Óvatoskodva üldözhetik a rendőrök a menekülő bűnözőket

Lassú kocsikkal, speciális kiképzés nélkül üldözik a rendőrök a menekülő bűnözőket úgy, hogy száguldás közben még a KRESZ-t is be kell tartaniuk. Ráadásul az üldözés idején tett mozdulataikat utólag jogászok vizsgálják, és ha például szakszerűtlen manőverrel törték össze a rendőrség autóját, még ki is fizettethetik azt velük. Ez derült ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket bűnözőket üldöző rendőrökkel folytattunk.

Lopott terepjáróval mentek autó lopni. A rendőrség már várta őket, mégis üldőzés lett belőle

"Információja volt a gépjármű-felderítési osztálynak arról, hogy egy bizonyos autót ellophatnak valakik, akik egy Ford terepjáróval érkeznek majd" - meséli az [origo]-nak a törés-zúzásba, majd lövöldözésbe fordult rendőrségi akció előzményét a névtelenséget kérő hadnagy. Ő volt az egyik rendőr, aki pár hete hete üldözőbe vette a tolvajok kocsiját, majd ő volt az, aki kilőtte a menekülő Ford Ranger egyik kerekét. Még mielőtt mindez bekövetkezett, egy "jelleg nélküli" Golf (így nevezi a rendőrnyelv a civil külsejű, civil rendszámos hatósági autót) leállt a lopásra váró kocsi közelében, és a benne ülők figyeltek. Céljuk az volt, hogy lássák a lopást, hogy megtörténjen a bűncselekmény, hiszen csak akkor lehet felelősségre vonni a bűnözőket.

Összetört az új rendőrkocsi, beragadt a pisztoly

Helyesnek bizonyultak az infók, április 22-én délelőtt megjelentek a tolvajok az egyébként szintén lopott terepjáróval, majd egyikük pillanatok alatt kinyitotta a megfigyelt kocsit. Ekkor ugrottak a rendőrök, de a három tolvaj menekülőre fogta, amiből hirtelen autós üldözés lett a XIX. kerületben. Az alosztályvezetőként dolgozó hadnagy ekkor indult a kispesti kapitányságról egy 1500 kilométeres Ford Focusszal, jobbján egy másfél éve szolgáló kolléganőjével. Mivel a Ranger pont feléjük tartott, pár perc múlva a hadnagy már az üldözőboly tagjaként száguldott a terepjáró után.

Mivel a tolvajok több utcában is a forgalommal szemben hajtottak (Kisfaludy, Árpád), ezért amint tudott, a hadnagy bevágott a nagyjából kéttonnás terepjáró elé, amely az anyósülésnél belecsapódott a szinte új rendőrkocsiba, majd kisodródva elakadt az út és a járda közötti felázott virágágyásban. "Ekkor kipattantam a kocsiból, majd odaugrottam a sofőrhöz, és a pisztolyom fogantyújával megpróbáltam betörni a bezárt ajtó üvegét, de az az ütéstől csak megremegett, nem tört be" - emlékezik a hadnagy, mint mondja, ez meglepte őt is, meg a kocsival előre-hátra hintázó tolvajokat is, akik igyekeztek kihajtani a megsüllyedt földből.

Az 1500 kilométeres Focus és a VI-os Golf mellett civil autó is megsérült az akcióban

A hadnagy szerint másodpercek alatt történt minden. Mivel a terepjáró küzdött a szabadulásáért, csőre töltötte a fegyverét, körbenézett, hogy nem jön-e senki a járdán (nem akarta, hogy gellert kapjon a lőszer, és esetleg megsérüljön egy civil), majd kétszer belelőtt a kerékbe, de a harmadik próbálkozásra beragadt a fegyvere. "Keresztbe állt" a lőszer. Ekkor az immár defektes Ranger kiszabadult a fogságból, beletolatott a civil rendszámos, szintén viszonylag új Golfba, majd orral bele ismét a Focusba, és csak ezt követően tudta a helyszínre érkező erősítés megállítani a kocsit.

A részeg és a rendőrök

Nagy karriert futott be a neten az alábbi videó, amelyben hosszasan üldöznek a rendőrök egy részeg sofőrt Sopron és Kőszeg között. Vagy, hogy egészen pontosan fogalmazzunk: követi, megelőzi, felvezeti, lelassítja, majd megállítja az egyenruhások járműve az ide-oda kacsázó Suzukit. A kommentárok nagy része értetlenül áll a rendőrök magatartása előtt, sokan élesen kritizálják, és mamlaszságnak nevezik a viselkedésüket. Nézze meg a videót, aztán olvassa el, hogy miként értékeli a kőszegi rendőrök parancsnoka beosztottjai akcióját.

"Abszolút ittas volt a sofőr, akit - ez nem látszik a videón - folyamatosan felszólítottak hangosbeszélőn a kollégáim arra, hogy álljon meg" - közölte az [origo]-val Stubán Tamás alezredes, aki másfél év után is jól emlékszik az esetre. A kőszegi kapitány szerint nem bátortalanul, hanem nagyon is szervezetten történt minden. Először is - és ez sem látszik a videón - idővel leterelték a környékbeli rendőrök a Suzuki útjából a forgalmat, majd ezt követően az volt a céljuk, hogy egy előzés után fokozatosan lelassítsák, majd megállítsák a részeget. "Az akció célja egyértelműen az volt, hogy se a sofőr, se a rendőrök, se más ne sérüljön meg. És ez sikerült is. Keresztbe lehetett volna állni a Suzuki előtt, de abból nagyon csúnya baleset következhetett volna" - fogalmazott az alezredes.

Mindent megtehet a rendőr, és semmit sem

"Egyre több ilyen üldözés van" - mondták az általunk megkérdezett rendőrök. Április harmadikán hajnalban egy Halásziban bankautomatát fosztogató bandát üldöztek a rendőrök, akiknek összesen négy kocsijuk lett defektes a kettesével összehegesztett, négy centiméteres szögektől, amelyeket az útra szórtak a menekülők. Nem sokkal korábban Fejér megyében is negyven percen át üldöztek egy autóst az egyenruhások, míg pár nappal ezelőtt Győrben szórtak jancsiszöget az öt üldöző kocsi elé abból az Audiból, amely kétszázzal száguldott a városban. Szegeden sokan emlékezhetnek a márciusi hírre, amikor egy részeg autós okozott üldözéses jeleneteket a városban, abból pedig országos hír lett, amikor egy markolós férfi borította fel az útzárként használt rendőrautót Sárváron - hogy csak az elmúlt egy-két hónap eseteit soroljuk.

A fenti esetekben így-úgy, de megállították a menekülőket a rendőrök. Igaz, defektes és összetört járőrautók tucatjai maradtak hátra, ráadásul nemegyszer veszélyes lövöldözések árán, de volt, hogy csak nagy szerencsével. Vajon lehet ezt profibb módon végezni, ha nem is a buta akciófilmes zsaruk kíméletlenségével, de legalább kevesebb anyagi kárral, és persze hatékonyabban? Ha pedig nem, akkor mi ennek az oka? Először is azt kell megnézni, hogy mit tehet a menekülő járművet üldöző rendőr és mit nem.

A menekülők ügyetlenségének köszönhetően sikerült begyújteni a nagy teljesítményű Audit

"Mindent megtehet a rendőr, és semmit sem" - felelte a kérdésre Péter Zsolt, aki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kiképző központjában a gépjármű-vezetéstechnikai alosztály vezetője. A látszólagos ellentmondás megfejtése szerint a jogszabályi környezet sok mindent megenged az üldöző rendőrnek, például leszoríthatja az útról a menekülőt, bevághat elé, és bizonyos esetekben akár a fegyverét is használhatja. Ugyanakkor mindenekfelett arra is kell az elfogás közben ügyelnie, hogy vétlenek, bűncselekményt el nem követők ne sérüljenek meg.

Ez nem csak az utcán sétálókra, és az úton más járművekkel közlekedőkre vonatkozik, hanem adott esetben azokra is, akik az üldözött járműben utaznak. Több ártatlan utas is ülhet ebben a járműben, és azt sem lehet kizárni, hogy maga a menekülő autót vezető sofőr sem követett el bűncselekményt - magyarázza kollégái feladatának nehézségeit az alezredes. A fenti esetek többségében sem tudták pontosan a rendőrök, hogy mit vétett a járművezető, csak azt, hogy nem állt meg a felszólításra. Adott esetben a sofőr lehet részeg is, vagy éppen egy ijedt kamasz, aki elcsente a család kocsiját - nem lehet csak úgy leszorítani, életveszélybe sodorni autósokat Péter szerint.

Skodák a sportlimuzinok ellen

Igencsak problémás ebből a szemszögből a magyar rendőrség járműparkja is, amelynek gerincét 1600 köbcentis, ezért nem túl harapós Skoda Octaviák és Ford Focusok alkotják. "Ezek alkalmatlanok arra, hogy sok száz lóerős kocsikat elkapjunk velük" - mondja a szintén névtelenséget kérő törzszászlós, aki Győrben üldözte egy szerény képességű középkategóriás Forddal a kétszázzal menekülő Audi RS4-est (420 lóerő)."Igazából esélyünk nem volt, de szerencsénk igen. Túl gyorsan hajtott be egy körforgalomba, ahonnan kifelé jövet az első kerekével elkapta a padkát. Peres sportgumik voltak rajta, egyből defektet kapott" - meséli, hogy végül miként fogták el valójában a sokkal lassabb autók a sokkal gyorsabbat.

A törzszászlós már sok üldözéses akcióban vett részt. Ott ült abban az autóban, amely olyan menekülő bűnözőket üldözött, akik a kocsi ablakán szórták ki a hamis húszezreseket, és volt olyan eset is, amikor tetten ért rablók után száguldott.

Vannak ugyanakkor a rendőrségnek is mozgékony és fürge motoros rendőrei, valamint az Autópálya-rendőrségnek Skoda Octavia 1,8-as és RS(40 darab), valamint Audi TT (egyetlen darab) típusú járművei. Péter Zsolt szerint a motorosok pontosan ugyanazon rendszer szerint vesznek részt egy-egy akcióban, mint bármely más rendőrségi jármű. Egy rendőr kétféleképpen vehet részt úgynevezett autós üldözésben. Egyrészt, ha nem áll meg neki a szabályszerű jelzésre egy autós, esetleg maga lát valamit, ami indokolja, hogy utánaeredjen. Másrészt rádión, az ügyelettől kaphat erre parancsot. Igaz ez a viszonylag kisszámú motoros rendőrre is, és igaz a szervezetileg ma már nem létező Autópálya-rendőrség izmosabb kocsijaira is, amelyeket a megszüntetés után a megyei kapitányságok alá szerveztek be.

Jellemzően szerény képességű járművekkel erednek a menekülő bűnözők nyomába

Idén egyébként jelentősen felfrissül a rendőrség járműparkja, tudtuk meg az ORFK-tól. Egy, a napokban lezárult közbeszerzési eljárás eredményeként augusztustól 800 személygépkocsit és 100 darab kis haszongépjárművet fog átvenni és bérleti formában üzemeltetni a rendőrség. Emellett egy még 2008-ban a járőrgépkocsikra megkötött bérleti szerződés keretében idén újabb 300 gépkocsit rendelnek meg, amivel a rendelkezésre álló keretet ki is meríti az ORFK. Hogy ezek milyen típusú járművek lesznek, arra a kérdésre nem kaptunk választ. Ezek mellett az Autópálya-rendőrség állománya legalább 18 darab nagy teljesítményű személyautóval és legalább 6 darab nagy teljesítményű motorkerékpárral bővül idén az ORFK tervei szerint.

A jancsiszög és a defekttűrő abroncs

A legutóbbi üldőzések során két alkalommal is kifogtak a rendőrökön a kocsijaik elé marokszámra úgynevezett jancsiszöget szóró bűnözők. Az üldőző kocsik gumijai kivétel nélkül defektesek lettek, a járművek pedig egymás után harcképtelenek. A módszer ellen gyakorlatilag nincs védekezés, picit tartanak is tőle a rendőrök, hogy egyre több bűnöző autójában lesz szériatartozék az egyszerű, de hatékony eszköz. A közvélekedéssel ellentétben nem nyújtana védelmet ez ellen az sem, ha defekttúró abroncsokkal szerelnék fel a rendőrautókat, nem is tervezi ezt az ORFK. Mire jó akkor mégis ez a viszonylag új, ám terjedő gumifajta?

A prémiummárkák egyre nagyobb számban szerelnek alapfelszerelésként a kocsijaikra defekttűrő abroncsokat, amelyeknek a felára (egy azonos márkájú, méretű gumihoz képest) jellemzően 15-50 százalék között mozog. Ezekkel a gumikkal típustól függően 100-150 kilométert lehet megtenni defektesen, miközben maximálisan 60-80 kilométer/órás sebességgel lehet haladni, de mindezt csak abban az esetben, ha egyetlen lyuk keletkezik a gumin. A jármű viselkedése ebben az esetben is megváltozik, azt érzi a sofőr, hogy ráz a kocsi, mintha durván felkeményedett volna a futómű.

Betonacélból vagy százas szögből készül általában a rendőrcsapda. A képen látható jancsiszögeket dobálták az üldöző járőrautók elé

Ha marokszámra szórt szög áll a gumiba, akkor még rosszabb a helyzet, a defekttűrő abroncs tehát nem alkalmas arra, hogy szélsőséges körülmények között használják, mint például az üldözés. Ez tulajdonképpen a drágább személyautók esetében egy kényelmi extra. Azt a célt szolgálja, hogy defektet követően nem kell nekiállni kereket cserélni az út szélén, el lehet menni közel normális tempóval a következő gumisig.

Hiába szirénáznak és villognak

Ha a bűnözőkéhez hasonló képességű járművekkel rendelkeznének is a rendőrök, akkor is lenne egy óriási különbség üldözött és üldöző között. Előbbi ugyanis menekülés közben az összes létező szabályt megszegi, az egyenruhásoknak azonban még ilyen szélsőséges szituációban is be kell tartaniuk a KRESZ-t. Az ide vonatkozó szabályokat két részben taglalja a KRESZ, egyrészt a megkülönböztető jelzéseket használó járművekkel szembeni magatartást összegző fejezetben, másrészt a jelzést használó járművek magatartását részletezőben.

Két nagyon fontos alapszabály van. Az egyik, hogy "a megkülönböztető jelzéseket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzést) használó gépjármű (...) részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását - félrehúzódással és a szükséghez képest megállással - lehetővé kell tenni". Magyarán mindenkinek segíteni kell a forgalomban a menekülő autót üldöző rendőrautót, ha az használja a villogóját és a szirénáját.

Csakhogy az üldözés és a lehetőség szerinti sikeres elfogás közben a villogó és szirénázó rendőrautó akkor hagyhatja figyelmen kívül a közúti jelzéseket (kivéve a vasúti jelzőberendezést, és a rendőr karmozdulatait), "ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és meggyőződött arról, hogy a közlekedés többi résztvevője az akadálytalan továbbhaladást lehetővé tette".

Vékony jégen táncolnak

"Utólag minden mozdulatát jogtudorok fogják elemezni annak a rendőrnek, aki üldözőbe vesz egy menekülő autóst, ráadásul úgy, hogy neki másodpercek alatt kell döntenie" - mondja Péter Zsolt. Az alezredes arra utal, hogy amennyiben a rendőrségi akcióban anyagi kár keletkezett - ezek jellemzően ilyen esetek -, akkor azt kötelezően ki kell vizsgálni a feletteseknek. Ha pedig lövés dördült, vagy bárki bármilyen módon sérülést szenvedett, akkor ügyészi vizsgálat követi az üldözést.

A cikk elején említett akciók esetében kíváncsiak voltunk, hogy mit derítettek ki az utólagos vizsgálatok: melyik esetben kaptak jutalmat a rendőrök, és mikor számonkérést az esetleges baklövések miatt. Egyelőre azonban ezeknél az eseteknél még nincs eredmény, tart a hosszadalmasnak ígérkező vizsgálat. Az általunk megkérdezett rendőrök szerint egyébként sem jellemző, hogy pénzjutalmat kapnának egy-egy sikeres elfogás után a rendőrök, sőt.

A győri törzszászlós tapasztalatai szerint inkább visszafelé sülnek el ezek az akciók. Állítása szerint nem ritka, hogy az üldözések során megsérült kocsik javítását - amelyeken szerinte többnyire nincs casco, és amely károkról nincs az ORFK-nak statisztikája - a rendőrnek saját zsebből kell állnia, ha azt állapítja meg a vizsgálat, hogy valamit nem szakszerűen csinált. "Most is van egy kollégám, akinek hatvanezer forintot kell kifizetnie, pedig csak el akart kapni valakit" - fogalmazott a rendőr.

Mit tanítanak a rendőrnek?

Péter Zsolt szerint van technikájuk és műszaki hátterük arra, hogy "egy autós üldözés során, hogyan használja a rendőr a kocsi súlypontját, miként érezze az autó fizikai határait. Hogy megtudja, milyen az, amikor nekimennek a kocsijának, és milyen az, amikor ő megy neki egy másik autónak". Ennek ellenére mégsem végeznek ilyen képzést, mert, mint fogalmazott, a "jogszabályi környezet jelenleg nem támogatja" ezt a fajta képzést.

A megkülönböztető jelzés használatával kapcsolatban azonban minden egyes rendőrnek egyhetes, benntlakásos felkészítésen kell átesnie, amely képzést "nagyon komoly"-nak nevezett az alezredes. Ez magában foglal egészségügyi alkalmassági vizsgálatot (személyiségjegyek, reflexek stb.), majd elméleti és gyakorlati képzést (vezetéstechnika a tanpályától az országútig).

Mindezt szigorúnak mondott vizsga követ, "amin ha átmegy a rendőr, akkor onnantól vezethet megkülönböztető jelzést használó járművet. Ha viszont megbukik, akkor még lehet kiváló közlekedési rendőr, állhat az Üllői úton, amikor elhalad arra egy delegáció, de nem vezethet villogó, szirénázó járőrautót" - fogalmaz Péter Zsolt.

Van ugyanakkor egy úgynevezett példatára az ORFK-nak, amelyben félévenként, név nélkül, de a helyszíneket megjelölve és a történteket kiértékelve közlik az állománnyal az üldözős eseteket és azok tanulságait. Az alezredes szerint ezt egyfajta oktatásnak szánják, ezért közlik a kiadványban azt is, hogy ki milyen utólagos feddést vagy dicséretet kapott.