A kerékpárosokat védi az új KRESZ

Számos újdonság bekerült a korábban véglegesnek szánt KRESZ-módosítások közé, amelyek mind a kerékpárosokat védik az autósokkal és a gyalogosokkal szemben. Az autósoknak elsőbbséget kell adniuk kanyarodáskor a bringázók részére, a járdákra festett kerékpárutakon pedig a gyalogosok nem akadályozhatják őket. A kerékpárosok érdekvédői nagyon örülnek, a volt közlekedésbiztonsági főrendőr szerint viszont több változtatás balesetveszélyt okozhat.

Miközben Lászó János szerint egyértelműen a biztonság irányába mutatnak a leendő változások, Pausz Ferenc, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlekedésbiztonsági főosztályának volt vezetője több esetben vitatkozik ezzel. A jelenleg a Global Road Safety Partnership (GRSP) nevű közlekedésbiztonsággal foglalkozó egyesület ügyvezetőjeként dolgozó Pausz például "kifejezetten csodálkozott" azon, hogy az MK a nyitott kerékpársáv elterjedésétől kevesebb bringás-balesetet vár.

A korábbi KRESZ-módosításokban aktívan résztvevő Pausz szerint hosszú ideje szinte feloldhatatlan viták vannak azok között, akik úgy gondolják, hogy mindenki közlekedjen ugyanazon a felületen (lásd Hollandia), szinte mindenféle szabályozás nélkül, és azok között, akik a bringások és az autósok fizikai elválasztását támogatják. Előbbiek szerint idővel így kialakul az egymásra figyelés, az együttműködés a közlekedők között, míg utóbbiak szerint ha elválasztjuk a kerékpárt a kocsitól, akkor azok nem is ütközhetnek egymással. Mindkét oldal a maga igazában látja a biztonságot.

Hiába akadályozzák a gyalogosok a kerékpárút forgalmát, a hatályos KRESZ szerint a biciklis csak itt mehet. Aki siet, ma is inkább a gyorsabb autók között teker

Felvetésünkre, hogy sok kerékpárosban félelemérzet van az autók között haladva, László azt felelte, hogy ez szubjektív félelemérzet, majd hozzátette: számos objektív felmérés igazolja, hogy kevesebb baleset van a nyitott kerékpársávos utakon. Pausz ugyanakkor kizárólag kisforgalmú utakon tudja elképzelni a nyitott kerékpársávot, nem gondolja, hogy Budapest legnagyobb részén ettől biztonságosabb lenne a közlekedés. "Itt nem vezetne semmi jóra az, hogy az autós használhatja is, meg nem is a nyitott kerékpársávot, ugyanúgy, ahogy a kerékpáros. Ez konfliktusforrás lehet."

Problémát okozhat a sebességkülönbség

Ambivalensek a volt főrendőr érzései azzal kapcsolatban is, hogy nem lesz kötelező a kerékpárút használata a bringásoknak ott, ahol csak az út egyik oldalán van ilyen. Szerinte ha a kerékpárút helyett inkább az út szélét választják a bringások, akkor az nem biztos, hogy eléri a kívánt hatást, nevezetesen hogy majd jobban figyelnek rájuk az gépjárművezetők. A közlekedésbiztonsági szakember egyúttal sérelmezte, hogy a bringások ma sem használják ki eléggé azokat a száz százalékig őket védő KRESZ-módosításokat, amiket korábban pont az ő érdekükben hoztak. Konkrét példaként a láthatósági mellényt említette.

Az érdekvédők szerint külföldi példák igazolják: kerékpárral nem kell félni az autók között

Kétélű fegyvernek gondolja a szoros jobbra tartási kötelezettség megszüntetését is Pausz. Az autóval, nagymotorral és robogóval egyaránt közlekedő volt rendőrségi vezető azt mondta, hogy "mopeddel valóban életveszélyes az, amikor szorosan az út széle mellett megyek, hiszen a nagy autók semmibe vesznek, és ez valószínűleg még inkább igaz a kerékpárosokra. Ezért lehet igazság abban, hogy, hadd térjenek ki abból a zónából, ahol semmibe veszik őket, ne legyen az, hogy az árokba döngölik a nagyobbak a kisebbeket."

"Csakhogy a kerékpárok esetén van egy jelentős különbség a motorokkal, de még a mopedekkel való összehasonlítás során is, mégpedig a sebességkülönbség" - tette hozzá Pausz. A közlekedésbiztonsági egyesület vezetője szerint a sebességkülönbség azt eredményezheti, hogy az út szélétől beljebb húzódó kerékpáros feltarthatja a mögötte jövő gépjárműveket, ami szintén veszélyforrás. "A beljebb húzódás kvázi biztonságérzetet jelenthet, ami nem feltétlenül biztos, hogy egyenlő a valódi biztonsággal" - közölte.

Egyértelműen pozitív változásnak gondolja ugyanakkor Pausz az elsőbbségadás megadását a kanyarodó kerékpárosok számára, ami szerinte a gyakorlatban már most is sokszor működik. A közlekedésbiztonsági szakértő azonban figyelmeztette is a kerekezőket: a balra elsőként kanyarodó kerékpárosnak rendkívül figyelmesen kell kanyarodni, és jelezni szándékát minden esetben, hogy időben észleljék őt a mögötte gyorsabban érkező, de elsőbbségadásra kötelezett járművezetők, mert csak így használható ki balesetmentesen a KRESZ-módosítással megadott előny.

Elismerik a kétirányú kerékpárút hátrányait

A Magyar Kerékpárosklub ellenzi a különálló kerékpárutak, valamint a járdákra felfestett gyalog- és kerékpárutak építését, kialakítását. Megkérdeztük a fővárosi önkormányzatot, hogy az elkövetkező években továbbra is épülnek-e ilyenek Budapesten, és ha igen, akkor hol, és mennyiből. A következő választ kaptuk: "A kerékpárforgalmi létesítményeknek számos fajtája van. Mindegyiknek megvannak az előnyei és a hátrányai, valamint a lehetséges alkalmazási területük. Minden utca egyedi eset, ahol az adott körülmények (forgalomnagyság, sebesség, rendelkezésre álló hely) között legkedvezőbb, és reális áron megvalósítható megoldást kell alkalmaznunk. Nem lehet az egész városra nézve általánosan kijelenteni, hogy az egyik fajta jó, a másik fajta rossz. A korábban alkalmazott egyoldali kétirányú kerékpárút hátrányai előttünk is ismertek, mindig megvizsgáljuk az egyéb lehetőségeket is, és törekszünk arra, hogy a kerékpáros közlekedés biztonságos legyen az úttesten vagy abból leválasztott területen. Ott azonban, ahol a járművek sebessége vagy a teherforgalom miatt a sávok számának vagy szélességének csökkentése nem vállalható fel, ez nem megoldható. A most előkészítés alatt levő hálózatfejlesztések között is van kerékpárút, kerékpársáv, kisforgalmú utcában kijelölt nyomvonal is."