Percről percre Orbán Viktor felszólalása az Eurázsia Fórumon
2 órája
Olvasási idő: 1 perc
Csütörtökön kezdetét veszi az Eurázsia Fórum konferencia. Az eseményt Matolcsy György jegybankelnök és Orbán Viktor miniszterelnök beszéde nyitja. Az idei esemény címe: A siker kulcsszavai: tehetség, tudás, technológia és tőke.
Ötödik alkalommal szervezi meg Magyar Nemzeti Bank az Eurázsiai Fórumot idén november 21-22-én. A nagyszabású esemény nyitóceremóniáján a jegybankelnök, Matolcsy György, valamint Orbán Viktor is beszédet mond. A hivatalos program szerint valamikor 9:00 és 9:45 között hallhatjuk a miniszterelnök gondolatait.
Közép-Ázsia a világ egyik leggyorsabban fejlődő és egyik legversenyképesebb térsége, Kazahsztán pedig ennek a régiónak a legerősebb országa – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, a Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott tárgyalást követően adott sajtónyilatkozatában.
Elkezdődött az V. Eurázsia Fórum.
Matolcsy György, az MNB elnöke a bevezetőjében arról beszélt, hogy a 100 éves jegybank a jövőbe néz. Magyarország adja az uniós elnökséget, ezért is különleges pillanatban vagyunk - tette hozzá. Az MNB elnöke közölte, egy új kettőség jellemzi a világot, miközben a kockázatok megerősödnek. A következő 25 évben minden lehetőség bővebb lehet, de a kockázat is ezzel arányosan nőhet - tette hozzá.
Matolcsy György szerint három nagy szupertrend határozza meg a következő 25 évet: a geopolitika mindent meghatároz, a klímaváltozás egyre erősödik és a technológiai forradalom is egyre erősebb hatásokat mutat. A geopolitika a technológiai áttöréseket is fűti, miközben egy permanens technológiai forradalom zajlik - tette hozzá. Matolcsy szerint egyre erősebb komplexitás jellemzi a korunkat.
Kreatívnak kell lenni, hogy jó megoldásokat találjunk a 2020-as években.
Az igazi kérdés, hogy milyen EU lehet partnere a sikeres Ázsiának? - tette fel a kérdést Matolcsy. Úgy látja, hogy Európa hanyatlik, és ennek okai, hogy Brüsszel túlcentralizált, a kötelező eurónak, valamint a szolgáltatásoknak nincsen közös piaca. El kellene szakadni az európai birodalom gondolatától - tette hozzá.
Ki kell nyújtanunk a kezünket az európai országokon kívülre.
Történelmi megállapodások vezethetnek el egy új Európához, és szükséges lesz egy új EU-Oroszország megállapodásra is. Matolcsy szerint el kell hagyni a globális európai hatalom képét - tette hozzá.
Fenntartható európai életminőséget kell teremteni.
Központi irányítási jogkörök egy részét decentralizálni kell - mondta a jegybankelnök, mert csak így lehetünk jó partnerei Ázsiának.
Egy új EU, egy új közös piac Magyarországon keresztül nagyon sok jó lehetőséget kínál Ázsia felé - ismertette Matolcsy.
Orbán Viktor kormányfő a beszéde elején azt mondta, neki már csak meg kell támasztania Matolcsy György gondolatait. A 2010-es kormányváltás után Matolcsy tette le a magyar gazdaságpolitika alapjait – tette hozzá. A kormányfő szerint az MNB élén Matolcsy egy aktív politikát hajtott végre, és komoly segítséget adott a kormánynak, és az MNB-ben lévő intellektuális kapacitást is felhasználta a kormányzat. A miniszterelnök szerint fontos kérdés, hogy egy 10 milliós országnak miért kell nemzetközi kérdésekkel foglalkoznia, miközben van elég baja, miért kell ezekkel foglalkoznia?
Egyesek szerint nem kell nagy ügyekkel foglalkozni.
Az utóbbi egy sikeres túlélési stratégia volt - tette hozzá. Ma erre nincsen lehetőség - mondta.
Én is csak 2009-ben kezdtem foglalkozni Eurázsia gondolatával.
Korábban hittem abban, hogyha valami nagy baj történik a nyugati világban, akkor megvannak a megfelelő önkorrekciós mechanizmusok - ismertette.
Orbán Viktor elmondta, hogy a 2008-as nyugati pénzügyi válság idejéig hitt a nyugati önkorrekcióban. A rendszerváltást is ez a gondolat uralta. 2008-09-ben azt tapasztalta a kormányfő, hogy a nyugati rendszer képtelen azt az önkorrekciós mechanizmust működtetni, ami korábban működött. Egyesek szerint a szokásos kapitalista ciklikus válságmechanizmusról volt szó, de a világgazdasági változásokat figyelmen kívül hagyták - tette hozzá.
Nem foglalkoztak azzal, hogy a modernitás többé nem nyugati kategória, hanem Keleten is lehet modernnek lenni.
Orbán Viktor szerint ekkor döntött úgy, hogy ideje Keletre tekinteni, mert olyan dolgok történnek ott, amik meghatározzák a következő évszázadot is. 2009-ben Orbán Viktor elment Kínába, és megkezdte azokat a tárgyalásokat, amik elvezettek a mostani helyzethez.
Így fordult a mai magyar politikai vezetés figyelme Kelet felé.
A változások gyorsak, a politika lényege az ütemérzék, sok okos ember van a világon - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint tudás mindig van, a politika nem a tudás birodalma, hanem az alkalmazás birodalma is. Minél kisebb egy ország, annál fontosabb a pontos ütemezés - tette hozzá. Orbán Viktor közölte, hogy a magyar történelemben az elmúlt 150 évben rendre tetten érhető az ütemérzék összezavarodása, ilyen volt a II. világháborúból való kiugrás esete.
Egy olyan méretű ország, mint Magyarország nem lehet buta, lassú, követő, hanem élesnek és nyitottnak kell lennie.
Orbán Viktor szerint nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy lassúak legyünk. Az MNB arra vállalkozott, hogy egy nemzetközi közösséggel együtt gondolkozzon erről.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy azok a változások, amiket látunk, azok egyfajta visszarendeződést jelentenek. Nem ismeretlen az emberiség történetében a most látható visszarendeződés - tette hozzá.
Három térkép van az irodám falán: egyiken Európa van középen, egyiken Amerika van középen, míg egy harmadikon Ázsia van középen.
Olyan változások történnek, amelyek csak globálisan értelmezhetőek. Európa egy félsziget Ázsia szemszögéből nézve - tette hozzá.
Egy szerves földrajzi egység Európa és Ázsia, ez egy egység, a földrajz szabályait nem érdemes megkérdőjelezni.
A kormányfő szerint szoros gazdasági egységet alkotott Ázsia és Európa, de ez megbomlott pár évszázaddal ezelőtt.
A világkereskedelem tengerekre helyeződésével megváltozott ez az eurázsiai szerves egység, majd a nyugati civilizáció domináns státuszba került, majd pedig a modern korban a nyugati elit úgy döntött, hogy nyugatosítani akarja a világot.
Orbán Viktor elmondta, hogy a hidegháború végével a nyugati civilizációs öntudat vezetett el ahhoz, hogy a világ nyugatosítása lett a legfontosabb. Ennek egyik legnagyobb kudarca az arab tavasz volt.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy véget ért az a nyugati stratégia, hogy a világot nyugatosítja, ez véget ért. Véget ért a nyugati világon belüli liberális-progresszív gondolat - tette hozzá.
Ázsia államai képesek önálló politikai erőcentrumként létezni, a keleti gazdaságok négyszer olyan gyorsan nőnek, mint a nyugatiak.
A másik új fejlemény, hogy a nyugati világ nemcsak a világ újjászervezésében vallott kudarcot, hanem a nyugati világon belül ügyekben is, ilyenek a migráció, a gender, és az orosz-ukrán háború - tette hozzá. A Nyugat elbizonytalanodása miatt véget ért a nyugati civilizáció domináns korszaka.
Mára a keleti erőközpontok adják a világ gazdasági termelésének a nagyobb részét.
Azért tér vissza Eurázsia reneszánsza, mert ez a legnagyobb egybefüggő szárazföldi terület a Földön - mondta Orbán Viktor. Összességében 9000 kilométeren belül egyfajta éghajlaton belül tudunk maradni, ez egy komoly előny - tette hozzá. Eurázsia mellett szól az állandóság is, mert ebben a térségben stabil népcsoportok és államok vannak. Orbán Viktor közölte, hogy tegnap a kazah elnökkel tárgyalt, és olyan volt, mintha ezer éve ismernék egymást. Ez az állandóság egy óriási előny egy új korszakban - tette hozzá.
A térség fontos előnye, hogy Eurázsia mindig több civilizációt foglalt magában.
Ebben a térségben él az emberiség népességének 70 százaléka, a méret számít a piacon is, és ez óriási előny - mondta a kormányfő. Itt található a világ vezető tudományos centrumainak 75 százaléka, a világ pénzügyi központjainak 70 százaléka is itt van - tette hozzá. Mindezek alapján kell együttműködni ezekkel az országokkal és térséggel.
Orbán Viktor Európáról azt mondta, hogy ez a térség nem képes belehelyezni magát az eurázsiai kontextusba. Éppen ezért Európa nem akarja vagy nem tudja elhelyezni magát ebben a kontextusban, és ennek pszichológiai okai is vannak.
Nehéz lemondania a nyugati vezetőknek arról a felsőbbrendű tudatról, ami jellemzi őket, ráadásul a nyugati ember több évszázada ehhez szokott hozzá.
Orbán Viktor szerint ha Európa nem képes leküzdeni ezt a problémát, akkor a kontinens a vesztesek között lesz. Ha az EU mint tagállam az USA részese lenne, akkor a harmadik legszegényebb lenne az amerikai tagállamok között - mutatott rá Orbán Viktor.
Mára a világ öt legnagyobb gazdasága között nincsen európai.
A kormányfő elmondta, hogy Európa lemaradt a technológiai versenyben is, az európai innováció elpárolgott.
Soha nem történt meg az Európában, hogy ilyen rövid idő alatt ötszörösére drágult a gáz, és másfélszeresére a kőolaj.
Orbán Viktor felidézett egy korábbi európai tárgyalást arról, hogyan kell viszonyulni Kínához. Merkel szerint Kína egy rendszerszintű versenytárs, majd pedig Orbán Viktor felvetette, hogy Magyarországnak miért kell ebben a versenyben részt vennie, mivel mi ebbe nem neveztünk be. Mindeközben az európai gazdaság nem tud növekedni, mivel idén még egy százalékot sem sikerül elérni - tette hozzá.
Ha Európa ebből a status quo védő politikából nem tud kitörni, akkor hosszabb távon vesztes lehet a kontinens
- ismertette Orbán Viktor. Európának meg kell értenie, hogy Eurázsia része, és ebből a tényből kell felépítenie a stratégiáját. Magyarországnak csak ahhoz van politikai ereje, hogy a saját stratégiáját hajtsa végre - tette hozzá.
Ma nem látszik az az intellektuális erő az európai elitben, ami a saját maga által felépített buborékból ki tudna törni.
Magyarországnak nem szabad arra várnia, hogy Európa kialakítson valamilyen stratégiát Eurázsia kapcsán - mondta Orbán Viktor. A kormányfő szerint egyedül Macronnak vannak elképzelései, de stratégiája még nincsen erre a helyzetre. Magyarországnak készen kell állnia arra, hogy a következő időszak Eurázsia évszázada lesz - tette hozzá.
Nekünk van ilyen stratégiánk, és az összes Brüsszellel való vitánk abból fakad, hogy Magyarország stratégiája az új realitásokból indul ki.
Magyarország nem aknamezőn sétál az európai kapcsolatokban, hanem egy tudatos nemzetpolitikai és nemzetstratégiai doktrínát hajt végre - mondta Orbán Viktor. A magyar stratégiának természetesen alkalmazkodnia kell az amerikai lépésekhez is, de az új adminisztrációval jobb lehet a kapcsolat - tette hozzá.
Magyarország talán a legszínesebb képet mutatja a beruházások terén: a németek 25 milliárd eurót hoztak be, az amerikaiak 9, a kínaiak 10-et, majd a dél-koreaiak következnek.
Magyarország sikeresen diverzifikálja a kereskedelmét és a befektetési politikáját - mondta a kormányfő.
Jövőre elkészül a Budapest-Belgrád vasútvonal, új autógyárak fordulnak termőre. Mindez jól mutatja, hogy nemcsak stratégiánk van, hanem annak végrehajtása is jól halad - mondta Orbán Viktor. Miért éppen Magyarországon tudunk ilyen nyíltan beszélni Eurázsia kérdéseiről? - tette fel a kérdést.
Ha jól belegondolunk, akkor mi vagyunk az élő eurázsiai gondolat, hiszen mi Ázsiából érkeztünk, és európai néppé váltunk.
Véget ért Orbán Viktor kormányfő előadása.