Ilyen bájos formatervű autót már régen termelt ki magából a jelenkor autóipara, és ez még akkor is igaz, ha a C-Cactus csak egy tanulmányautó, aminek az a feladata, hogy a Citroën standra irányítsa az érdeklődőket a hamarosan kezdődő Frankfurti Autószalonon. Az autó tervezésénél a fő szempont az olcsó gyárthatóság volt, ezért a kocsi orra mindössze két karosszériaelemből áll, sőt a fényszórók körüli elem csereszabatos a hátsó csomagtérfedéllel. Az ajtókat fényezetlen, de rozsdaálló acélból készítették el, és még a műszerfalat is kihagyták a C-Cactusból. Ehelyett a fix középpontú kormánykerékre, és a jól kézre álló középkonzolra helyezték a kapcsolókat és az lcd kijelzőket.
Mindössze 200 alkatrészből épül fel a C-Cactus belső tere, ez megközelítőleg fele annyi, mint egy hagyományos autó esetében. Pedig fapadosnak nem nevezhető, van benne prémium hifi, üvegtető, tempomat és automatikus klíma is. Éppen a légkondicionáló miatt hagyták ki viszont az ablakmozgatás lehetőségét, ezzel is olcsóbbá téve a járművet. A C-Cactus mozgatásáról a PSA dízel hibrid hajtáslánca gondoskodik, ami egy 70 lóerős, 1,4 literes dízelmotorból és egy 30 lóerős elektromotor kettőséből áll. A modern technikának hála az 1306 kilós, 4,2 méter hosszú jármű átlagfogyasztása mindössze 3,4 liter gázolaj száz kilométeren, végsebessége pedig eléri a 150 km/órát. Hozzájárulnak a takarékos működéshez a Michelin kifejezetten a C-Cactus számára tervezett, alacsony gördülési ellenállású, 21 colos abroncsai is. Ha ma gyártásba kerülne a tanulmányautó, akkor a Citroën szerint megközelítőleg egy alapkivitelű C4-es árát kérnék érte.