoz meg sok levegő, hogy jól eléghessen. Ha adva van egy henger, amiben ez az égés - pontosabban robbanás - megtörténik, akkor csak úgy tudjuk növelni a hatékonyságot, hogy erőszakosan többlet levegőt préselünk bele, melyhez értelemszerűen többlet üzemanyagot adunk. Így azonos térfogaton - többletnyomással - nagyobb energiát tudunk felszabadítani. Ebből lesz autósnyelvre fordítva a plusz teljesítmény és nyomaték.

A két hős

A levegővel történő erőszakoskodást két szerkezetre szokták bízni a gyártók. Az egyik a kompresszor, a másik a közismertebb, a turbó.

A kompresszort normál helyzetben a motor főtengelye hajtja. Az aktív tartományban a kompresszor nagy levegőt vesz, majd sűrítve kifújja, bele a hengerekbe. Mivel a motorral egy időben éled, ezért már az alacsony fordulatszám tartományokban is érezhető az áldásos lélegeztető hatása. Mint egy nagy vastüdő kelti életre a motor gyengébb, alsó provinciáit. Cserébe a levegőért nő a fogyasztás, hisz egy újabb "élősködő" csüng a motor izmos szívén. A kompresszorok nagy barátját Mercedesnek hívjuk.

A turbóról ki ne hallott volna már? Ez a hős vidám, filigrán, pörgős fajta, olyan, aki csak akkor megy a táncba, ha a többiek már megcsinálták a hangulatot. Mivel a levegőt a hengerekbe préselő turbina meghajtásáról egy másik turbinakerék gondoskodik - melyet a kipufogó gázok hajtanak - ezért bizony várni kell, míg felépül a töltőnyomás, azaz megjön a fordulatszám. A turbó tehát a közepes és magasabb fordulatszám tartományokban virgonckodik. Jó példa erre az összes turbódízel borzalmas nyomatékszegénysége alul, többnyire a kettessel kezdődő fordulatszámot jelölő számig.

Közös a cél

E két hőst még soha nem láttuk fej-fej mellett küzdeni ugyanazért a célért. Eddig. A Volkswagen technikai különcségekért felelős divíziója úgy tűnik komolyabb keretet kapott a tavalyi büdzséből és fügét mutatva az uncsi és csóró dizájnereknek összekombinálta a kompresszort és a turbót. Hogy a vicc még nagyobbat üssön, mindezt egy ezernégyes motorra gépészkedték rá. Csak, hogy tényleg ne legyen zavar: erre a motorra egyszerre aggatták rá a két lélegeztető gépet. A logika kristálytiszta és brilliánsan egyszerű. Alul, ahol a turbó nem él, dolgozzon a kompresszor, majd a középtartománytól - ahonnan már szétfeszíti a tettvágy a turbinát - vegye át ő a stafétát és vidáman fütyülve tuszkolja a hengerekbe a levegőt. Kimondani könnyű. Megcsinálni mérnöki kihívás. Tartósra építeni pedig, hit a számításokban.