Budapest legveszélyesebb útjai

Váci út, Pesti út, Szentendrei út - évek óta ezeken az utakon történik a legtöbb baleset a fővárosban. Miért? Miért nem lehet forgalomtechnikai megoldásokkal megelőzni azt a 80-150 balesetet, ami ezeken az utakon egy évben történik? Megkérdeztük a rendőrséget és az önkormányzatot, valamint megnéztük, hogyan közlekednek az autósok és a gyalogosok Budapest legveszélyesebb útjain. Balesetet is láttunk.

Működik a Fővárosi Önkormányzatnál egy hosszúnevű szervezet - a Közlekedési Ügyosztály Forgalomtechnikai Alosztálya -, amelynek többek között pontosan az a dolga, hogy a rendőrségtől kapott baleseti statisztikák, a BKV-tól, kerületektől és a lakosságtól jött bejelentések alapján elemzéseket készítsen a közlekedésről. Aztán mérlegeljen: tud-e javítani táblákkal, útburkolati jelekkel, vagy a lámpák átprogramozásával a balesetveszélyes utak forgalmán.

Pásti Imre alosztályvezető szerint forgalomtechnikai szemmel nézve a Váci úton és a Szentendrei úton kifejezetten jól összehangolt lámpasor működik. Igaz, a rendszer működése felborul a csúcsforgalom idején, hiszen akkor lassabban hömpölyög a járműáradat, mint amilyen közlekedési sebességre programozták a lámpákat. "Amikor túlzsúfoltak az utak, akkor egyszerűen nem lehet jól szabályozni a lámpákat" - állítja Pásti. Bár van elképzelése az általa vezetett alosztálynak arra, miként finomítsák egy-egy ponton a jelzőberendezéseket, de jelenleg nem foglalkoznak kiemelten ezzel a két úttal.

Előnyben a busz

Nem úgy a Pesti úttal, amelyen tavaly a második legtöbb baleset történt. Pénteken írta alá Demszky Gábor főpolgármester a projekt támogatási szerződését egy komoly útfelújításra, egyben útátalakításra. Ennek lényege, hogy a tervek szerint 2010 októberére a rákoskeresztúri városközpont és az Őrs vezér tere között kialakítanak egy buszfolyosót. A legfontosabb feladat számukra az Pásti szerint, hogy az 1,2 milliárdos beruházással kiemeljék a buszforgalmat a személyautók közül.

Kérdés, hogy a tervezett buszfolyosó megállítja-e a Pesti úton rendszeresen szabálytalankodó gyalogosokat

A forgalomtechnikai alosztály elképzelése szerint ezzel nem csak biztonságosabb, hanem - elsősorban a tömegközlekedést használók számára - gyorsabb is lesz ez az út (60-70 percről 20-25 percre csökken a menetidő a teljes szakaszon). "Azért a buszos utazást támogatjuk, mert egy húszméteres buszban száz ember is elfér, szemben azzal, hogy egy-egy budapesti személygépkocsiban a statisztikák szerint mindössze 1,2 ember utazik. Márpedig így számolva száz ember közel nyolcvan autót tesz ki, az pedig 500 méteres kocsisort jelent" - fogalmazott Pásti. Azzal, hogy kikerülnek a buszok a személyautók közül, egyben biztonságosabbá is válik majd ez az út, hiszen kedvezőbbek lesznek a látási, tájékozódási viszonyok.

Már nem emelnék a sebességet

Mivel jól szervezettnek tartja a Váci és a Szentendrei út forgalmát az alosztályvezető, ezért úgy véli, leginkább a gyorshajtás az oka a baleseteknek. "Sokan a máshol összeszedett késést akarják a kocsijukat hajtva az úton behozni" - állítja Pásti. Ő abban bízott, hogy az objektív felelősség januári bevezetése javít majd a gyorshajtás rossz mutatóin.

Az 1995-ös KRESZ-módosítás csökkentette 60 kilométer/óráról 50-re a lakott területen belüli sebességhatárt, de Pásti szerint különbséget kell tudni tenni bizonyos városi utak között. Úgy véli, nem lehet mindenhol ragaszkodni az 50-es határhoz. Szerinte a Váci út tipikusan ilyen, már csak a rajta áthaladó járművek száma miatt is több szakaszon engedni kell, hogy 70-nel mehessenek a járművek.

Korábbi videónkból kiderül: a KRESZ-t betartó autós feltartja a forgalmat

"Amikor ezt megengedtük, akkor nagyon mellette voltam a maximális sebesség emelésének. Ma már annyira nem kardoskodnék mellette" - közölte Pásti Imre. Az a tapasztalatuk ugyanis, hogy azokon a nagy forgalmú fővárosi utakon, ahol - a közlekedők érdekében - engedik a 70-es tempót, hatványozottan növekedik a gyorshajtók száma. A másik probléma, hogy miközben csak a személyautókra vonatkozik ez az engedmény, Pásti szerint rengeteg kamionos is nyomja hetvenes tempóval, vagy afölött. Negatív példának a Hungária körutat említette.

Adódik a kérdés: miért nem állnak vissza akkor több útszakaszon az 50-es sebességhatárra? A forgalomtechnikai alosztály vezetője szerint ez a gyakorlatban ma már nem járható út, a naponta használt útjaikon egy bizonyos közlekedési sebességet megszokott autósok "ezt nem tolerálnák" - fogalmazott Pásti Imre.