Lejárató kampánynak tűnik a Toyota-botrány újabb fejezete

Nem csillapodik a botrány Amerikában a Toyota körül. Több tulajdonos is arról panaszkodott, hogy a már visszarendelt és kijavított autója továbbra is hajlamos magától gyorsítani. A japánok lejárató kampányt, az amerikaiak importtilalmat emlegetnek, a visszahívások hátterében marhahúst és kigyulladó amerikai autókat is találni.

A Toyota-márkaszervizek jól jártak: a visszahívások költségeit az anyacég állja, a kuncsaftok száma garantáltan magas

Az amerikai ABC News hírtelevízió csütörtökön arról számolt be, hogy az államokban egyre több Toyota-tulajdonos panaszkodik arról, hogy a már kijavított autója továbbra is hajlamos magától felgyorsulni. Hírügynökségi jelentések szerint eddig legalább húsz ilyen panaszt tettek, azok jogosságát független forrásból azonban nem erősítették meg. Kormányzati ellenőrök tíz olyan esetről tudnak, amikor a javítás után is jelentkezhetett a probléma.

Beragadó gázpedálok miatt több millió autó visszahívására kényszerült a Toyota világszerte, előbb a szőnyegek kialakításában, aztán a gázpedál-mechanizmusban is hibát találtak. A problémák központja az Egyesült Államok volt, ahol a helyi közlekedésbiztonsági szervezet (NHTSA) valóságos hadjáratot indított a japán gyár ellen, így nem is csoda, hogy Japánban egyre gyakrabban emlegetik, hogy az Egyesült Államokban a visszahívások körüli hisztéria a Toyota "megtörését" célozza. A jelek szerint a botrány tovább dagad, hiszen a szervízelés után jelentkező problémák miatt újabb szövetségi vizsgálat indulhat a Toyota ellen. Ennek hatása nem csupán a Toyotát hozhatja még rosszabb helyzetbe, hanem akár az egész japán járműipar számára is katasztrofális lehet, hiszen a teljes importtilalom is szóba került.

Beragadhat a gázpedál

A Toyota januárban jelentette be, hogy világszerte 4,2 millió autót rendel vissza a szervizekbe gázpedál probléma miatt, amelyből 1,8 millió európai. Az akció 2005 és 2010 között gyártott nyolc modellt érint Európában: AYGO, iQ, Yaris, Auris, Corolla, Verso, Avensis és RAV4. A Toyota honlapján így írják le a meghibásodást: az érintett járműveknél rendkívül ritkán, esetlegesen előfordulhat, hogy a gázpedál benyomott állapotában megragad vagy lassan tér vissza az alaphelyzetébe. Ez a probléma azért fordulhat elő, mert a gázpedál egyes részei elkophatnak. A gyorsabb kopás és bizonyos működési és környezeti feltételek együttes megléte az alkatrészek olyan súrlódását okozhatja, amelynek következtében a gázpedált egyre nehezebb lesz lenyomni, lassan tér vissza alaphelyzetébe, vagy legrosszabb esetben beragad egy bizonyos részlegesen lenyomott állapotban.

Kongresszusi meghallgatáson több szenátor is kifejtette azt a véleményét, hogy a japán gyár autóinak minősége azért romlott le, mert a Toyota a profitérdeket a biztonsági szempontok fölé helyezte. A legmesszebb Mike Johanns, nebraskai szenátor ment el, aki egyenesen azt sürgette, hogy tiltsák be a japán gyártmányú kocsik amerikai behozatalát mindaddig, amíg a tokiói kormány nem ad biztosítékot a járművek biztonságosságára. A republikánus politikus Japán-ellenes kirohanása ugyanakkor nem meglepő, hiszen volt agárminiszterként igencsak kellemetlen emlék számára, amikor Japán - a BSE-kórra hivatkozva - több éven át megtiltotta az amerikai marhahús bevitelét a szigetországba.

Szakértők egy része meg van győződve arról, hogy a Toyoták önálló életre kelését egy szoftverhiba okozza, egészen pontosan az elektronikus fojtószelep-vezérlését (ETC) tartják problémásnak, ám ezt a japánok folyamatosan tagadják. Nem a Toyota amúgy az egyetlen gyártó, amelynek modelljei a vezető szándéka ellenére száguldásba kezdenek - tavaly összesen 251 ilyen panasz érkezett az NHTSA illetékeseihez. Ebből 133 vonatkozott Toyotákra és Lexusokra, a lista második helyére a Volkswagen-Audi került 34 bejelentéssel, míg 17-szer a Fordra, 14-szer a BMW-re és a Hondára panaszkodtak. A GM-nek kilenc, a Nissannak hét, a Chryslernek öt, a Subarunak négy, a Hyundainak három, a Mazdának kettő, a Volvónak és a Kiának egy-egy hasonló esete volt.

Nem csak a gázpedálokkal van gond

A hibás gázpedálok miatt kipattant botrányt csak fokozta, hogy a Toyota más okok miatt is visszahívásokra kényszerült: a fékpedál hibája miatt összesen 437 ezer Priust és Lexus HS 250h hibridet rendeltek vissza, de egy "nem megfelelő anyagból készített" olajvezeték miatt is egymillió autó utólagos javítását jelentették be. Jól látszik ugyanakkor, hogy az amerikai NHTSA nagyítóval keresi a japán autók lehetséges hibáit, legutóbb a Corollák kormányművét vizsgálták, ám ebből végül nem lett visszahívási akció. Magyarországon 22 ezer Toyotát rendeltek vissza gázpedálok hibája miatt, míg a Priusok fékproblémája mindössze tíz magyarországi hibrid autót érintett.

A részvényárfolyam nem mindig követi a botrányt

A tokiói tőzsdén forgó Toyota-részvények értéke először szeptember végén, október elején esett nagyot: 3830 jenről két lépcsőben 3350-re csökkent. December végén, illetve az újévben - amikor már javában zajlott a beragadó gázpedálok közüli botrány - jelentősen emelkedett az árfolyam, de ezt jellemzően nem a vállalattal kapcsolatos hírek okozták, sokkal inkább az általános piaci optimizmus, amit az is mutat, hogy a tőzsde irányadó indexe is sokat emelkedett ebben az időszakban. Január második felében aztán 4200 jenről meredek zuhanásba kezdett a Toyota-papír ára, és az utóbbi egy hónapban már jobbára 3400 alatt mozgott - a pénteki kereskedést 3395 jenen zárta.

Úgy tűnhet, az amerikaiak figyelme saját modelljere kevésbé terjed ki. A Ford például tavaly év végén, a Toyota-szőnyeg-sztori kezdetekor élte meg történetének egyik legnagyobb biztonsági visszahívását: két lépcsőben összesen 16 millió autót rendeltek vissza, amely jóval nagyobb szám, mint amennyi autót a Toyota összesen visszahívott. A problémák is súlyosak voltak: a tempomat kapcsoló kigyulladhatott, szivárgásból eredően pedig fékfolyadék kerülhetett az ABS-csatlakozóra, hasonló gyulladásveszélyt okozva. Ezek ellen azonban nem folyt hecckampány az USA-ban - akkoriban éppen a Toyota-szőnyegek töltötték meg a lapokat, portálokat és tévécsatornákat az USA-ban.

Igazi amerikai kultuszautó: Chevy Camaro. A GM arra kérte a tulajdonosokat, ne vezessék a kocsit, mert az kigyulladhat - itt is visszahívás lett a megoldás

Azóta már a General Motors is bejelentette 1,3 millió autó visszahívását, sőt az utóbbi évek statisztikái alapján az amerikai autógyártás sokkal rosszabbul áll a tervezési tévedések sorában. Az új amerikai kultuszautót, a Chevrolet Camarót bemutatása után egyből szervizbe is kellett rendelni, mert egy hibás akkumulátorkábel rövidzárlatot okozhat, menet közben leállhat a motor vagy kábeltűz keletkezhet. A hiba súlyosságát mutatja, hogy a GM arra kérte az érintett tulajdonosokat, egyáltalán ne vezessék autóikat.

Miközben a Toyota mindent megtesz az összes probléma kivizsgálásáért, valamint sűrű elnézéskérés közepette ingyen javítgatja a továbbra is nehezen igazolható beragadó gázpedálokat, az amerikai hatóságok tovább vizsgálják a japán kocsikat. Bár eddig leginkább Toyota-gondokkal foglalkoztak, kisebb mennyiségben már a Nissan és a Honda is beleesett egy-egy visszahívási akciókba.

Magyarországon nem panaszkodnak

"Nálunk nem fordult elő olyan eset, hogy a javítás után az ügyfél panasszal élt volna" - mondta az [origo]-nak Som Ferenc, a Toyota Motor Hungary Kft. igazgatója. A javítás után gázpedál puhábban működik - hiszen a beépített alátét éppen a súrlódás csökkentését szolgálja - ez hamar megszokható. "Ezt én is észrevettem, kicsit más, mint előtte" - mondta Som, aki a Toyota körüli amerikai felhajtást nem kommentálta.

A beragadó gázpedálok ügye egyébként nem újkeletű Amerikában, több cég is hasonló gyanúba keveredett már. A leghíresebb az Audi ügye, amely ezzel szinte el is vesztette az amerikai piacot egy időre. Az Audi 100-as alapjain nyugvó Audi 5000-esről hiába hangoztatta az Audi, hogy csak az emberek használják rosszul, és az amerikai közlekedési hatóság sem tudta igazolni az emberek állítását, ennek ellenére az Audi Amerikában gyakorlatilag elvesztette vásárlóit.

Azóta rengeteg márkánál vizsgálták már a beragadó gázpedál ügyét, köztük a GM-nél, a Fordnál, a Toyotánál és a Volkswagennél is. Az NHTSA által szervezett vizsgálatok általában nem jártak sikerrel, nem találtak valódi okokat, de az általános nyomás hatására minden márka visszahívta modelljeit.

Ford Pinto: a legmorbidabb visszahívási történet

A világ legsötétebb visszahívási ügye is az amerikaiakhoz fűződik: a Ford Pinto-ügy az autógyártás legborúsabb fejezetei közé tartozik. A hetvenes években a nagy piaci versenyben a Ford egy olyan kisautót dobott a piacra, amelyről hamar kiderült, hogy életveszélyes. Már a forgalmazás elején sok halálos baleset történt: egy viszonylag kis sebességű hátsó ütközés után is kigyulladt a benzintank, az autók sorra leégtek, miközben a hátul ülőknek kevés esélyük volt a menekülésre.

Kisfilm a Ford Explorerrel és a Pintóval kapcsolatos botrányról

A Ford - persze titokban - kiszámolta, hogy minden halott 200 ezer, minden égési sérült 67 ezer, minden kiégett autó 700 dollárnyi kártérítési összeggel rövidíti meg a céget. 180-180 elhunyttal és sérülttel, valamint 2100 autóval számolva az annyi, mint 49,5 millió dollár. Ez sokkal kisebb összeg, mintha az összes kérdéses autót biztonságossá teszik egyenként tízenegynéhány, összesen 137 millió dollárért. Vagyis olcsóbb az a pár hallott, mint visszahívni ennyi autót. Még a kormányzati biztonsági előírásokkal szemben is sikeresen lobbiztak, pedig elvileg ezek kötelezték volna a javításra. A Fordot végül egy újságíró oknyomozó riportja leplezte le, eddigre visszafogott adatok szerint ötszáz, más adatok szerint kilencszáz halálos áldozata volt a Pintónak. A javításokat végül elvégezték.

(Az autóipar legnagyobb fiaskóiról a Néhány dolláron múlhat az autós élete című cikkünkben olvashat .)