Az elvárt hatos - Audi A6 3.0 TDi Business teszt

Lehet, hogy van nagyobb, sőt azt is tudjuk, hogy van erősebb. A háromliteres turbódízel A6-osnál azonban nem kell jobb, hiszen menetteljesítményekben és kényelemben is bőven túlteljesíti azt, ami normál mércével elvárható.

E kép láttán egy igazi audisnak könny szökik a szemébe

A német presztízsautók harcát már jónéhány éve figyeljük. Régebben úgy tűnt, az angolok és a svédek is beszállnának ebbe a harcba, sőt az Alfa Romeo is jelezte, ő bizony Audi, BMW, Mercedes szintű autókat gyárt. Higgyük el nekik. Szépen lassan aztán eltolódott a hangsúly, lassan a japán gyártók is beléptek a piacra, sőt az európai kínálatban is megjelentek az amcsi luxusverdák. Itt tartunk most.

A gond csak az, hogy közben beindult a dízelverseny, amibe néhány márka nem tud vagy nem is akar beszállni. Ez utóbbiba tartozik ugye az összes amerikai, hiszen arrafelé a hatalmas benzines a divat. Olaj van, az sem drága, tehát nem is nagyon erőlködnek, hogy valami ultrakeveset evő, dízel csattogó gépet fejlesszenek, amikor olyan szépen szólnak azok a V8-as benzinesek. Az Európában kapható modellek közül csupán a Mercedes dízelmotoros Chrysler 300 C-re lehet odafigyelni. A Lexus sem nagyon akar dízelt, kivéve persze az IS 220d-t. Egyértelműen a hibrid felé hajlanak, érthetően.

A kezdeti formatervek; alig változtattak a sorozatgyártásig

A francia termékek egyelőre nem tudtak betörni a presztízspiacra, de az olaszok csak az út elején járnak. Van egy-két jó modelljük, több nemzedék óta sikeres a JTD motor is, de a legnagyobb is csak 2,4 literes. A Thesis a legkülönlegesebb, míg az Alfánál a 166-os már nagyon megérett egy cserére. Az angolok kölcsönmotorokkal hódítanak, nincs nagy potenciáljuk, míg a svédek inkább tartózkodóak. A Volvónál a felfrissített D5 a csúcs, ám ez is csak 185 lóerős, a Saabnál meg a nem túl friss háromliterest is kivették a kínálatból, helyette itt a Fiat-rokon 1,9-es, meg a Bio-Power, mint alternatív üzemanyaggal (bioetanollal) működő motor. És akkor visszaérkeztünk a németekhez. A három nagy márka mellé még illene felvenni a luxusosztályba tartozó VW Phaetont is, de maradjunk inkább csak a felső-középkategóriánál.

Igazából nagy különbség nincs, kínosan odafigyelnek arra, hogy egyik se tudjon valamiben nagyon meglépni. Körülbelül ugyanolyan teljesítményű motorok, hasonló felszereltség, és mindegyik tud valami különlegeset. Ha a teszt szempontjából fontos síkra leszűkítjük ezt a kérdést, akkor azt lehet mondani, hogy az Audi az A6-ossal kezdetben előnyben volt, hiszen a nagy konkurenseknek még nem gyártottak négykerék-meghajtású limuzinokat, aztán jött a Mercedes 4 Matic, valamint a BMW x-Drive rendszere, vagyis most már a quattro csak 25 éves múltjára lehet büszke. De akkor mi dönthet egyik vagy másik modell mellett? Nézzük csak, miért jó az A6.

Ma már nincs Audi az ötszögletű singleframe hűtőrács nélkül