Csupán ez az egyféle karosszéria létezik
A limuzinforma kifejezi a presztízst. Világsztárokat, politikusokat ritkán szállít kombi vagy pickup a vörös szőnyeg úttestig érő végéig, a kupé, a kabrió elbukik családi autóként. És valóban egész elegáns megjelenésű egy négyajtós C-Mercedes, egy 407-es Peugeot - hosszan folytathatnánk a sort. A kispénzűek azonban erről is lecsúsznak: nem sokan kínálnak akár négy személynek is tágas lépcsőshátút a kisautók vagy az olcsóbb kompaktok között, a kevés kapható modell presztízsértéke pedig olyan, mint a pezsgőé, ha műanyag pohárba töltik.
Praktikus szedánokat találni kevés pénzért, a Dacia, a Renault Thalia vagy az Opel Astra Classic tulajdonosának viszont le kell mondani a tetszetős külsőről. Ha szép formát akarunk, forduljunk az olaszokhoz - a módszer általában beválik, az árérzékeny piacokon versenybe küldött Fiat Albea viszont egy dologban pont olyan, mint a társai. Érezni rajta, hogy kis pénzből, kis pénzűeknek készült. Az alacsony ár a presztízst nem tartalmazza.
Olasz, tehát egészen szép a formája
Üdítő jelenség a nyugalmas megjelenésű (Logan, Astra Classic, Albea, Škoda Fabia Classic) és a torzszülött Thalia közé frissen érkezett Fiat Linea. Nem az Albea utódja (nem is taszítja le a gyártósorról), de szintén Törökországban készül, később indul a brazil, kínai, orosz és indiai termelés. Elölről majdnem Grande Punto, oldalról egy visszafogottan emelkedő övvonalú lépcsőshátú, hátulról pedig bármi lehetne, csak a Fiat-embléma segít eligazodni. Összességében mégis egészen harmonikus, a megnyúlt csomagtartó-rész szerves eleme a karosszériának, nem egy utólag ráhegesztett nyúlvány, a kocsi bizonyos szögekből kifejezetten elegánsnak hat, ami még fontosabb, sehonnan sem tűnik szegényes autónak.
Szép, nagy hátsó