Egy bő évtizede még az autó szerves tartozéka volt a törlőrongy, ma viszont, mikor már alig adnak el új gépkocsit légkondi nélkül, rengetegen kizárólag a szellőzőrendszerre hagyatkoznak. Nekem egy 2005-ös téli éjszakán a ventilátor felmondta a szolgálatot, így a párátlanítást és a belső jégmentesítést is csak intenzív törölgetéssel tudtam megoldani. Akár büszkén ki is húzhatnám magam, hogy legalább az ablaktörlő gumik újak voltak, így nem húztak csíkot, mikor az üvegre kásásodó csapadékot kotorták félre. Így is valóságos kínszenvedés volt az a 8-10 kilométer, pedig lakott területen, jól kivilágított utakon haladtam. Országúton egész biztosan nem vállalkoztam volna ilyen útra.
Meglepően sokan vannak viszont, akik - tudatosan vagy sem - nap mint nap volán mögé ülnek úgy, hogy nem látnak. Gondolták volna, hogy tíz- és tízezreknek nem megfelelő a látásuk ahhoz, hogy gépkocsit vezessenek? Egy közelmúltban végzett felmérésen a megvizsgált több mint 800, jogosítvánnyal rendelkező ember mintegy 5%-ának nem megfelelő a kétszemes látása, azaz olyan korrekcióra lenne szüksége, amely nélkül nem rendelkezhetne vezetői engedéllyel. Ha országos szintre vetítenénk, ez 175 000 személyt jelentene - megdöbbentő adat. Bár a jogosítványt időről időre meg kell hosszabbítani, a köztes időben bőven kialakulhat rövidlátás, romolhat a szürkületi látásélesség. Az "éleslátás = biztonság" jelmondatú kampányban éppen ezért próbálják felhívni a figyelmet az időközi szemvizsgálatra. A vezetői engedélyhez szükséges egészségügyi alkalmassági vizsga egyébként 40 éves korig tíz, 60 éves korig öt, 70 éves korig három, e felett kettő évre szól. Az úgynevezett 2. alkalmassági csoportba tartozókra, azaz a "hivatásos jogsival" rendelkezőkre értelemszerűen rövidebb periódusok vonatkoznak.
Bár nincs arról külön statisztikai adat, hogy a balesetek hány százaléka következik be a nem megfelelő látás vagy láthatóság miatt, Kiss Csaba rendőr alezredes, az ORFK Országos Baleset-megelőzési Bizottságának titkára szerint a kerékpárosok és gyalogosok elütésének meghatározó hányada tulajdonítható ennek a problémának. A baleset helye, ideje és egyéb körülményei igen gyakran azt támasztják alá, hogy a gépjárművezető későn észlelte az áldozatot, amit elsődlegesen láthatósági okokra lehet visszavezetni.
Somogyi telkünktől nem messze lakott Lajos bácsi, aki lámpa és prizma nélkül használta kerékpárját, szinte kizárólag a kocsma-tanya táv megtételére. Ha még élne, nyilván fogalma sem lenne arról, hogy éjjel, kivilágítatlanul kevesebb mint 100 méterről vált láthatóvá a hosszúfényt használó autósok számára; ha vette volna a fáradságot, hogy lámpát, prizmát szereljen biciklijére, a fél kilométerre lévő gépkocsik vezetőjével is tudatta volna, hogy épp hazafelé teker. És sajnos Lajos bácsik tucatjai közlekednek mindennap kivilágítatlanul, akik azt sem tudják, mi fán terem a láthatósági mellény. Pedig június 1-je óta lakott területen kívül, korlátozott látási viszonyok között minden kerékpárosnak kötelező a viselete.
|
Magyarországon évente közel 1500-an veszítik életüket közlekedési balesetekben - egy évtized alatt egy Sárospatak vagy Fót méretű település lakossága hal meg az utakon. Van tehát mit javítani a statisztikán, és ismerve a KRESZ tervezett szigorítását, a mellény kötelezővé tétele és a november elején indult láthatósági kampány egy sorozatnak csak az első lépcsőfoka.
Látni és látszani - alapszabályok autósoknak |