Szombaton már teljesen száraz pályák várták a mezőnyt, és egy érdekes időterv: három rövidebb szakasz után egy rövid, kihelyezett szerviz- és kerékcsere-lehetőség szerepelt a listán, majd a 48 km-es pálya, utána a szervizpark, délután pedig ugyanez a kör még egyszer. A reggeli gyorsaságikra a puhább gumikkal ment ki az élmezőny, és rögtön az elsőn a murvával kellett megküzdeniük. Bár nem ritka, hogy az aszfaltos versenyeken akad egy-egy lazább talajú rész (illetve fordítva), néhányan túlzásnak tartották, hogy milyen gyatra minőségű felületen kellett menni.
Loeböt nem zavarta különösebben a dolog, és egy első idővel kezdett. Sordo tudta a legjobban megközelíteni, ők ketten egyébként is mintha külön géposztályban indultak volna, annyival gyorsabbak voltak a többieknél. Solberg tudta volna talán tartani velük a lépést, de ő a pénteki két defektje miatt annyira hátulról indult, hogy mire ő ment, már koszosak voltak a pályák. Mögöttük Ogier, Latvala, Duval és Hirvonen futottak szinte azonos időt, az utánuk érkezők már alapos lemaradásban voltak.
Az új navigátorával szárnyaló Sordo nyerte a második szakaszt, Loebbel és Solberggel a nyomában, míg Latvalának sikerült pár másodperccel növelnie előnyét az egyre inkább fenyegető Ogier előtt. Hirvonennek egyre kevésbé ment, Duval is megelőzte. Talán a finn nem heverte még ki a hazai futamán három hete elszenvedett bukást, talán más oka volt az önmagához képest gyengébb teljesítménynek, de tény, hogy nemhogy a Citroën pilótáival nem volt képes felvenni a versenyt, hanem Latvalával sem, és Duval is egyre inkább el-elverte őt. Ugyanez volt a sorrend a következő szakaszon, nem történt változás az élen, mindenki a vízválasztónak tekintett hosszú pályára készült.
Elképesztő igénybevétel elé nézett versenyző, autó, abroncs egyaránt, hiszen majdnem fél órán át kellett teljes koncentrációval és műszaki hiba illetve defekt nélkül abszolválni a szakaszt. Loeb lehagyott mindenkit, Solberg és Sordo tudták a legjobban megközelíteni. A norvég felugrott a hetedik helyre, egyszerre előzve meg az egész nap egymással vívó Wilsont és Räikkönent. Ogier lett a negyedik, s ezzel elorozta a megpördülő, s ezzel némi időt vesztő Latvalától az összetettbeli harmadik pozíciót. A finnt Duval is legyőzte, aki a második napra nagyon jól összemelegedett a Focus WRC-vel.
Féltávnál úgy tűnt, hogy eldőlni látszik a meccs Loeb és Sordo között, versenytársaik csupán messziről nézthették őket. Hogy még véletlenül se kergesse egymást hibázásba a két éllovas, főnökük kiadta az ukázt: Sordo nem támadhatja a világbajnokot, a csapat érdekében ebben a sorrendben kell célba érni, lehetőleg az első két helyen. Ennek megfelelően visszavettek kissé a tempóból, és a délutáni első szakasz győzelmét odaajándékozták Solbergnek. Persze megküzdött ezért a szintén C4 WRC-vel versenyző pilóta, és mivel már másodszor teljesítette a mezőny a pályákat, kisebb hátrány volt számára a kedvezőtlen rajthelye is. Talán már nem is volt meglepő, hogy Ogier és Duval is gyorsabb volt Latvalánál és Hirvonennél, Räikkönen pedig ismét visszaelőzte Wilsont.
A második gyorsaságin a változatosság kedvéért Sordo volt a legjobb, Loeb és Solberg előtt, míg Latvala végre tudott valamennyit faragni Ogierrel szembeni hátrányából, igaz csupán 0,3 másodpercet. Mivel az első két hely sorsa nagyjából elrendeztetett, az ő párbajuk tűnt a legérdekesebbnek, a 13. szakaszon ismét a francia volt a legjobb. A meglehetősen enerváltan autózó Hirvonen hétvégéjének műszaki hiba adta meg a kegyelemdöfést, az egész szezon során rendkívül üzembiztos Focus WRC hajtása felmondta a szolgálatot. A kieséssel a finn matematikailag is majdnem elveszítette esélyét a vb-címre, akkor marad egy kis remény, ha vasárnapra visszaáll, és legalább a hetedik helyig felkapaszkodik. (No meg a hátralévő négy versenyt megnyeri úgy, hogy Loeb nem szerez pontot...)
A nap végére maradt a Pazerplatte második felvonása, ahol az a pilóta nyert, akinek a legtöbb oka volt sietni. Petter Solberg több mint 8 másodperccel volt gyorsabb Loebnél, Ogier pedig Latvalát győzte le megint. A maratoni (sőt annál is hosszabb) szakasz áldozata Duval volt, kinek Fordja az előző pályán a péntekihez hasonló tüneteket mutatott, melegedett, erőtlenedett, ezért a belga talán több kockázatot vállalt mint kellett volna. Az eredmény borulás és totálkár, illetve egy jó ötödik hely elvesztése.
Egész nap ment az adok-kapok az SWRC kategóriában Prokop és svéd vetélytársai, Sandell és Andersson között. A cseh egyszerűen nem értette, hogy az északiak hogyan lehetnek ilyen jók aszfalton is, mindenesetre a nap végére mindketten megelőzték. A különbség viszont szinte jelentéktelen, így itt nagy küzdelem várható a záró napon is. A PWRC-ben maradt a sorrend, továbbra is Araujó vezet, ahogy a JWRC mezőnyében is Weijs maradt az élen, méghozzá jelentős előnnyel.
Felemás napot zártak a magyarok, hiszen mindkét párossal történt jó is, rossz is. Érdiék a Panzerplattén első nekifutásra repesztettek egy abszolút 16. időt, mellyel az összes kategóriatársnál gyorsabbak voltak, de nem sokkal később kiestek. A Fischer/Földesi egység újra tudott indulni szombaton, ám ismét nem tartott sokáig a verseny nekik sem. Remélhetőleg vasárnap is lesz hazai páros a mezőnyben, talán orvosolhatók a hibák.
Két nap után Loeb magabiztosan vezet, Sordo remek teljesítményének köszönhetően kettős győzelemre készülhet csapatuk. Ogier harmadik pozíciója is egyre erősebb, bár Latvala vasárnap mindent meg fog tenni, hogy megvédje a Ford becsületét. Solberg az ötödik, de nagyon le van maradva az előtte állóktól, a mögötte lévő Räikkönentől és Wilsontól pedig már ő húzott el nagyon. Hirvonen a büntetéssel együtt is nyolcadik, s bár lemaradása jelentős Wilsonhoz képest, lehet hogy az angolt megkéri édesapja (aki a Ford csapatfőnöke), hogy a minimális remény életbentartása érdekében engedje maga elé első számú pilótáját. Block a kilencedik, az utolsó pontszerző helyért pedig ádáz csata dúl egy privát holland WRC-s (Van Eldik, Subaru Impreza WRC 2008), Al Quassimi, és az SWRC éllovasai között.
A német vb-futam utolsó napjára öt gyorsasági maradt, négy hosszabb, illetve a Trier belvárosában felépített Circus Maximus nevű szuperspeciál, amelynek célja egyben a verseny vége is lesz.
A verseny állása a második nap után:
1. | Loeb/Elena | Citroën C4 WRC | 3:05:21,6 |
2. | Sordo/Vallejo | Citroën C4 WRC | +35,7 |
3. | Ogier/Ingrassia | Citroën C4 WRC | +2:07,1 |
4. | Latvala/Anttila | Ford Focus RS WRC | +2:23,7 |
5. | P. Solberg/Patterson | Citroën C4 WRC | +5:16,0 |
6. | Räikkönen/Lindström | Citroën C4 WRC | +7:24,4 |
7. | Wilson/Martin | Ford Focus RS WRC | +7:43,9 |
8. | Hirvonen/Lehtinen | Ford Focus RS WRC | +12:27,4 |
9. | Block/Gelsomino | Ford Focus RS WRC | +12:38,9 |
10. | Van Eldik/Buysmans | Subaru Impreza WRC | +14:10,9 |
1. | Andersson/Fredriksson | Skoda Fabia S2000 | 3:19:40,3 |
2. | Sandell/Axelsson | Skoda Fabia S2000 | +4,6 |
3. | Prokop/Tomanek | Ford Fiesta S2000 | +5,8 |
1. | Araujó/Miguel | Mitsubishi Lancer Evo X | 3:26:01,1 |
2. | Paddon/Kennard | Mitsubishi Lancer Evo X | +23,8 |
3. | Flodin/Bergsten | Subaru Impreza STi | +1:28,6 |
1. | Weijs/Degandt | Citroën C2 S1600 | 3:28:01,7 |
2. | Burkart/Kachel | Suzuki Swift S1600 | +5:01,1 |
3. | Kruuda/Jarveoja | Suzuki Swift S1600 | +10:22,5 |