A tervek szerint itt lehet majd a járműforgalommal szemben közlekedni kerékpárral. Budapest, Városház utca
Nem csak a megszületése volt kínkeserves a legújabb KRESZ-módosításoknak, a hatvan pontnyi változtatás nagyon nehézkesen, vagy egyáltalán nem valósul meg a gyakorlatban. A január 1-jétől élő módosítások közül a legfontosabbakkal kapcsolatban arra voltunk kíváncsiak, hogy az útkezelők melyiket használják már, illetve melyek bevezetését tervezik a közeljövőben. Különösképpen a kerékpárosokat érintő változtatások érdekeltek, mert a legtöbb pont a városokban egyre nagyobb számú kétkerekezőket érintette, ráadásul a hosszadalmas előkészületek során ezek váltották ki a legtöbb vitát.
Veszélyt jelző táblák kellenek
Budapesten látványosan megnőtt az elmúlt évtizedben a kerékpározók száma, egyre több új irodaház eleve öltözővel-zuhanyzóval társított kerékpártárolóval épül(t), ezzel is elősegítve a környezetkímélő közlekedésnek ezt a formáját. Valószínűleg ez is közre játszik abban, hogy az általunk megkérdezett önkormányzatok közül a fővárosban legalább már tervek készültek az új forgalomtechnikai eszközök bevezetésére.
Az önkormányzat három úgynevezett mintaterületre vonatkozóan - Erzsébetváros külső része, Újlipótváros területe és a Városháza környéki utcák - már tavaly elkészített egy tanulmánytervet, és a terület összes egyirányú utcáját megvizsgálta. Állításuk szerint az utcák szélességének, parkolási rendjének és a forgalom nagyságának figyelembevételével a biztonságos ellenirányú kerékpárforgalomra alkalmasnak talált utcákban "fokozatosan" lehetővé teszik majd az ellenirányú kerékpározást.
Konkrétumokat kérő kérdésünkre azonban kevés információval szolgáltak. A Városház utcában és a Gerlóczy utcában "előreláthatólag március közepéig" kikerülnek az ellenirányú kerékpározást megengedő, kiegészítő táblák, míg a XIII. és a VII. kerületben "az alkalmasnak talált helyszíneken a táblák kihelyezése ez év második felében várható" - közölte a Városháza sajtóosztálya.
"Az volt az érzésünk, a tervező már eleve úgy állt hozzá az egyirányú utcákhoz, hogy a szembejövő kerékpáros forgalmat nem is lehet megcsinálni" - kommentálta az [origo]-nak a fővárosi önkormányzattal közösen elindított munkát László János, a Magyar Kerékpárosklub (MK) elnöke. Az érdekvédő szerint a tervező végig "azt nézte, hogy melyik utca 64 méter széles, és ha csak 63 méter, akkor az már nem jó" - fogalmazott László. Szerinte ezért nem lett eddig semmi az egész akcióból.
Számos okkal magyarázza a lassúságot a Városháza, például, hogy "az ellenirányú kerékpározás engedélyezése többet jelent annál, hogy az egyirányú utca és a behajtani tilos jelzőtáblák alá elhelyezzük a kiegészítő táblákat". A balesetek elkerülése érdekében fel kell hívniuk a járművezetők figyelmét a változásra, ezért a szembejövő forgalomra és a forgalmi rend megváltozására utaló, veszélyt jelző táblákat is ki kell tenniük a keresztutcákban. Sőt - mint közölték - a keresztutcákban még fontosabb ez, hiszen fel kell hívni a járművezető figyelmét, hogy most már abból az irányból is jöhet jármű - amelynek esetenként elsőbbsége van -, ahonnan eddig nem jöhetett. "Mindez tehát nem elhanyagolható mennyiségű jelzőtábla kihelyezését jelenti" - közölte a sajtóosztály.
Átprogramozhatják a lámpákat
Ennyi konkrétumot sem kaptunk az előretolt kerékpáros felállók, vagy a nyitott kerékpársávok várható felfestésével kapcsolatban. Az előretolt kerékpáros felálló azt jelenti, hogy a piros lámpánál várakozó autósor előtt felfestéssel elkülönített részre előre gurulhatnak a bringások, akik a zöld jelzés után elsőként indulhatnak tovább. A nyitott kerékpársáv pedig az autók által használt út szélén szaggatott vonallal felfestett rész.
Egyelőre nem kapnak helyet az autók előtt a kerékpárosok
Habár a fővárosi önkormányzat szerint előbbi forgalomtechnikai megoldást szeretnék alkalmazni; meg kell vizsgálni, hogy az adott helyszínen szükség van-e a jelzőlámpa programjának módosítására, "hiszen a megállás helyét jelző vonalak mozgatása miatt máshonnan indulnak a járművek." Ez a módosítás persze egy-két másodpercnél biztos nem több - közölték -, de néhány másodperc bármikor okozhat balesetet. Az önkormányzat terveket készít a megvalósításra, amelyeket követően "az év második felében megkezdődhet az új forgalmi rend kialakítása az első helyszíneken".
Nem tudni a traffipax-megjelölés időpontját Olyan új táblák, és útburkolati jelek is születtek a KRESZ-módosítások következtében, amelyeket elsősorban a több száz kilométernyi autópályát gondozó Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK), valamint a többezer kilométernyi fő- és mellékútvonalat gondozó Magyar Közút Kht. használhat. A közúti forgalom ellenőrzése táblát például tucatnyi automata traffipaxhoz kell kirakni, aminek szükségszerűségét az autópálya-kezelő is elismerte, azt mégsem árulta el, mikor jelölik meg ezeket. Emellett több más ponton is érintik az ÁAK tevékenységét a módosítások, de a kht. szerint ezek miatt azonnali intézkedések nem szükségesek. Például a KRESZ-be most bekerült fényvisszaverő sárga hátteret a tábláknál már régóta használják, ugyanúgy, mint a papíron vadonatúj torlódás nevű táblát, amelyből az M0-sra már raktak ki néhányat. Új lehetőség, hogy forgalom-eltereléseknél a sárga színű burkolati jel helyettesíthető jelzőtesttel vagy fényvisszaverő prizmával, amivel kapcsolatban azt mondta az ÁAK, hogy a "tavasztól őszig tartó időszakban biztosan használják majd". Megváltoztatta a KRESZ egyes vasúti átjárók szabályozását is, ezért a Magyar Közút Kht. felülvizsgálja a jelzőtáblával korlátozott átjárókat. Közlésük szerint feltehetően mégsem lesz szükség jelentős számú módosításra, hiszen ezek az átjárók a kiemelt kockázatúak közé tartoznak. A többi módosítással kapcsolatban pedig azt mondták, néhány esetben előfordulhat, hogy táblákat kell majd kihelyezniük, de ez nem igényel az átlagos forgalomszabályozási feladataiktól eltérő, jelentős intézkedést. |
A nyitott kerékpársávokkal kapcsolatban úgy fogalmaztak, hogy ha a lehetőségek megengedik, akkor az útfelújítások során - a kerékpáros hálózatba illeszkedve - több szakaszon létesítenek nyitott kerékpársávot. Mint közölték, leginkább a kerékpáros útvonalak olyan rövidebb szakaszain várható a sáv felfestése, "ahol nem fér el a hagyományos kerékpársáv, de a kerékpáros létesítmény folytonosságát meg szeretnék tartani".
Tudatlanok az emberek
Kiderült, hogy a jóval kisebb úthálózattal rendelkező vidéki városokban még ennyire sincs előrehaladott állapotban a KRESZ-módosítások nyújtotta új lehetőségek átvétele. Volt olyan illetékes, akinek a hangjában tájékozatlanságot éreztünk, miután telefonon keresztül feltettük kérdéseinket, de a többség azért hallott a változtatásokról.
A pécsi önkormányzat közlekedési bizottságának elnöke, Juhász István szerint az kevés, hogy ő látott már olyan kiadványt, amely a változásokat ismerteti. "A KRESZ-módosítás még nem épült be az emberek tudatába, ezért semmi olyan lépést nem tettünk még, ami ezeket a változásokat érinti" - közölte az egyirányú utak megnyitásával kapcsolatban. Az előretolt kerékpáros felállóval kapcsolatos, esetleges terveikre vonatkozóan pedig azt mondta, hogy "nem festettünk fel ilyeneket, de az időjárás nem is engedte volna".
Pécsett állítólag nem épültek be az emberek tudatába a változások
Miskolcon eddig szintén nem vezettek be semmit a módosítások közül, de Veres László, az önkormányzat sajtósa szerint folyamatosan egyeztetnek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kerékpáros klub képviselőivel, "többek között ezekről is". Ugyanakkor hozzátette, a változtatások bevezetése a város költségvetésének függvénye is, ennek elfogadása pedig márciusban lesz.
Az általunk megkeresett néhány vidéki város közül az egyetlen dátumot Szalay Ferenc szolnoki polgármester mondta: náluk jelenleg vizsgálják a nem túl sok egyirányú utcát, döntés márciusban lesz. "Konkrétumot egyelőre nem tudok mondani, de még az sem kizárt, hogy megengedjük a kerékpárosoknak, hogy szembe menjenek az autókkal" - fogalmazott. Előretolt felálló viszont biztosan nem lesz náluk, mivel a forgalmasabb városi útjaikon - ahol közlekedési lámpák vannak - egyáltalán nem közlekedhetnek a kerékpárosok.
Tudatlanok a polgármesterek
Amint videós összeállításunkból kiderült, az autósok-motorosok sajnos valóban alig hallottak valamit az őket érintő változásokról. "Nem tudom, még nem olvastam utána, fogalmam sincs" - ehhez hasonló válaszokat kaptunk a sofőröktől. László János MK-elnök szerint azonban a városvezetők legalább ennyire tájékozatlanok. Úgy véli, az új forgalomtechnikai eszközöket gyakorlatilag senki nem ismeri, tehát nem is használja. "Márpedig ha a lényegét nem ismeri, akkor akár még 'életveszélyesnek' is gondolhatja például az egyirányú utcában a forgalommal szemben közlekedő kerékpárosokat, holott statisztikák ezrei bizonyítják, hogy nem okoz több balesetet" - közölte az érdekvédő.
A kerékpárosklub munkatársai éppen most készítettek egy anyagot a polgármestereknek, amelyben külföldi példák alapján leírják, hogy mik ezek a változások, "miért jók", hogyan néznek ki, "és tanácsokat adunk ezzel kapcsolatban" - mondta László. Az érdekvédő ugyanakkor közölte, még gondolkodnak azon, milyen formában juttassák el az információt a döntéshozókhoz. "A levél nem biztos, hogy jó, könnyen a szemétbe mehet, ha konferenciát szervezünk, akkor arra meg ugyanaz a húsz-harminc ember jön majd el, aki szokott. Az világos, hogy ez a tájékoztatási feladat ránk hárul" - fogalmazott a klubvezető.
Még behajthatnak a régi autók a budapesti belvárosba A fővárosi önkormányzat eredeti elképzelése - a hatályos szmogrendelet alapján - megtiltotta volna 2009. október 20-a és 2010. március 8-a között a belváros jelentős részén, hogy behajtsanak oda a rendszámtáblán sárga színű, hatszögletű környezetvédelmi plakettel ellátott gépjárművek. Ez gyakorlatilag a katalizátor nélküli, valamint a nem szabályozott katalizátorral rendelkező négyütemű benzines, a kétütemű benzines, valamint az 1998 előtti dízeleket érintette volna néhány kivétellel. Csakhogy a terv bedőlt, mert a változó KRESZ nem októberre, hanem csak januárra alkotta meg a zónahatárokra kötelezően kihelyezendő táblát. A tábla tehát elkészült, azonban a fővárosi önkormányzat kérdésünkre egyértelművé tette, hogy a korlátozás "március 8-áig biztosan nem lép hatályba", mert még "nincs meg a helyi szintű jogszabályi háttere". A KRESZ ugyanis kibővítette a környezetvédelmi matricák színét is: az eddigi kétszínű jelölés (sárga és zöld) helyett négyszínű (fekete, piros, kék, zöld) matricák lesznek a járművek rendszámain. Így a budapesti rendeletet is módosítani kell, hiszen az még a kétszínű rendszer alapján kategorizálta a járműveket.
Csakhogy nem a rendeletmódosítás hiánya az egyetlen oka a késlekedésnek, az új közlekedési táblák is messze vannak még a kézzelfogható valóságtól. "A gyártás közbeszerzési eljáráshoz kötött, tehát hónapokat igénybe vevő feladat" - mondott még egy okot a városháza sajtóosztálya arra, hogy egyelőre miért örülhetnek a régi autók tulajdonosai. |