Két hónappal a távozása előtt Biden így robbantaná ki a harmadik világháborút

Óráról órára rosszabb a helyzet Ukrajnában. Az ukránok ugyanis már be is vetették az amerikai rakétákat orosz célpontok ellen, miután Joe Biden távozó amerikai elnök két nappal korábban engedélyt adott erre. Ez világháborúhoz is vezethet, Oroszország ugyanis közölte: ha Ukrajna nagy hatótávolságú nyugati rakétákat használ, akkor ők nukleáris fegyvereket vethetnek be. Időközben Biden a taposóaknák használatát is engedélyezte az ukránoknak. Orbán Viktor kormányfő vezetésével pedig összeült a Védelmi Tanács.

„A háború a legveszélyesebb szakaszába lépett, ezért szerda reggel összehívtam a Védelmi Tanács ülését” – írta közösségi oldalán Orbán Viktor, aki a találkozásról néhány fotót is megosztott.

Orbán Viktor összehívta a védelmi tanácsot Biden újabb eszkalációs lépései miatt
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A Védelmi Tanács még 2022 nyarán alakult meg Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével abból a célból, hogy az elhúzódó ukrajnai háború és a nyomában járó európai gazdasági válság, valamint a fokozódó migrációs nyomás miatt Magyarország biztonságát és szuverenitását a kormány hatékonyan védhesse meg.

A kormányon belül működő Védelmi Tanács testülete foglalkozik többek között a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a közbiztonsággal, a határrendészettel, a honvédelemmel, a menekültüggyel, a katasztrófavédelemmel, a terrorelhárítással, valamint a védelmi fejlesztésekkel kapcsolatos előterjesztésekkel és jelentésekkel. A Védelmi Tanács szükség szerint, de legalább kéthetente ülésezik, rendkívüli ülés összehívását bármely tag kezdeményezheti.

Durva eszkalációt hozhat Biden lépése

Mint arról az Origo korábban beszámolt, Joe Biden amerikai elnök kormánya lehetővé teszi Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyvereket orosz területeken is bevethesse. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már hónapok óta kéri szövetségeseit, hogy oroszországi célpontok ellen is bevethesse a tőlük kapott fegyvereket. 

A nyugati fegyverek bevetése orosz területeken ugyanakkor komoly eszkalációs kockázatot hordoz. Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember közepén beszélt arról, hogy a NATO-országok már nem csupán arról tárgyalnak, hogy a nyugati nagy hatótávolságú fegyvereket Ukrajna fegyveres erői bevethetik-e Oroszország ellen, hanem gyakorlatilag az ukrajnai konfliktusban való közvetlen részvételről egyeztetnek. Az elnök megjegyezte, hogy Kijev már most is drónokkal és egyéb eszközökkel támadja az orosz területeket. De amikor a nyugati gyártmányú precíziós, nagy hatótávolságú fegyverek használatáról van szó, meg kell érteni, hogy az ilyen műveletek csak a NATO-országok katonai személyzetének részvételével lehetségesek – magyarázta az orosz vezető. 

Ráadásul az ilyen csapások során olyan műholdakról származó titkosszolgálati adatokat is felhasználnak, amelyekkel Ukrajna nem rendelkezik

– tette hozzá.

Putyin hangsúlyozta: 

a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban jelentősen megváltoztatja annak lényegét, és azt jelenti, hogy a NATO-tagországok – az Egyesült Államok és az európai országok – háborúban állnak Oroszországgal.

Ukrán újonc kiképzésen a Harkov régióban. Biden lépése újabb eszkalációt hozhat
Fotó: AFP/Sergey Bobok

Az atomháború kockázata

November 19-én hajnalban Ukrajna amerikai rakétákkal hajtott végre támadást orosz területek ellen, ezzel megkockáztatva az atomháborút. Az új orosz nukleáris doktrína szerint ugyanis egy ilyen cselekedetre Oroszország az atomfegyverekhez nyúlhat válaszul. A Vlagyimir Putyin által aláírt doktrína értelmében bővült azon katonai fenyegetések listája, amelyek semlegesítése érdekében Moszkva megengedettnek tekinti nukleáris fegyverek alkalmazását. Ráadásul a dokumentum értelmében 

bármely nem nukleáris állam által, de egy nukleáris ország részvételével vagy támogatásával elkövetett agresszió Oroszország elleni közös támadásnak minősül.

Ennek értelmében az Egyesült Államok részéről az ukránoknak átadott, majd az oroszok ellen használt ATACMS rakéták miatt az USA is támadást indított Oroszország ellen.

A megújított doktrína megengedi a nukleáris fegyverek alkalmazását Moszkva számára abban az esetben is, ha az ellenség nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyvereket vet be Oroszország vagy szövetségesei területén, valamint az ország határain kívül lévő katonai alakulatai és létesítményei ellen. A doktrína frissített változata először definiálja a "potenciális ellenfelet": ezen olyan államok és katonai koalíciók (blokkok, szövetségek) értendők, amelyek Oroszországot potenciális ellenfélnek tekintik, és nukleáris és/vagy más típusú tömegpusztító fegyverekkel vagy az általános rendeltetésű erők jelentős harci potenciáljával rendelkeznek.

Moszkva potenciális katonai fenyegetésnek tekinti, ha potenciális ellenségénél Oroszország ellen bevethető tömegpusztító fegyverek vannak;

ha annak rakétavédelmi rendszerek, közepes és rövidebb hatótávolságú cirkáló és ballisztikus rakéták, nagypontosságú nem nukleáris és hiperszonikus fegyverek, valamint csapásmérő drónok állnak a rendelkezésére; ha a potenciális ellenfél Oroszország közelében vagy a szomszédos országok területén olyan általános célú erők csoportosításait állítja fel, amelyek nukleáris fegyverek célba juttatására alkalmas eszközökkel rendelkeznek; ha az ellenfél rakétavédelmi és műholdellenes fegyvereket telepít a világűrbe; ha olyan új katonai koalíciók (blokkok, szövetségek) alakulnak vagy bővülnek a már létező katonai koalíciók mellett, amelyek az orosz határokhoz közelítik katonai infrastruktúrájukat; vagy ha nem nukleáris fegyverrel rendelkező államok területére nukleáris fegyvert telepítenek. 

Putyin új nukleáris doktrínát hirdetett
 (Photo by Vyacheslav PROKOFYEV / POOL / AFP)

Jönnek a taposóaknák

Később Biden jóváhagyta taposóaknák szállítását Ukrajnának – jelentette be egy névtelenséget kérő amerikai kormánytisztviselő a Reuters hírügynökségnek. Ez a lépés jelentősen befolyásolhatja az orosz–ukrán konfliktus menetét, különösen Kelet-Ukrajna térségében. A döntés hátterében az a stratégiai megfontolás áll, hogy a taposóaknák telepítése lassíthatja az orosz szárazföldi csapatok előrenyomulását Ukrajna keleti részén. A kormánytisztviselő hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok elvárása szerint Ukrajna kizárólag saját területén fogja használni ezeket az eszközöket – írta meg a Reutersre hivatkozva a Newsweek Japan.

Az amerikai taposóaknák jelentősen különböznek orosz megfelelőiktől. A tisztviselő elmondása szerint ezek az eszközök nem állandó jellegűek, hanem egy előre meghatározott időtartam után automatikusan hatástalanná válnak.

Működésükhöz elem szükséges, amely lemerülése után az akna nem képes felrobbanni. Ez a technológia csökkenti a hosszú távú veszélyeket és megkönnyíti a konfliktus utáni aknamentesítést.

Nincs forródrót a felek között 

Az 1962-es kubai rakétaválság után a szovjet és az amerikai vezetők számára létrehozott amerikai-szovjet forródrótot egyelőre nem használják – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár a TASZSZ hírügynökségnek. Arra a kérdésre, hogy ez a kommunikációs csatorna a mai napig aktív-e, azt válaszolta: „Nem. Most egy speciális, védett kommunikációs csatornánk van a két elnök számára <…>. Sőt, ez még a videokonferencia formátummal is rendelkezik” – mondta. Peszkov hozzátette, hogy 

az utóbbi időben nem volt kapcsolatfelvétel ezen az új csatornán keresztül.

A Washington-Moszkva-forródrótot a kubai rakétaválság után hozták létre a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői közötti rendkívüli megbeszélésekre. Működését 1963. augusztus 30-án kezdte meg. A hidegháború idején a vonalat rendre vészhelyzetekre használták, de az utóbbi években Oroszország és az Egyesült Államok elnökei szükség esetén közvetlenül telefonon kommunikáltak egymással. 2016-ban a média arról számolt be, hogy Barack Obama hivatalban lévő amerikai elnök állítólag a „vörös telefont” használta, hogy megvitassa az amerikai választásokba való kibernetikai beavatkozással kapcsolatos helyzetet. A Kreml azonban ezt tagadta, azzal magyarázva, hogy a beszélgetés egy szokásos zárt vonalon keresztül zajlott.

Az ukránok már belefáradtak a háborúba

Az orosz–ukrán háború már több mint 1000 napja tart, és a Gallup legfrissebb, 2024 októberében végzett kutatása rávilágít, hogy az ukrán lakosság egyre inkább belefáradt a konfliktusba. A felmérés szerint az ukránok 52 százaléka egy gyors, tárgyalásos békét részesít előnyben, míg csupán 38 százalék gondolja úgy, hogy a harcok folytatása a helyes út. 

Ez éles fordulatot jelent a konfliktus kezdeti szakaszához képest, amikor 2022-ben még a lakosság 73 százaléka a teljes győzelemig tartó harcot támogatta.

A háborús fáradtság felerősödött az idei év során, amely részben a frontvonalakon történt változásokkal magyarázható. Bár Ukrajna is hajtott végre katonai akciókat – például a Kurszk régióban –, az orosz csapatok az utóbbi hónapokban több területen is előrenyomultak. 

 Forrás: Magyar Nemzet

Ezzel párhuzamosan Volodimir Zelenszkij „győzelmi terve”, amely a NATO-csatlakozást és hosszú hatótávolságú nyugati rakéták alkalmazását is magában foglalja, vegyes fogadtatásban részesült mind a nyugati szövetségesek, mind az ukrán lakosság körében.

A háború folytatásának támogatottsága minden ukrajnai régióban csökkent. A konfliktus sújtotta keleti területeken például kétszer annyian támogatják a békét (63 százalék), mint a harc folytatását (27 százalék). Még a nyugati és fővárosi régiókban is drámai csökkenés figyelhető meg: Kijevben 39, míg az ország nyugati részén 40 százalékponttal esett vissza a háborús folytatás melletti elköteleződés.

Forrás: Magyar Nemzet

A béke iránti vágyat a területi kompromisszumokra való nyitottság is tükrözi. 

Azok közül, akik a gyors tárgyalásos békét támogatják, 52 százalék elfogadná bizonyos területek átadását a béke érdekében, bár a Gallup nem tért ki arra, hogy ezek pontosan mely területek lennének. Még a harc folytatásának hívei között is változnak az elvárások: míg 2022-ben és 2023-ban az ilyen válaszadók 92-93 százaléka a Krím és az összes elvesztett terület visszaszerzését tekintette győzelemnek, ez az arány 2024-re 81 százalékra csökkent.