Fényűző alternatíva - Cadillac CTS 3.6 teszt

Nehéz dolga van annak a gyártónak, amely az európai prémiummárkákkal hazai pályán szeretne versenyre kelni. A Cadillacnek az előző CTS-sel ez nem sikerült, de az új generációval minden korábbinál jobbak az esélyeik.

A sötétbordó-metál fényezés telitalálat volt a CTS-hez
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Milyen autót vesz ma az, aki felső-középkategóriás prémium szedánt szeretne 15 millió forint körül? Ha a sportos stílus megszállottja, vesz egy 5-ös BMW-t, ha nem akar idegesen közvetlen kormányzást, vesz egy kényelmes, de szintén stabil E Mercedest, vagy ha a kettő közötti kompromisszumot keresi, vesz egy idegesítően steril, de hibátlanul összerakott, szintén jelentős presztízzsel bíró Audi A6-ost. Egy probléma van ezzel a három autóval: szinte minden sarkon áll belőlük pár, így az individualistáknak egyik sem a legjobb választás. A többiek? Az új Jaguar XF biztosan jól sikerült autó, hisz a macskás márka jövője múlhat rajta, de külseje igen távol áll már a klasszikus brit formáktól. A Volvo S80 maga az idegszanatórium, még az Audi A6-nál is ingerszegényebb utazást biztosít, a sportos viselkedés viszont a lehető legtávolabb áll tőle. A Saab 1997-ben bemutatott, és azóta már vagy hatszor modellfrissített 9-5-ösét már bele sem veszem a körképbe, a hibrid hajtással is kapható Lexus GS érdekes viszont alternatíva lehet, ráadásul a BMW-hez, a Mercedeshez, és a Jaguarhoz hasonlóan hátsókerék-meghajtású, ami ebben a szegmensben plusz pontot jelent az igényes vásárlók szemében.

Egységes dizájn: még a külső tükrök háza is szögletes
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Ebbe a klubba próbált betörni a Cadillac 2005-ban az első, európai ízlés szerint hangolt limuzinjával, az előző CTS-sel, de a kissé igénytelenre sikeredett belső, a megfelelő marketingkampány és a dízelmotor hiánya miatt csak pár ezret sikerült belőle Európában értékesíteni. Mi, magyarok leginkább a Matrix 2. híres autópályás jelenetéből emlékezhetünk rá, mert az utcán nem sok fordul elő belőle. Az amerikaiak azonban nem arról híresek, hogy könnyen feladnák, amit elterveztek, ezért az új CTS-t is behozták az öreg kontinensre.

Erősen korlátozza a kilátást hátra a magas far és a vaskos C-oszlop
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Első pillantásra látszik, hogy a külseje lélegzetelállítóan jól sikerült. Bár méretei szinte hajszálra megegyeznek az 5-ös BMW-ével, jó látni, hogy végre valamelyik gyártó képes volt elszakadni a sablonos formáktól, és egy teljesen önálló, jelvény nélkül is könnyen azonosítható karosszériát alkotott. Döbbenetes a hatás, amit a szobor szépségű CTS az utca emberéből kivált: a tűzpiros Opel GT óta ennyi járókelő még egyetlen tesztautó után sem fordult meg, a gyerekek integetve mutatják apjuknak, a villamoson rátapadnak az ablaküvegre a kamasz fiúk, még a 7-es BMW-t hajtó hajhiányosok is előzékenyen engednek be maguk elé a besorolásnál. Az új hűtőmaszkot egyenesen a Sixteen nevű, 16 hengeres motorral hajtott tanulmányautótól vették, és igen hatásos is lett, pedig ma már egy Volkswagen Jettán is több a krómozott felület elöl, mint ezen.

Ívelt vonalat csak a kerékjáratokban találunk, egyébként minden vonalat vonalzóval húztak meg Detroitban, a legújabb divat szerint az üvegfelületek aránya elenyésző a hatalmas lemezekhez képest. Sajnos kevés autó készül álló lámpával, de ezen el sem tudnánk képzelni fekvőt, ráadásul a xenongázzal üzemelő fényforrás a kanyarba is befordul. A kedvező, közel 50-50 százalékos súlyelosztás hátránya, hogy a motort a lehető leghátrébb helyezték, ezért elöl még megfelelő a helykínálat, hátul viszont a 4,84 méteres hosszhoz, és a 2,88 méteres tengelytávhoz képest kevés a hely. Ezt tetézi a szűk ajtónyílás, és a sportosan lejtő tető miatt alacsonyra vett ülőpad, így sofőrös limuzinnak nem a legjobb választás a CTS.

A világos és sötét felületek találkozásánál gyulladnak sötétben a led-hangulatfények(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Aki viszont azért vesz magának egy 311 lóerős, hátsókerék-meghajtású sportszedánt, hogy vezessen is - valószínűleg ők lesznek többen -, jól fogja magát érezni elöl, mert itt van hely bőven, talán csak a jobb térdhez túl közeli középkonzolt lehetne szidni. Egy Cadillactől természetes, hogy az ülések kényelme elsőrangú, és az is, hogy a bőr puha és illatos, de végre a műszerfal kialakítása is méltó a luxusigényekhez. A felső részét például szintén bőr borítja, ezt állítólag kézzel készítik a szorgalmas amerikai munkások, csakúgy, mint az ajtóborítást, ahol szintén több a bőr, mint a műanyag. Ez már csak azért sem baj, mert a felhasznált plasztik minősége egy hajszálnyival azért még mindig elmarad az európai elitmárkák által használtnál, de az összeszerelés így is jónak mondható.