A Nissan döntéshozói úgy gondolták, hogy az öreg kontinens néhány országában is jól fogyhat a Japánban, Kínában, Mexikóban és Amerikában már évek óta kapható Tiida, amely leginkább belső értékeivel próbálja kiütni ellenfeleit. Ha pusztán a katalógusban szereplő adatokat nézzük, akkor valóban döbbenetes az a tény, hogy a Tiida utastere nem csupán a kategóriatársait múlja felül, hanem például a jóval feljebb pozícionált VW Passatnál is nagyobb helyet kínál. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy két, közel kétméteres egyén is lazán elfér egymás mögött az autóban, úgy, hogy még a csomagoknak is jut hely. Az ötajtós változat praktikumát tovább növeli, hogy síneken mozgathatóak a hátsó ülések is, így a poggyásztér mérete 300 és 425 liter között változhat. A lépcsőshátú kivitel raktere fix, mert annak már alapból 500 literes a csomagtere, ami a tervezők szerint elég kell, hogy legyen.
A beltér kidolgozása jó minőségű, a formavilág kellemes, mégis egy kissé avíttnak hat az összkép a közelmúltban bemutatott konkurens modellekhez képest. Ennek oka, hogy a Tiida ebben a formájában már 2004 őszén megkezdte karrierjét Japánban, hogy aztán Kínában és Mexikóban is beinduljon a gyártás. Magyarországra egyébként a Mexikóban összeszerelt autók érkeznek.
A Tiida külsejénél is érezhető, hogy ezeket a vonalakat jó pár évvel ezelőtt találták ki, ami még önmagában nem lenne baj, de igazából egy olyan markáns részlet sincs az autón, amit nyugodt szívvel ki lehetne emelni. Szubjektív megítélés ugyan, de az ötajtós változat némileg harmonikusabban fest a Peugeot 307-esre hajazó hátsó részével, a lépcsőshátú kivitelnél, amely annyira igyekszik belesimulni a közízlésbe, hogy egy perc után az ember már képtelen felidézni a vonalait. Bankrablásra biztosan ideális, mivel egy szemtanú sem tudja majd pontosan leírni az autót.