20 évesen is fiatal a Miata - Mazda MX-5 találkozó Tökölön

Szombaton a tököli repülőtéren ünnepelte a magyar Miata Klub a Mazda MX-5 20. születésnapját. A hazai Miata-állomány egytizede megjelent.

Csak az első generáció bukólámpás. Külön gombbal is nyitható a békaszem
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Abban az időben, amikor a magyarok még Gorenje hűtőért jártak ki Bécsbe, megjelent egy új modell a világ Mazda-szalonjaiban. Az MX-5-öst a hatvanas-hetvenes évek puritán brit roadstereinek mintájára készítették a japánok, tehát ragaszkodtak a kompakt méretekhez, a hátsókerék-meghajtáshoz, a szigorúan kétüléses elrendezéshez, az orrmotorhoz, és az elérhető árhoz. Egy hagyományt azonban szerencsére nem követtek: a megbízhatatlanság ismeretlen fogalom a tulajdonosok körében. Bár az MX-5 egy vérbeli sportkocsi, de építésénél szerencsére a japán minőségellenőrök ugyanolyan szigorúan végezték munkájukat, mint a többi, polgári Mazda-modellnél.

Ennyi MX-5-öst még a klubtagok sem láttak összegyűlni Magyarországon

Az is segített, hogy a legtöbb alkatrészt már létező, kiforrott típusokból vettek át hozzá (az első, NA generáció motorja például a 323-asból, váltója pedig a 929-esből származott), emiatt a meghibásodás nagyjából olyan gyakran fordul elő, minthogy valaki a mostanában jellemző viharokban lenyissa a vászontetőt. Az MX-5 egyébként már a Rekordok könyvébe is belekerült, hiszen a közel 900 ezer legyártott példányával a világ legnagyobb darabszámban eladott lenyitható tetejű autója lett.

Kutya- és Miata-barátokból sem volt hiány

Öt éve már a harmadik generációt ontja magából a hirosimai gyár, de az autók karaktere szerencsére semmit sem változott, pedig sokat szigorodtak a homologizációs, környezetvédelmi és biztonsági előírások. Szinte hihetetlen, de a típus ma úgy felel meg a ma elvárt kényelmi- és törésteszt-elvárásoknak, hogy alig több mint egy mázsát hízott 20 év alatt, miközben egy Opel Astra tömege ennyi idő alatt 300-400 kilogrammot is nőtt. A nyolcvanas évek óta a fő vezérelv az MX-5-ösök tervezésnél a Jinba Ittai, amely egy japán kifejezés, ló és a lovas egységét jelenti. Nem nehéz kitalálni miért: az MX-5 vezetése közben a sofőr ugyanúgy érzi autója minden apró rezdülését, mint ahogy annak idején a lovas íjászok az őket hordozó állatét.

A távirányítós, 1:10-es modellautó a pontos mása a tulaj 1:1-es méretarányú autójának

Egy ilyen Mazdát vezetni tényleg hatalmas élmény, mégpedig több okból. Kiemelten figyeltek a tervezésnél a könnyű építésre, mert a könnyű autó jobban vált irányt, könnyebb lefékezni, és kevesebb lóerővel is virgonc. Mivel a súlyelosztás közel tökéletes, 50-50 százalékos, kanyarban nagyon kiegyensúlyozottan viselkedik, persze csak addig, amíg gázadással szándékosan túlkormányozottá nem teszik, ami a legnagyobb móka a gyakorlott vezetőknek.

Az ülés a középvonal mögött van, ezért a vezető a fenekével érzi a kocsi hátuljának mozgását, így a leghamarabb tudja a megfelelő kormánymozdulattal egyenesbe hozni a járgányt. Maga az üléspozíció pedig olyan, mint a több száz lóerős sportkocsikban: nagyon mélyen, szinte az úton kell ülni, előrenyújtott lábakkal, a váltó rövidke karja tökéletesen a vezető keze ügyébe esik. Java részt kézi váltóval gyártottak MX-5-öt (a kevés automata természetesen az Egyesült Államokba került), nem véletlenül: ennél tökéletesebb szerkezetet még keveset produkált az autóipar, olyan precíz, mechanikus élményt nyújt a használata, hogy aki csak egyszer is vezetett ilyen autót, a váltási érzetet biztosan nem fogja elfelejteni.

A korai példányokban még blokkolásgátló sem volt, trükkös így a kikerüléses fékezés

Nem csoda, hogy két évtized alatt hatalmas rajongótábora alakult ki a típusnak, 2005 óta már Magyarországon is hivatalos formában létezik a Miata Klub (Amerikában Mazda Miata néven forgalmazták a típust, de Japánban eleinte Eunos Roadster néven is futott). Korábban csak fórumokon értekeztek, a legenda szerint arról, hogy merre jár a locsolókocsi épp a városban, mert a nedves aszfalton könnyebb driftelni, és a gumikat sem gyilkolja így a mutatvány. Gácsi Gergely, a klub elnöke elmondta, jelenleg mintegy 150 klubtagjuk van, de a hazai MX-5 állomány ennél jóval magasabb, 900-1000 darab körülire becsüli.

Talán ez a tuningolt NA driftelt a legszebben a reptéri betonon

Egyre több autó kerül be külföldről Magyarországra, és újonnan is elkel évi 20-25 darab a válságban is. Évente kétszer rendeznek hivatalos összejövetelt, de a klubtagok természetesen ennél többször is összejönnek egy spontán autókázásra, sokszor külföldre is együtt tartanak. Tökölön, a találkozón természetesen minden változatból megjelent jó néhány példány, volt itt agyontuningolt NA-tól (a bukólámpás széria gyári kódja) kezdve a gyári állapotú NC-kig (a 2005 óta gyártott legutolsó széria) szinte minden. Olyan résztvevő is akadt, aki egyenesen Nagy-Britanniából érkezett Tökölre, használt NA-ját múlt héten vette 700 fontért.

Eredetileg csak három színben készült, talán a piros a legkedveltebb

Szembeötlő volt a 20. évfordulót ünneplő találkozón, hogy az MX-5-tulajok mennyire közvetlenek, barátságosak, pedig igencsak sokszínű társaság gyűlt itt össze kortól és nemtől függetlenül. Aki ilyen autót vesz, az tisztában van azzal, hogy az egyik legolcsóbb fenntartású, legjobb ár/élmény arányú autót választotta, ami már bizonyos fokú intelligenciára is utal, és ez érződott a találkozó légkörén. Szerencsére elmaradtak az ilyenkor általános primitív rituálék, mint például a gumifüstölés, vagy egy másik földrészről származó autó módszeres szétverése vagy felgyújtása, inkább beszélgetéssel, tapasztalatcserével töltötték az időt a rokonlelkű Miata-tulajok az ügyességi feladatok közötti szünetekben.

Hátulról a laikusoknak nehéz megkülönböztetni a három generációt

A vagányabbak órákon keresztül szórakoztatták keresztben autózással a nézőket a fellocsolt, műgyantás vezetéstechnikai pályán, de hasznos ismereteket is lehetett gyűjteni a vészfékezéses vagy a kikerülési gyakorlat alatt. Persze a legjobban mindenki az időmérő versenyt várja, ahol is egy bójákkal kirakott, nagyjából fél perc alatt teljesíthető kört kellett futni, az ügyes vonalvezetésnek hála nem igazán jöhettek ki az autók közötti különbségek, inkább a vezetési tudás dominált. A rendezvény végén aztán kiosztották a legszebb autónak, a legmesszebbről érkező tulajdonosnak, és a leggyorsabb sofőröknek járó díjakat, ezután a Miata-sokadalom lassan szétszóródott Tökölről az ország minden irányába - de a körforgalmaknál azért sokan elidőztek, mert üzemmeleg motorral a legtöbben soha nem hagynának ki egy kis driftelést.