Januártól a műszaki vizsgán mérik meg azt is, hogy az autó a megengedett érték alatt vagy fölött szennyezi a környezetet. Mivel utóbbi eset a vizsgán való bukást is jelenti, elméletben a járműállomány állapotának javulását várhatjuk ezen a téren. Elméletben - a helyzet ugyanis sokkal árnyaltabb ennél. A tét látszólag növekedett, ám az [origo] által megkérdezett zöldkártyások szerint nem lesz pontosabb és szigorúbb a környezetvédelmi felülvizsgálat.
A jogszabály lehetővé teszi a zöldkártyások további működését, hiszen ha minősíttetik magukat, az általuk kiállított igazolást el kell fogadnia a műszaki vizsgabiztosnak. A december 15-én kijött új szabályozást tartalmazó 77/2009. (XII. 15.) KHEM-IRM-KvVM együttes rendelet után azonban a vállalkozók felszólítást kaptak a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH), hogy néhány nap alatt számoljanak el a náluk maradt igazolólapokkal, matricákkal, megbízásokkal, engedélyekkel. "Meg se kérdeztek bennünket, hogy szeretnénk-e tovább folytatni" - panaszkodik Tóth László, egy nyugat-magyarországi műhely tulajdonosa, akinek bevételei jelentős része eddig a zöldkártyából származott.
Aki továbbcsinálná, az egy új eljárás keretében kérvényezheti az engedélyt 87500 forintért, ha a személyi és tárgyi feltételeknek megfelel, aztán újra le kell vizsgáznia. A jogszabály kemény feltételeket támaszt: a mérőhelyet ISO-szabványnak megfelelően kell átalakítani, ez rögtön milliós költséget jelent, és ennek az évenkénti fenntartása is sokba kerül. Tóth szerint a hatóságnak nem volt célja a vizsgahelyeken kívüli mérőhelyek meghagyása. "Ésszerűen gondolkodó ember nem fogja velem kiállíttatni a környezetvédelmi adatlapot, mert a műszaki vizsgán majd úgyis megmérik. Egyébként a környezetvédelmi mérést a mai napig nem illesztették be rendesen a vizsgatechnológiába." Hasonlóan vélekedik Ferenci Sándor, aki Miskolcon foglalkozott zöldkártya-kiadással és eredetvizsgával, de mindkét tevékenységgel fel kellett hagynia. "Azért nem foglalkoznak most nagyon a környezetvédelemmel a műszaki állomásokon, mert kaptak egy kihordási időt: öt évvel ezelőtti, hagyományos műszerekkel mérnek, szén-monoxidot, kormot, és kész. Egy éve még nem így kellett, hanem sok paramétert mértek üzemmeleg motornál. Mindezt most nem nézik, csak szó van a bevezetéséről" - mondja.
A zöldkártya-kiadás eddig is elég eszköz- és költségigényes tevékenység volt, Ferenci szerint naponta legalább öt zöldkártyát kellett kiállítani ahhoz, hogy a vállalkozó el tudja tartani a gépet, mégis jól fizető, tervezhető bevételnek számított. Az általunk megkérdezett zöldkártyások évek óta hallottak a leendő változtatásról, de a legutóbbi információik szerint is fokozatosan, másfél év alatt kellett volna átadniuk a tevékenységet a hatóságnak. Övön aluli ütésként értékelték az NKH eljárását: a december végére időzített kihirdetéssel kéthetes időt hagytak a felkészülésre, ami a gyakorlatban inkább a bezárást jelenti.
"A híradásokban valamikor október-november környékén megjelent, hogy megszűnik. Másnap már korrigáltak: tervezik, hogy megszüntetik. Elkezdték az embereket hozzászoktatni a gondolathoz. Nem egy isteni szikra volt ez, hanem jól koreografált lépések sorozata. Az Autóklub is színt vallott, amikor jónak tartotta a zöldkártya megszüntetését: hiszen náluk van műszaki vizsga, így ez ott nem jelent bevételkiesést" - mondta Tóth László. Véleménye szerint ezzel a jól kalkulálható bevétellel a gépjármű-márkakereskedéseket támogatják, amelyek a tavalyi évben nagy veszteséget könyveltek el, viszont márkaszervizeik egyben vizsgaállomások is, tehát nekik jó az új rendszer.
Koszos gyertyán bukhat el a műszaki
Nem vitatható az egyablakos rendszer kényelme és haszna, jól jár vele az autós - ha megfelel a kocsija a mérésen. Egy esetleges rossz környezetvédelmi méréseredmény miatt viszont a műszaki vizsgán is megbukik a kocsi. Az eddig is szabály volt - csak kevésszer éltek vele, mondja Tóth László -, hogy ha az autó nem kaphat zöldkártyát, akkor hiába lenne még érvényes a műszakija, a műszaki vizsgát akkor is érvényteleníteni kell. Most pedig az adott napon éjfélig korlátozzák az autó közlekedését.
Elvileg egyszerűbb egy helyen, egy időben műszakizni és zöldkártyát csináltatni
Aki óvatos, megméretheti a járművét műszaki vizsga előtt, és joga van nem a műszaki keretében környezetvédelmi igazolást beszerezni. Ferenci Sándor az új rendszer hátrányának tartja többek között azt is, hogy erről nem tájékoztatják az autósokat. Ő, ha gond volt az autóval, jelezte, lehetett állítani, javítani, cserélni, tisztíttatni, majd újra mérni. "A műszakit teljes egészében el lehet bukni egy bekoszolódott gyertya miatt" - állítja.
Az új rendszer bevezetése - az egyablakos rendszer említett előnye és kockázata mellett - az átállási időszakban más szempontból is jól vagy rosszul érintheti az autósokat. Lejárt zöldkártyával a következő műszaki vizsga idejéig lehet közlekedni, így amelyik autó tavaly év végén műszakizott, de mondjuk januárban lejárt a környezetvédelmi felülvizsgálatáról szóló igazolása, az akár majdnem kétéves haladékot kapott. Pórul járt viszont, akinek nemrég kellett új zöldkártyát csináltatnia: ha mostanában műszakizik, újra ki kell állítani.
Bár a jogszabály hosszan leírja a méréskor követendő lépéseket, a tapasztalt zöldkártyások úgy vélik, gyakran szakszerűtlenül végzik el a mérést a vizsgahelyeken, és a hangoztatott szigorúság sem látszott eddig beigazolódni. "Kétezer mérést végeztünk évente, hozzánk mindenképpen eljutott volna legalább a híre, ha valakit nem megfelelő mérési eredmény miatt megbuktatnak. Pedig kellett volna, hogy legyen ilyen, mert ismerjük a mai autópark állapotát."
Az eredetvizsgálók januárban tüntetést szerveztek az új rendszer ellen
Nem csak a zöldkártyarendszer változott meg január elsejével: az NKH saját hatáskörbe vonta az eredetiségvizsgát. Egy ötéves, újonnan vásárolt autót is meg kell vizsgáltatni plusz pénzért a műszaki vizsgán. Sokan úgy értelmezik a jogszabályt, hogy ha el akarják adni a kocsit, megint eredetiségvizsgálatra kell vinni, újabb költség fejében. (Erről bővebben olvashat keretes írásunkban.) Ha mégis, akkor előbb kell eredetiségvizsgálatot csináltatni, aztán műszakira menni, mert ott elfogadják a vizsgálati eredményt, az árát nem fizettetik ki újra a műszaki vizsgán belül.
Akárcsak a zöldkártya esetén, itt is van lehetőségük a vállalkozóknak kivenni a részüket a rendszerből. Úgy tűnik azonban, ez nem éri meg. "A 17 ezer forintos díjból, amit most egy műszaki vizsgán eredetiségvizsgálatra ki kell fizetni, 680 forintot kapnánk, plusz 150 forint üzletszerzési jutalékot" - számolgat Ferenci Sándor. Mint mondja, ennyiért kellene büntetőjogi felelősséget vállalniuk, és megfelelniük az új feltételeknek, ami telephelyet, ötmilliós gépparkot ír elő, aztán fel kell tölteniük egy kasszát, amelyből az elvégzett munka után csöpögtetik vissza nekik a jutalékot. Ferenci szerint nem csak a munkavégzéshez szükséges összeg nagysága a visszatartó erő, hanem az is, hogy nem látnak garanciát arra, hogy fél év múlva nem változnak egyik pillanatról a másikra a szabályok, ahogyan januárban.
Elfogadják az okmányirodák az integrált vizsgán kiállított igazolást A januártól hatályos szabályok szerint a 2006 előtt vett új autókra akkor is kötelező elvégezni a csaknem 20 ezer forintos eredetiségvizsgálatot, ha az autó származása egyértelmű, ez az NKH szerint akár 150 ezer autóst is érinthet. Ellentmondó információk keringenek arról, az integrált vizsgán kiállított igazolás felhasználható-e okmányirodai ügyintézésnél, vagy adásvételnél. "Semmire nem használható" - mondta az egyik általunk megkérdezett (hajdani) zöldkártyás. "Majdnem biztosra mondom, hogy nem használható fel eredetvizsgálatként" - állítja az eddigi eredetvizsgáló. Az NKH tömören fogalmaz, "A jogszabály leírja, mire használható.", a központi okmányiroda pedig egyértelműen: "Elfogadják az okmányirodák". Az okmányirodai ügyintéző viszont bizonytalan: "Sajnos az nekünk nem jó. Nem látja a rendszerünk, legalábbis a múlt héten még nem látta a hatóság adatait. Várjon, megkérdezem. (...) Elméletileg lehet, de még senki nem jött ilyennel. Ne készíttessen külön eredetiségvizsgálatot, hanem azzal jöjjön, amit a műszakin elvégeznek, aztán biztosan be tudjuk majd vinni a rendszerbe." A Gazdasági Versenyhivatal szerint "az állam rossz hatékonyságú működésének iskolapéldája az állampolgárokra és vállalkozásokra feleslegesen kirótt, túlzott mértékű állami teherként megjelenő eredetvizsgálati díj", amelynek eltörlése is felvetődött. |