A hangja még nagyobb feltűnést keltett az üvegfalak között. A kiállított modell ára 63 millió forint
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)
Miközben kettőt már eladtak Magyarországon a hazai szalonok kínálatába idén bekerülő talán legizgalmasabb autóból, mi nagyon lassan haladunk egy áhított Mercedes-Benz SLS AMG menetpróba irányába. A tavalyi frankfurti világpremierje után bő fél évvel, most szerdán mutatta be az importőr idehaza az 54 millió forintos alapárával, és persze a marketingesek által sulykolt szárnyas ajtóival feltűnést keltő csúcsmercit.
Ezúttal sem volt rossz érzés a sofőrülésből kémlelni a végtelen hosszúságú, két méter széles motorháztetőt, de ezúttal már többre vágytunk. Ennek megfelelően kértünk, majd kis szervezés után életre kelthettük a szalonban a V8-ast, amelynek hangja sajnos írott szövegben visszaadhatatlan. Újabb kérés következett, majd újabb engedély, ezúttal már arra, hogy "óvatosan, csak félig lenyomva a pedált" adhattunk pár gázfröccsöt, amivel érzésünk szerint sajnos el is jutottunk az 571 lóerős SLS kipróbálásának a zenitjéig. Kis ország, kis lehetőségek, ebből valószínűleg nem lesz tesztautó.
Kopaszoknak deszkalap a Mercedesbe
A Pappas Auto Magyarország Kft. debreceni értékesítési központjának (szalon és szerviz) megnyitója alkalmából mutatta be a sajtónak ezt a kocsit Friedrich Lixl ügyvezető igazgató, valamint az új E osztályos kabriót is. Utóbbinál világújdonság az úgynevezett Aircap, amely gyakorlatilag egy hat centiméter széles, a szélvédőkeret tetején felemelkedő szpojler, amely - ha akarja a sofőr és az utasa - szépen elvezeti a frizurájuk fölött a menetszelet. "Ez nem rám vonatkozik" - viccelődött Lixl úr, majd megsimította kopasz fejét a szalonban álló autón felemelkedő légterelő bemutatásakor.
Az urak nem a főnök testőrei, hanem értékesítők. Ennek ellenére nagy tisztelettel beszéltek az ügyvezető csodaszép terepjárójáról
Gyorsan kiderült, hogy az ügyvezető a kabriók helyett egyébként is inkább a macsó gépekhez vonzódik. A szalon előtti parkolóban állt az ősterepjáró G osztály legfrissebb változata, történetesen Lixl úr vadonatúj saját autója. Az egyik sötét öltönyös eladó szerint a nagyfőnök ezen a területen a puritanizmus híve, ezért vadászautóként a G osztály fapados verzióját használja, ablaktekerővel, elektromos ülésmozgatás nélkül. Mindössze két extrát csavaroztatott (szó szerint) a kocsiba: a hátsó ülések lábrészéhez egy többállásos puskatartót, valamint deszkalapokat a csomagtartó aljára. Jobb az a véres vaddisznótetem alatt, mint a finom plüsskárpit.
Ragasszon matricát a kabrióra is!
De nem is ezekért az üléspróbákért jöttünk Debrecenbe, hanem a Fiat 500C-ért. A Pappas nemrég felvette márkakínálatába a Fiatot, ennek apropóján adta meg a forgalmazó a lehetőséget az 1957-es cinquecento vászontetős változatának kipróbálására. Az autó motorkínálata (két benzines és két dízel), így jellemzői is megegyeznek a sima ötszázaséval, amelyről már több tesztet is közöltünk.
Ami kimondottan a kis kabrióhoz köthető: elefántcsont, piros és fekete színben rendelhető a szélső tetőívek között elektromosan csúszó vászon tolótető, amelybe valódi üveg hátsó ablakot integráltak, a hátsó fejtámlák mögötti szélfogót pedig nem szükséges eltávolítani a tető működtetéséhez. A korábbi számos karosszériaszín mellett további három másikkal is rendelhető a C változat, amelyhez immár 39 féle matricát választhatnak a játékos kedvű vásárlók.
Bordóban a legszebb a tető. Esett, így nem tudtuk meg, milyen nyitva, nagy sebességnél a menetzaj
Mintegy félszáz kabriót szeretne értékesíteni idén a Fiat Magyarország Kft., a kocsi alapára motortól függően 4,4 és ötmillió forint között mozog. Összehasonlításképpen ideírjuk a sima 500-as alapárát (3,2 millió forint), habár a retrómini vásárlóinak nyolcvan százaléka ennél többet hagy a kasszánál, mivel ők a drágább verziókat választják. Nálunk a legnépszerűbb motorvariáns az 1.2-es benzines Launge - vagyis a legdrágább - felszereltséggel.
Az eső gyorsabb, vagy a kabrió?
Amikor még a debreceni kiruccanás előtt az időjárás-előrejelzéseket kémleltük, hiszen kabriózásra készültünk, egy kolléga odaszólt, hogy hatvan felett már úgysem esik be az eső a kocsiba. Mivel a szakadó esőt rendesen megkaptuk, az autót viszont csak nagyon rövid ideig próbálhattuk (a menettulajdonságairól pedig már ugye írtunk), adta magát, hogy két apróságot nézzünk meg.
A határozottabb méretű esernyőkkel szinte szárazon lehet tartani a parányi, de az eredetinél így is jóval méretesebb retróautót
Egyrészt arra voltunk kíváncsiak, mekkora sebességig képes a tetőívek között felhúzni az elektronika a bordó vásznat. Általában 20-40 kilométer/órás sebesség a maximális tempó, amelynél még nyitni-csukni lehet a kabriók komplett tetőszerkezetét, de az 500C-nél egyszerűbb a történet. Nos, a próba azt mutatta, hogy sejtésünk beigazolódott: még 60-as tempónál is feljött a fejünk fölé a tető.
Másrészt ki kellett (volna) deríteni, hogy az 500C a gyorsabb, vagy az eső. Csak volna, ugyanis Debrecennek a szalon melletti elhagyatott részén legfeljebb kilencvennel tudtunk menni a csuromvizes úton. Ennél a sebességnél az eső kétharmada elkerült minket, de a többi azért csak-csak a fejünkre esett, ami még mindig nem olyan jó arány. Még akkor sem, ha csak hatvan fölött engedjük le a tetőt.