Jól áttételezett, pontosan kapcsolható hatfokozatú kézi váltóval kaptuk a tesztautót, 130 km/óránál 2500-as fordulatszámon duruzsolt a motor, ami nemcsak a zajszintre, hanem a fogyasztásra is jó hatással volt. Az Ausztriába vezető síkirándulást tetődobozzal, csurig tömött utas- és csomagtérrel 9,2 literes átlaggal teljesített a nagy Kia, kisebb terheléssel és a légellenállást rontó doboz nélkül valószínűleg kilenc liter alatti értéket is el lehetett volna érni.
Kissé pesszimista volt a fedélzeti számítógép, egy decivel nagyobb fogyasztást mutatott az út végén, mint a mérés. Kézi helyett hatfokozatú automatikus váltóval is lehet rendelni a Sorentót 400 ezer forintos felárért (ekkor még kapunk további 15 Nm-t is a motorba), de a manuálissal is könnyű boldogulni, mert a kuplung vajpuha, és a váltókar is könnyen jár.
Egy centimétert csökkent a tengelytáv, de közel 10-et nőtt a hosszúság
Nemcsak a motorja, hanem a külseje is megérdemli a dicséretet, a Kia európai dizájnközpontjában Peter Schreyer főtervező dirigálása alatt jó munkát végeztek. Bár összhatásra nekem a régi, Mercedes-Benz ML-t másoló régi Sorento hajszálnyival jobban tetszett, az újon sem tudnék egyetlen részletbe sem belekötni, sallangmentes, könnyen befogadható lett a forma. Jól sikerült az orr-rész az egy ívet képező fényszórókkal és hűtőmaszkkal, profilból egy kis bemélyedés oldja az egyhangúságot az ajtók alján, a hátsó nézetet pedig a hatalmas, LED-es lámpák (EX felszereltségtől) látványa dobja fel.
Olcsó anyagok, tetszetős formák. Széria az USB, a klíma háromzónás is lehet
Talán a legtágasabb kategóriájában az utastér, ezt annak ellenére sikerült elérniük a koreai mérnököknek, hogy a tengelytáv csökkent az elődhöz képest. A trükk abban keresendő, hogy a műszerfalat előrébb, a csomagtérajtót viszont hátrébb tolták, így viszont a második sorban is nagyon nagy a tér. Akkorára nőtt a hely, hogy 320 ezer forintért már harmadik üléssort is lehet már rendelni (a tesztautóban nem volt), az árban a plusz két ülésen kívül a szintszabályzós futómű és a háromzónás klíma ára is benne van.
EX-szinttől elektromosan, tíz irányban állítható a nagy és kényelmes vezetőülés
Ami kissé lehangoló, hogy egyetlen puha műanyagot sem találni az utastérben, pedig még a fele ennyibe kerülő Cee'd-ben is be lehet ujjal nyomni a műszerfal felső részét. A vezetői helyzet viszont jó, a kormány négy irányban állítható, az ülések százszor kényelmesebbek, mint a fent említett alsó-közepes modellben, és az összeszerelési minőség is japánosnak tűnt. Egyedül a szélvédő tövéből jött némi zörgés, de ez attól is lehetett, hogy a forgalmazó lecserélte a gyári hifit egy nehezen kezelhető, 330 ezer forintos, érintőképernyős-navigációs Kenwood fejegységre. Sportautós dizájnelem, hogy a műszerek árnyékoló csövek mélyén ülnek, emiatt az első utasülésről nem lehet látni őket, de az még zavaróbb, hogy a bekapcsolt fényszórót jelző kis ikon még a vezető elől is félig takarásban van.
15 százalékkal nőtt a csomagtartó befogadóképessége. A tesztautó ötüléses volt
Végre egy érintésre hármat villannak az irányjelzők, nehéz azonban eltalálni azt az erősséget, amitől már beindul a villogás, de még nem kattan be a folyamatos indexelés. A kétszintes csomagtartó 531 literes, aminél ugyan vannak nagyobbak is a kategóriában, de ennyi hely is bőven elég. Arra azért vigyázni kell, hogy a csomagtérajtó nem nyílik elég magasra, így a 180 centiméter fölöttiek könnyen beleverhetik a fejüket.
Az olcsóbb, LX felszereltségű Sorentóhoz nem adnak LED-es hátsó lámpát
Pusztán az ára alapján már nem számít olcsónak a Sorento, a kétkerék-meghajtású, dízel alapmodell 8,3 millióba, a minden extrával ellátott, automatikus váltós, bőrüléses, panorámatetős, összkerekes csúcsverzió 11,5 millió forintért kapható. Ebben az árkategóriában azonban kevesen kínálnak hétüléses utasteret, ekkora helykínálatot, 197 lóerős dízelmotort, és hét év garanciát pedig senki, így a Kia továbbra is az egyik legjobb vétel a közepes szabadidő-autók között.
Műszaki adatok - Kia Sorento 2.2D 4WD |