Vállalkozók a gyorshajtók ellen

Május elseje, vagyis a büntetési tételek megemelése óta nem tapasztaltuk, hogy több rendőr mérne sebességet az utak mentén. Sokkal kiélezettebb lehet majd a helyzet, ha megjelennek a "maszekok" is. Utánajártunk, kik traffipaxozhatnak, és eloszlatunk néhány népszerű tévhitet.

Berendezés kell és kezelő, dokumentumköteg nem

Az alább idézett, blogokon és fórumokon rendre megjelenő szöveg furcsa reményt éleszt az emberben: ezzel majd móresre lehet tanítani a bemérő rendőrt.

Nem kell megijedni, ha megállít a rendőr...

Ha valaki szeretne kötözködni a rendőrökkel, miután lakott területen belül túl gyorsan ment, íme a szükséges papírok listája, ami a rendőröknél kell, hogy legyen.

LÉZERES-RADAR BEMÉRÉS esetén (hiteles forrásból):
1. OMH bizonyítvány száma, időpontja, érvényessége
2. Akkreditált kalibráló laboratórium kalibrációs jegyzőkönyve (v. legalább másolata) ennek időpontja, száma, érvényessége
3. Akkreditálás tanúsítása a laboratórium részére a kalibráció elvégzésére
4. HIF engedély
5. Rádió engedély
6. Frekvencia kijelölési határozat, érvényesség frekvenciánként, típusonként külön-külön
7. Elektromágneses összeférhetetlenségnek megfelelőség tanúsítása (EMC radarelvű berendezéseknél)
8. CE minőség tanúsítása, ennek magyar nyelvű hiteles fordítása
9. Lézerosztály tanúsítás
10. Munkavédelmi vizsgálati jegyzőkönyv megfelelőségi tanúsítással

Ha mindezen papírok közül egy is hiányzik (általában a fele nincs meg), nem használhatják a készüléket, ergo nem kell aláírni semmit.

Ne kezdjünk kekeckedni: kérdésünkre a rendőrség egyértelműen cáfolta a leírtakat. A sebességmérő eszköz hitelességét igazoló közokirat dolgát a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) kormányrendelet szabályozza. A közúti ellenőrzésre szolgáló járműsebesség-mérők hitelesítésének tényét a mérőeszközön elhelyezett törvényes tanúsító jel és hitelesítési bizonyítvány igazolja, egyéb tanúsítással az eszköz üzemeltetőjének nem kell rendelkeznie. E tekintetben mind a különböző működési elvű (lézer, radar), mind a különböző alkalmazású (kezelő által működtetett, fixen telepített, automata működésű stb.) eszközökre ugyanaz az előírás vonatkozik.

A hitelesítési bizonyítvány nem egy-egy típusra, hanem egy adott készülékre szóló, egyedi közokirat, ám az üzemeltető a jogszabály alapján nem köteles a hitelesítési bizonyítványt sebességmérés idején az eszköznél tartani. Ugyanakkor a rendőrség belső szabályozása rendelkezik arról, hogy legyen egy másolat a műszer mellett. Ezt - adott feltételek teljesülésekor - az autós kérésére a helyszínen meg kell mutatni. Alapvető feltétel például, hogy a rendőr a szabálysértés elkövetőjét megállítsa, és intézkedjen vele szemben, illetve, hogy a leállítás helyszíne és az eszköz telepítési helye azonos legyen.

Rendőrautónak látszó tárgy

Rákérdeztünk azokra az autósok beszámolóiból ismert esetekre, amikor a bemérő rendőr szabálytalankodik, ezért felmerül, hogy a sebességtúllépés ténye semmissé válik. Például amikor tilosban parkoló autóból mérnek. A rendőrség megfogalmazása szerint a bizonyíthatóan jogszerűtlen körülmények között történő bemérés alapján nem lehet eljárni. Ám példát nem hoztak, az általunk említett helyzetek pedig "speciálisak".

Helyzetfüggő: autó vagy konzol

Tehát a traffipaxos autó nem autó, csupán egy négy és fél méter hosszú tartókonzol a berendezés alatt. Az állítás persze kikezdhető, hiszen a tilosban parkoló magánautók sem vesznek részt a közlekedésben, csak időszakosan elhelyezett tereptárgyak. A KRESZ 49. paragrafusának 4/A bekezdése ráadásul előírja, hogy ha van a járművön megkülönböztető fényjelzés - és a mérőautókon gyakran van - , akkor azt működtetni kell, amikor az tilosban áll, vagyis a mérőautónak is villognia kell, ellenkező esetben megszegi a KRESZ-t, vagyis szabálytalan körülmények között történik a mérés. Persze ha a mérőautó nem jármű, akkor nincs vita...

Hírhedt példa, hogy a kiszemelt autóra szorosan rátapad a sebességmérő kocsi, és tolja, majd a felgyorsító zsákmányt beméri. Nem mi találtuk ki, autósok élménybeszámolójából vettük. Ezzel kapcsolatban a rendőrség - egyébként logikus - álláspontja az, hogy "...a rendőrségi gépjármű (akár civil, akár rendőrségi kivitelű) vezetőjének közlekedésben tanúsított, a gyorsabban haladás szándékát kifejezésre juttató magatartásából nem kell, hogy okszerűen következzen, hogy az utolért jármű vezetője haladási sebességét a megengedett sebesség fölé növelje. A rendőrségi gépjármű vezetőjének effajta magatartása nem szolgálhat alapul a másik jármű vezetőjének szabálysértő magatartására, és ebből adódóan nem is teheti semmissé azt."

Nos, igen. De a gyorsabban haladás szándékát vehetjük a követési távolság be nem tartásának is, ugye? Ha nem használja a megkülönböztető jelzést, akkor nem vonhatja ki magát a szabályok alól. A KRESZ pedig előírja a követési távolság betartását (27. §). Sőt, a 26. paragrafus kimondja: "a jármű sebességét a sebességhatárokon belül úgy kell megválasztani, hogy a vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell". Vagyis a lökhárítón autózás szabályszegés? Ha igen, akkor nem ér a bemérés. A jó megoldás szerintünk is az, hogy mások késztetésére nem szabad szabálytalankodni, de azért az ember joggal félti autója fenekét. Ugyanakkor a sebességmérő rögzíti a rendőrautó sebességét és ikörülbelül tizenöt centiméteres pontossággal a berendezés és a bemért autó távolságát is. Ebből pedig egy eljárás során következtethetnek arra, betartotta-e az autó a megfelelő követési távolságot, vagyis szabályosan közlekedett-e.

Mégis inkább a sebességhatárok betartására hagyatkozzunk. Vagy vegyünk egy hátrafelé mérő berendezést, és küldjük el a bemért rendőrautó képét az adatbázisba.