Mínusz húsz óra

Nagyjából ennyi hiányzott, hogy befejezzük a nürburgringi 24 órás versenyt. Ez elkeserítő, kínomban néha már mégis nevetek rajta. Az autó eddig mindent kibírt, most mégis egy sprintverseny távja után meghibásodott. Technikai sport, persze, de ezzel azért nehéz megmagyarázni.

Kollégáim már egy jó ideje macerálnak azzal, azt is írjam le, hogyan zajlik a felkészülésünk egy ilyen 24 órás versenyre. Gondoltam ez nem túl izgalmas kérdés, hiszen heti többször edzünk: van, amikor teremben súlyzókkal, de olyan is akad, hogy csak futunk, kerékpározunk, vagy éppen teniszezünk. Felmerül a kérdés, mennyit megyünk az autóval. A válasz egyszerű: semennyit.

Nézőből idén sem lehetett hiányérzetünk

Ezért voltam igazán morcos, amiért ezen a hétvégén mindössze két kört mehettem a verseny előtt a Nordschleifén, azt is esőgumikkal a száraz pályán. Most, a végeredményt látva már teljesen mindegy, hogy nem mentem, a csapat elvérzett még azelőtt, hogy igazán belekezdhettünk volna. Az, hogy a nálunk sokkal lassabb Peugeot nyerte meg végül a kategóriát, tovább növelhetné a fájdalmamat, de mégsem tud érdekelni. A 24 órás versenyeken ugyanis már százszor bebizonyosodott, hogy a gyorsaság nem számít, ez csak egy eszköz a jobb eredmény eléréséhez. Első a megbízhatóság, ezt az idei verseny is bizonyította.

Nem csak az autó megbízhatóságára gondolok, hanem a versenyzőére is, hiszen ő sem verheti oda, nem hajthatja szét az autót, és nem felejthet el betartani zászlójelzéseket. Mind komoly büntetéssel jár: valamelyik miatt csak köröket törölnek, mások miatt pedig fel kell adni a versenyt.

A rajtnál kicsit visszaestünk, de fél körön belül újra vezettünk

Az egész hétvégén azt láttam, hogy a nagycsapatok valamiért ezt nem veszik figyelembe. Őrült presztízsharc kezdődött el, az Audi és a BMW is mindenáron le akarta győzni az utóbbi évek királyát, a Manthey-Porschét. Az edzéseken például a BMW Motorsport egyik csapata azért vesztette el a leggyorsabb körét, mert nem tartotta be a bokszutcai sebességkorlátozást, pedig ezzel semmilyen előnyt nem szerezhettek, mégsem figyeltek oda rá. Az időmérőn és a verseny elején is csak azt láttam, hogy az élen haladók hatalmas kockázatokat vállalnak a lekörözéseknél egy jobb idő elérése érdekében, végzetes hajsza vette kezdetét. Aztán szépen sorban véreztek el az élmenők: valaki balesetet szenvedett, másoknak az autója nem bírta ezt az iramot. A végső győztes pedig egy olyan autó lett, amely a verseny elején még a hetedik helyen szerénykedett.

A nagycsapatok a verseny elején így mentek át a mezőny hátsóbb régióin

De nézzük inkább mi történt a BMW Team Hungary környékén, miért fejeződött be ilyen hamar a nagy kaland. Számtalan apró dolgot fel tudnék sorolni, mi az, ami nem tetszett, de arra nincs még egybehangzó állásfoglalásunk, hogy a verseny előtt beépített új motor miért nem bírt ki ennyi időt sem. A korábbi erőforrással megcsináltuk a nürburgringi és a dubaji 24 órás versenyt, közte pedig a magyar 12 óráson is ment. Az új motor ehhez képest négy órát sem bírt. Hogy miért, azt majd a BMW Motorsportnál kiderítik.

Az egyes számú Manthey Porsche idén is vezetett, de aztán egy baleset miatt kiesett

Az biztos, hogy az autó nem volt olyan jól felkészítve, ahogy én vártam volna. A Schubert Motorsport számára láthatóan nagyon fontos volt, hogy a vadonatúj Z4-esek hogyan fognak teljesíteni, egy kicsivel kevesebb figyelem szegeződött ránk, valamint a tavalyi dízel győztes 320d-re is. A velünk tartó magyar szerelők, amit lehet, helyrepofoztak, de már túl korán lett újra dolguk. Az első szabadedzésen borzasztó körülmények között kellett köröznie, gyakorlatilag ötpercenként hozták be a roncsokat a depóba. Nálunk Walter Csaba kezdett, majd Wéber Gábor következett, aztán én jöttem volna. Sajnos hiába vártam, hogy Gabi megkezdje második körét, a Hohe Acht után (ahol egy pillanatra elugrik az autó) egy kis törésben elvesztette az uralmát az autó felett, eléggé összetörte az extrém módon csúszó pályán. Behozták a 120d-t, össze volt törve az eleje, a jobb háta és a bal hátsó futómű kivételével minden kiszakadt. Először abban is kételkedtek sokan, hogy ebből még autó lesz, de én úgy véltem, hogy miután a nyúlványok és kasztni egyben vannak, a motortér sértetlen, ezért nincs ezzel nagyobb baj. Itt a magyar és a schubertes szerelő srácok nagyot alakítottak, gyakorlatilag hat óra alatt újjáépítették az autót.

Ezt az autót pár hete még Walter Csaba tesztelte a Hungaroringen, a verseny első óráiban azonban totálkárosra tört

Az első éjszakai időmérő elejére azonban a futómű-beállítás miatt így sem lett kész, de lett volna így is három óránk körözgetni. Mire azonban Walter Csabi kijött, lement a nap, esni kezdett, és a köd is kezdett leszállni. Felvettem a szemüvegem, de bepárásodott, anélkül is megpróbáltam, de a szürkeségben nem láttam rendesen, ezért inkább fel sem kanyarodtam a Nordschleifére. Wéber Gabi kiment, és ment két nagyon lassú kört, addigra már szinte senki nem próbálkozott a hosszú körön. Nekem a magyar szerelők megoldották a szemüveg-problémát, így hát újra megpróbálkoztam volna a ködben, de mire elkezdtem a mért kört, piros zászlót kaptunk. Akkora köd lett, hogy alig találtunk ki a bokszutcába, szinte semmit nem lehetett látni.

Ezt a BMW-t nem a hihetetlen versenytempója miatt nézték meg sokan

A pénteki napos időmérőn én kezdtem, de hiába volt száraz a pálya, a németek mégis esőgumit akartak felrakni, amiről sajnos a csapatvezetést is meggyőzték. Hiába tiltakoztam, kimentem egy csontszáraz pályára esőgumival. Természetesen sehol sem volt vizes az aszfalt, így mehettem két kört úgy, hogy közben mindenki, aki arra járt, megelőzött. Nem volt nagy élmény... Meg hát a beállítás sem tetszett, de ezt legalább később orvosolták. Palik Laci hasonló sorsra jutott, de ő ezt nem fájlalta annyira, hiszen arra számított, hogy majd a versenyen bepótoljuk az élményt.

A hibrid Porsche kiválóan teljesített első versenyén, egész a végéig vezetett is. Két órával a vége előtt mégis kiestek, így a BMW ölébe hullott az elsőség

Ezután jött Walter Csabi, aki végre már slick gumival mehetett két időmérő kört. Nagy szükségünk volt erre, elég ramaty helyen álltunk a tabellán. Szerencsére Csabi hozta azt, amit vártam tőle: két fantasztikus időt repesztett, utóbbi nem csak a kategória legjobb ideje lett, hanem a nagyobb dízeleket is megelőzte. Ezután Wéber Gabin volt a sor, akinek féket kellett volna koptatnia, de nála a motor ledobta magáról a legfontosabb vízcsövet. Sajnos későn vette észre, hogy nagy a baj, az autó sem jelzett, így még egy kis kört ment gyakorlatilag hűtővíz nélkül. Végül félreállt, de nem tudtuk, mekkora a baj. Este a németek lecserélték a csövet, sőt elvileg át is nézték az autót. Nincs baj, mehetünk.

A verseny rajta: a Manthey Porsche a hetedik pozícióból pár kanyar alatt feljön az első helyre. A mi rajtunk 6:50-től látható

Másnap minden jól kezdődött. Walter Csabi a harmadik csapat elejéről rajtolt, a rajtban ugyan kicsit beragadt, meg az első sikánban keresztbeállt, de az első kör felénél átvette a vezetést, és elhúzott a kategóriatársaktól. A második kör vége felé azonban már látszott, mégsem tökéletes a motor: egyre csak melegedett, Csabinak vissza kellett vennie a tempóból. Amikor kiálltunk a cserére, hatalmas fejetlenség kezdődött, ugyanis a németek összekeverték a gumikat. Mivel a motorban így is sokat matattak, mindent fel tudtak rakni jól, de a melegedésen nem sikerült javítani. Addigra már a BMW Motorsporttól is ott voltak ketten, összedugták a fejüket, hogy mi lehet a gond.

A CNG meghajtású Scirocco idén félelmetesen gyors volt, be is jöttek a 16.helyre

Wéber Gabi így ismét visszajött a bokszba, termosztátot cseréltünk. Ezután mindenki azt mutogatta, hogy a termosztát volt a rossz, minden rendben lesz. Elmentem pihenni, hiszen két szakasz múlva én jöttem volna, a lakókocsiban azonban hamarosan jött az sms: vége. A motor továbbra is melegedett, nem tudtunk úrrá lenni a jelenségen. Mehettünk volna még lassan, de mindenki azt mondta, hogy ezt a motor 24 órán keresztül már nem fogja bírni. Előbb-utóbb vége lett volna, ha rossz helyen történik meg, akkor még az autót is összetörjük. Tehát okosabb kiállni, és belenyugodni, hogy ez a 24 órás verseny számunkra csak három és fél óráig tartott.

A dízel kategóriát végül a Peugeot nyerte. Fél perccel voltak lassabbb körönként, mint mi, de legalább végigment

Mit lehet erre mondani? Csak jobb jöhet, a kocsi már bizonyította, hogy sokkal többre képes, most mégis valahol hiba történt. A következő hetek feladata lesz kideríteni, mit hibáztunk, és talán jövőre megújult erővel már újra kitűzhetjük a célt: irány a kategóriagyőzelem. Idén az edzéseken már sikerült, amíg jó volt az autó, addig a pályán is mi voltunk elől. De hová lett az eddigi legfőbb erényünk, a megbízhatóság?