"Csak olyan autót vezetek, amit én terveztem" - interjú a Mercedes-Benz dizájnigazgatójával

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem ünnepi szenátusi ülésen címzetes egyetemi tanárrá avatta a Mercedes-Benz dizájnigazgatóját, Gorden Wagenert. A 41 éves német tervező a beiktatás előtt interjúban beszélt a márka múltjáról és jövőjéről, a bordázott hátsó lámpáról és az 5-ös BMW-ről.

Gorden Wagener tavaly óta a Mercedes-Benz vezető dizájnere, a világ autós formatervezésének egyik legmeghatározóbb alakja. Peter Pfeiffer professzort váltotta ezen a poszton, aki már akkor is a stuttgarti márkának dolgozott, amikor Wagoner 1968-ban Essenben megszületett.

A fiatal dizájnfőnök tanulmányait szülővárosa egyetemén végezte, ahol 1993-ban vehette át ipari formatervezői diplomáját. Tanára az a Stefan Lengyel volt, aki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Formatervező tanszékének vezetőjeként talán a legtöbbet tette azért, hogy 2001-ben elinduljon a közös munka az egyetem és a Mercedes-Benz között. A budapesti születésű Lengyel igazi szaktekintélynek számít, 14 évig volt a Német Ipari Formatervezők Szövetségének (VDID) elnöke, jelenleg a Német és a Magyar Formatervezési Tanács vezetőségi tagja.

Wagener tehetsége már akkor is kitűnt, Essen után Európa leghíresebb tervezőiskolájában, a londoni College of Art közlekedési formatervezés szakán folytatta tanulmányait. Gyakorlatát több másik cég mellett a Volkswagennél is végezte, ahová az iskola elvégzése után azonnal fel is vették. Dolgozott a Transporteren és a Phaetonon is, két év elteltével, 1997-ben azonban elfogadta a Mercedes ajánlatát. Kezdetben stratégiai és fejlesztési dizájnrészlegen dolgozott, két év múlva pedig kinevezték a külső- és belső formatervezési részleg élére.

Végigjárta a rangrétát és a legnagyobb márkákat Gorden Wagener

A ma futó szinte összes Mercedes-Benz típus magán viseli a keze nyomát, de a tanulmányautók készítésébe is belekóstolt, amikor 2006-ban ennek a részlegnek a vezetését bízták rá Kaliforniában és Japánban. 2008-ban tért vissza Németországba, amikor a nyugdíjba vonuló Peter Pfeiffer dizájnigazgató utódának nevezték ki. Jelenleg ötszáz ember tartozik alá, akik a Mercedes-Benz nyolc dizájnstúdiójában, a világ különböző pontjain dolgoznak. Wagener 39 éves volt, amikor a Mercedes-Benz Design főigazgatójának nevezték ki.

A MOME a héten címzetes egyetemi tanárrá avatta Gorden Wagenert, aki előadást is tartott az egyetemen. Előtte beszélgettünk vele.

Stílszerűen egy SLS AMG állt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem bejáratánál

- Szokatlan dolog, hogy a legrégebbi autógyártónak legyen a legfiatalabb főtervezője.

- Engem is meglepetésként ért, hogy egy ilyen nagy hagyományokkal rendelkező cég, mint a Mercedes-Benz engem választott ki a feladatra.

- Mi a titka?

- Nem tudom (nevet). De valami megváltozott az autóipar hozzáállásában, nem csak a Mercedes-Benznél. Az utóbbi időben számos konkurensünknél is hasonló személyi változások történtek, említhetném például a BMW-t vagy a Renault-t is. Úgy tűnik, mintha egy komplett generációváltás zajlana le a vezető tervezők körében.

Wagener vezetésével az "érzelemgazdagabb formák felé" fordul a Mercedes

- Melyik a kedvenc munkája?

- Mindig az, amin épp dolgozom (nevet).

- És most min dolgozik?

- Ez természetesen titkos. A szériaautókon három-öt évig, néha még annál is tovább dolgozunk. Ha végzünk, azonnal elkezdünk valami újat, és nem nagyon tekintünk vissza. Persze ez így nem teljesen igaz, néha merítenünk kell a múltból is, mert nem csak egy adott autó tervezése a feladatunk, hanem egy egész márka formanyelvét kell meghatároznunk. Minden autónknak magán kell hordoznia a jellegzetes márkajegyeket, persze amellett, hogy saját egyéniségüknek is kell lennie. Kicsit olyan a modellpalettánk, mint egy sakktábla. A király az S osztály, a vezér lehet az új SLS, de más bábuk is vannak az asztalon. Nekünk a legfontosabb a márka, hiszen a Mercedes-Benz a legértékesebb luxusbrand a világon. Meg kell mutatnunk, hogy ez a márka miről szól, mit tanult az autógyártásról az elmúlt bő 120 évben, és hogy mit ad hozzá az autógyártás jövőjéhez. Foglalkoznunk kell az új trendekkel, és azzal is, hogy a társadalom alakulásában milyen változások várhatóak, mert csak ezeket megértve tudjuk a márkát sikeresen a jövőbe vinni.

A Mercedes-Benz S osztály. A következő talán kevésbé konzervatív külsőt kap

- Beszéljünk egy kicsit az SLS-ről. Milyen visszajelzéseket kapott a frankfurti világpremiert követően?

- Őszintén szólva még semmiféle rossz véleményt nem hallottunk róla. Ez nekünk is szokatlan volt, mert általában ilyenek is eljutnak hozzánk egy új típus bemutatója után, az SLS azonban totális sikernek bizonyult. Nagyon fontos modell a számunkra, mert az 57 éve bemutatott 300 SL után újra gyártunk szárnyas ajtós autót, jelenleg ezt csak a Mercedes-Benz mondhatja el magáról. A 300 SL talán az elmúlt évszázad legszebb autója volt, de az új modellnél nem akartuk egy az egyben lemásolni, sokkal inkább egy modern interpretációt szeretettünk volna adni a szárnyas ajtó témájának, hogy a következő évszázad legszebb autója legyen. Akkora sikernek bizonyult, hogy már az első héten eladtunk az egész évre tervezett gyártási mennyiséget. Nemrég jöttem haza Kaliforniából, ahol a sajtó számára tartottunk egy menetpróbát, az újságírók mehettek vele a legendás Laguna Secán is, és nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk a versenypályán nyújtott teljesítményéről is. Az SLS nagyon különbözik a többi szupersportkocsitól, látszik rajta, hogy német, hogy tartósnak terveztük, egyáltalán nem olyan, mint amit az olasz márkák kínálnak ebben a szegmensben.

A legendás 300 SL hagyományait viszi tovább az új SLS AMG
(Még több gyári SLS-fotóért kattintson a képre, frankfurti SLS-képeinkért pedig ide.)

- Nehéz volt használhatóvá tenni a szárnyas ajtókat?

- Ezekről nem akartunk semmiképp sem lemondani. Korábban is akartunk már szárnyas ajtós sportkocsit építeni, de akkor még nem volt lehetséges, mert nem lehetett megoldani, hogy a felborult autónak ki lehessen nyitni az ajtajait. A mai technikával viszont ez már megvalósítható, egy kis pirotechnikai töltet robbantja ki az ajtót a helyéről ilyen helyzetben.

- Mi volt az első munkája a Mercedesnél?

- Az SLR McLaren. Pont akkor kezdődött az a projekt, amikor idekerültem. Először egy tanulmányautót készítettünk az 1999-es Detroiti Autószalonra, aminek már nagy sikere volt. Akkor még kezdőnek számítottam, az összes tapasztalatom az a két év volt, amit a Volkswagennél töltöttem. Nagyon lelkes voltam, érdekelt, hogy fog kinézni az az autó az utakon, ezt a munkát ingyen is elvállaltam volna.

- Korábban minden Mercedesnek bordázott hátsó lámpája volt. Várható, hogy ez a dizájnelem visszatér a jövőben?

- Eredetileg ennek műszaki oka volt, hogy a szennyeződést távol tartsa a lámpától. De igaza van, később már fontos márkajeggyé vált, és szeretnénk visszahozni az új modelleken, modern technológiával megvalósítva.

Sokak szerint a Bluezero tanulmány formája a következő A-B osztályt vetíti előre

- Az elektromos vagy üzemanyagcellás autók megjelenése milyen lehetőségeket ad a tervezőknek?

- Mindig valami mást, újszerűt kell ezekhez kitalálnunk, hogy már az adott autó külsejéből is tudni lehessen, hogy nem belső égésű motor hajtja őket. Meg kell mutatnunk, hogy ezekben környezetbarát technológia dolgozik, hogy más a hajtásláncuk, mint ami szokásos, hogy több új technológia van bennük, mint a hétköznapi modellekben.

- Ilyen alapelvek szerint készült a legutóbbi tanulmányautó, a Bluezero is?

- Igen, de ezt megelőzte a Bionic kísérleti autó, amihez az inspirációt a dobozhalakból merítettük. Ez a halfaj széles, de így is rendkívül áramvonalas alakkal rendelkezik, azt hiszem a közegellenállási együtthatója mindössze 0,06, ezért ideális kiindulási pont volt az autók számára. Fogtuk a Bionic modelljét, bevittük a szélcsatornába, ahol mi is meglepődtünk, hogy még kerekekkel együtt is csak 0,09 lett a légellenállása. A Bluezero már sokkal gyakorlatiasabb tanulmányautó; közelebb áll a hétköznapi autókhoz, de ezt is a természet inspirálta. Az volt a feladatunk vele, hogy egyrészt szép legyen, másrészt a forma tükrözze azt, hogy környezetbarát technológia található a lemezek alatt. A szendvics szerkezetű padlólemezt a B osztálytól vettük kölcsön hozzá, a dupla padlóban könnyen el lehetett helyeznünk az alternatív hajtásláncot és az akkumulátorokat.

A dobozhalak formája ihlette a Bionic tanulmányautót

- Milyen autót vezet a hétköznapokon?

- Csak olyan autókat vezetek, amit én terveztem.

- Várható valamilyen radikális változás a Mercedes formanyelvében azután, hogy átvette a dizájncsapat vezetését Peter Pfeiffer professzortól?

- Attól függ, mit ért radikális alatt. Nézze, a Mercedes mindig megpróbált valami újat adni az autós világnak, sok kis forradalmat indítottunk már el az autótervezés területén. Hatalmas változásokra mindazonáltal nem kell felkészülni, a jövőbeni autóink nagyon mercedesesek lesznek, hordozni fogják a felismerhető márkajegyeket, de kicsit elmozdulunk az érzelemgazdagabb formák felé.

Wagener alá 500 ember tartozik nyolc dizájnstúdióban a világon

- Melyik Mercedesre szakosodott tuningcég termékei illenek legjobban az eredeti formákhoz?

- Nem tudnám megmondani. Az a legjobb, hogy itt van nekünk az AMG, a házi tuningcégünk, amit dizájn szempontjából irányítani is tudunk cégen belülről. Az AMG módosításai tökéletesen passzolnak az eredeti formákhoz, de új karaktert is adnak nekik, például a mérges tekintet minden AMG-modell sajátja. De említhetném a Brabust is, amellyel szintén van kapcsolatunk, ők is nagyon jó munkát végeznek.

- Mit szól az új 5-ös BMW formájához?

- Még csak képeken láttam, nagyon tetszett, gyönyörű autó. Semmi váratlan nem ért minket, a 7-es sorozatból kiindulva nagyjából ilyen formára számítottunk.

Nyolc év

Nyolc éve tart az együttműködés a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Mercedes-Benz dizájnrészlege között, ennek keretében számtalan projektet indítottak már el különböző járművek tervezésére pick-uptól olcsó családi szedánig.

A legtehetségesebb hallgatók jutalma rendre több hónapos gyakorlati munkalehetőség a Mercedes sindelfingeni dizájnközpontjában, ami a legjobb hely tapasztalatszerzésre, és jó lehetőség arra is, hogy egy fiatal tervező bekerüljön a nemzetközi vérkeringésbe, és megismertesse nevét a leghíresebb tervezőstúdiókkal. Jövőre még szorosabbá válik az intézmény és a gyár kapcsolata: a MOME elindítja jármű-formatervezési mesterképzési szakirányát, ami egyedülálló Magyarországon. Ennek megjelenése csak egy lépcsőfok a MOME által elképzelt fejlődésben, a végső cél, hogy a szakirány önálló szakká váljon.