Több mint hatvanezer néző ment ki a három nap alatt a Budapesttől mindössze 313 kilométerre fekvő brnói versenypályára, ahol cseh sör, kolbász, szép hosztesszek, jó hangulat és szombaton némi eső is várta a kilátogatókat. A szervezés szinte tökéletes volt, rengeteg sárga mellényes pályamunkás dolgozott azon, hogy minden zökkenőmentesen menjen a hétvégén. Csupán pár percet vett igénybe az akkreditáció ellenőrzése és a nyakbaakasztós belépő felvétele, utána már indultunk is a pálya belső részén kialakított parkolóba.
Kattintson a képre a hangulatképek galériájához!
A brnói pálya kiszolgáló létesítményei közel olyan színvonalúak, mint a Hungaroringen, ami azért nagy szó, mert itt nem rendeznek Forma-1-es versenyeket, a legnagyobb attrakciónak a WTCC és a MotoGP számít errefelé. Mondjuk az azért fura volt, hogy a médiaközpontban fizetős volt a wi-fi, de a kollégák megnyugtattak, hogy ez Magyarországon is így szokott lenni.
Jól mutatta az erőviszonyokat a kamionok száma: a kezdőnek számító Lada istálló csak kettővel érkezett, ugyanúgy, mint a legtöbb privát csapat, azonban a Chevrolet, a BMW és a Seat gyári alakulatai azonban három-négy mozgó alkatrészraktárt hoztak. Ezek ugyanolyan tiszták és rendezettek voltak, mint az F1-es kamionok, csak a motorhome-ok voltak szerényebbek.
Nem sok jóval kecsegtetett meghívónknak, a Seatnak a hétvége, hiszen a dimbes-dombos, derékszögű kanyarokkal tűzdelt versenypálya eddig mindig a hátsókerék-meghajtású BMW-knek feküdt jobban. Éppen ezért nem volt meglepetés, hogy a szombati időmérőn az első öt helyet a bajor versenyautók foglalták el, igaz, a WTCC-szabályzat miatt ők most 15-25 kilóval kevesebb büntetősúlyt cipeltek magukkal, mint a seatosok.
Érthetően nem volt túl jó a hangulat vendéglátónk bokszában, ahová az időmérőt követően bemehettünk, a szerelők egykedvűen állítgatták a sárga versenyautókat, a versenyzők közül én már csak az Eurosportnak nyilatkozó Jordi Genét láttam, aki be sem jutott a kvalifikáció második szakaszába. Érdekes volt, hogy a dízel Leonok kétliteres, 262 lóerős TDI motorja szinte semmi hangot sem adott ki magából, miközben a benzines BMW-k iszonytató mennydörgéssel hagyták el a bokszutcát.
Mikor a szombati időmérők és az Abarth 500, Porsche Cayman, Formula Masters és F2-es betétfutamok lezajlottak, lehetőségem nyílt beülni Tim Coronel mellé. A privát Sunred Engineering seatos versenyzője egy teljesen utcai, 1,8-as turbós Leonnal vitt végig a versenypályán, de szerencsére a jobb sorsra érdemes bemutatóautón legalább a gumikat mintázat nélküli slickekre cserélték, így a kanyarokban tényleg félelmetes tempót diktáltunk. Belülről egész más arcát mutatta a pálya, egyrészt elég szélesnek tűnt, másrészt megismerhettem, hogy a derékszögű kanyarok milyen gyors ritmusváltásokat kívánnak a vezetőktől.
Tim Coronel épp magyarázta az ideális íveket, amikor a Chevrolet versenyzője, Robert Huff megjelent mögöttünk egy sárga Corvette-el. A brit versenyző is épp újságírókat autóztatott, de ő az ideális ívek helyett a szórakoztatásra helyezte a hangsúlyt: a Corvette többet ment keresztben, mint egyenesen, amikor fél méterre tőlünk elhúzott, akkor is épp kilinccsel előre haladt, de a 300 lóerős teljesítményfölény miatt még így is gyorsabb volt nálunk.
A vasárnapi első versenyen a Seat kezére játszott a forrófejű BMW-s, Augusto Farfus. A pole pozícióból indult brazil a rajtot követően egy hirtelen ötlettől vezérleve balra rántotta 320si versenyautóját az első kanyar előtt, így nem csak a saját, de a komplett Chevrolet-csapat és a korábbi világbajnok csapattárs Andy Prialux versenyét is tönkre tette.
Tömegbaleset volt rögtön az első kanyarban, de ez nem ritka a WTCC-ben, mint ahogy egy kis lökdösődés is mindig belefér a csatározásokba. Végül az egykori Forma-1-es pilóta, a 43 éves Alessandro Zanardi zsebelte be a győzelmet. Zanardiról tudni kell, hogy 2001-ben mindkét lábát elveszítette egy balesetben, ezért versenyautójában a gázt, féket, és a kuplungot is a kormányról kezeli.
Alexnek a második versenyen már nem volt ilyen szerencséje, ugyanis egy Seat kilökte a pályáról, a versenyek után láttam, ahogy a spanyolok csapatfőnöke bocsánatot kér a dühös olasztól. Csapattársa, Sergio Hernández viszont élete első futamgyőzelmét ünnepelhette, így a spanyol-olasz gyári BMW-csapatnak összességében kiválóan alakult a hétvége. Nem panaszkodhatott a tavalyi világbajnok, a francia Yvan Müller sem, aki végül kilenc pontot gyűjtött a hétvégén, így már tíz ponttal vezet az összetettben csapattársa, Gabriele Tarquini előtt.