A szabálytalankodó vagyona is befolyásolhatja a bírságoló rendőrt

Idegesítőek, sőt veszélyesek, amikor egyesek indexelés nélkül váltogatják a sávokat, makacsul a legbelsőben araszolgatnak, vagy nem tartják be a követési távolságot. Pedig a rendőrök szó szerint milliószámra bírságolják a "közlekedési szabályok kisebb fokú megsértését". De hol a határ a pénzbüntetés és a figyelmeztetés között, és milyen mondatok elhangzása után fog vékonyabban a minket megállító rendőr tolla?

Fotó: Mudra László [origo]

Soha nem szervez a rendőrség akciót kizárólag a kisebb szabálysértések ellenőrzésére

1 millió 453 ezer darab helyszíni bírságot szabott ki 2008-ban a rendőrség kizárólag a "közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértéséért", míg egy évvel korábban 1 millió 226 ezer darabot (tavalyi adat egyelőre nincs). Ebben nincs benne a gyorshajtás, az övhasználat elmulasztása, az ittas vezetés és számos más komolyabb vétség, csak az apróbbak. Legalább egy évtizede az utakon autósokat megállító rendőröket kérdeztünk a bosszantó szabálysértőkkel kapcsolatos tapasztalataikról és a saját hozzáállásukról.

Amit rendszerint büntetnek

Jobbra tartási kötelezettség - "Nagyon furcsa, egyben veszélyes, hogy nálunk mindenki a belső sávban akar közlekedni. Ha van egy kétszer négysávos út, akkor harminc autó halad a legbelsőben, aztán húsz, majd tíz kifelé haladva, míg a legszélsőben már csak három megy. Pedig jobbra tartási kötelezettséget ír elő a KRESZ, és nem véletlenül" - mond példát Fótos József alezredes, a Pest Megyei Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának helyettes vezetője egy, a szabályok szerint kisebb, de figyelmeztetés helyett nála inkább bírságot érdemlő vétségre.

Nála is szigorúbban áll ehhez a tatabányai Baktai Gábor, aki szerint "ebben az esetben nincs figyelmeztetés". Állítja, hogy ez a sima kétsávos vidéki szerpentineken is rendkívül veszélyes, mert a kanyarokban mindenki befelé húzódik, amiből könnyen balesetek keletkezhetnek. "Sajnos most is több ilyen ügyet vizsgálunk, pedig ezek a szabályok betartásával megelőzhetők lennének" - mondja az osztályvezető.

Egy 1999-es kormányrendelet foglalkozik a kisebb szabálysértésekkel, e szerint az ilyet tapasztaló rendőrök figyelmeztethetnek, vagy 3-20 ezer forint helyszíni bírságot róhatnak ki (amelyet a nevével ellentétben utólag, csekken kell befizetni), esetleg feljelentést is tehetnek. Hogy mikor melyik eszközhöz nyúlnak, azt az összes megkérdezett rendőr szituációfüggőnek nevezte. Persze vannak olyanok, amikor jellemzően bírságolnak.

Indokolatlan ködlámpahasználat - A jobbra tartási kötelezettség mellett ilyennek nevezték a megkérdezettek azt a felettébb irritáló magatartást, amikor valaki jó látási viszonyoknál is használja a ködfényszórót. Ez minden esetben zavaró, nem úgy, mint az apró vétségek többsége, amikor az adott helyzet alapján mérlegelnek az egyenruhások. Mint például az indexelés hanyagolásánál.

Aminek szituációfüggő a büntetése

Irányjelzés - "Ha teszem azt valaki földútról kanyarodik járművével egy szinte forgalommentes mellékútra, és eközben elfelejt irányjelzőzni, azt nem ugyanúgy szankcionáljuk, mintha valaki Szegeden, az 5-ös kivezető úton index nélkül előzget a forgalom sűrűjében, hiszen a két eset balesetveszélyessége között nagy a különbség" - állítja Vad Róbert, a Csongrád megyei baleset-megelőzési bizottság titkára. Előbbi esetben megúszhatja egy figyelmeztetéssel, míg a másik esetben helyszíni bírság vagy szabálysértési feljelentés a következmény. Konkrét összeget nem mond a százados, "pont azért, mert sok mindentől függ".

Fotó: Mudra László [origo]

Az adott szituáció mellett a sofőr viselkedése és anyagi helyzete is dönthet a büntetés mértékéről

Rendszám leolvashatósága - Szintén határesetnek nevezték többen a nehezen leolvasható rendszámokat. Mint mondták, rovarok százai és sár is takarhatja a betűket és számokat, de szándékos ügyeskedésről is szó lehet, emiatt egészen máshogy állnak ők is a papíron azonos szabálytalansághoz. A sár figyelmeztetést érdemel, az viszont büntetést, amikor a motorosok csaknem vízszintesre állítják, vagy középen megtörik a lemezt. "Leesik, ha máshogy rakom fel. Csak vízszintesen tudtam felcsavarozni. Felfújta a menetszél. Így vettem" - sorolja Baktai néhány fülön csípett motoros magyarázatát.

Tartozékok - Ugyancsak vét a szabályok ellen az a sofőr, akinek járművében nincs meg minden szükséges tartozék (személyautónál ilyenek az elakadásjelző háromszög és az elsősegélykészlet). Az általunk megkérdezettek szerint itt is a részletek döntik el a büntetés-figyelmeztetés kérdést, amivel leginkább a kamionosok megállítása után kerülnek szembe. Ha például az előírt négy kerékkitámasztó ék helyett csak kettőt tart, az még bocsánatos bűn, nem úgy, mint a tűzoltó készülék hiánya.

Világítás - Egyértelműen szituációfüggőek a tompított világítással kapcsolatos problémák, de szó szerint itt a legvilágosabb a rendőrök számára a határvonal. Városon kívül éjjel és nappal is használni kell a tompítottat, ez egyértelmű. Aki viszont fényes nappal, kiváló látási viszonyok közepette feledkezik meg a felkapcsolásáról, azt jellemzően szóban marasztalják el, egyértelmű büntetés jár viszont a sötétben világítás nélkül poroszkálónak.

Amit nem nagyon tudnak büntetni

Követési távolság - "Egyrészt a KRESZ is azt írja, hogy a biztonságos megálláshoz szükséges távolságot kell tartani, másrészt egy megállítás után a sofőr azt mondja, hogy ő bizony meg tudott volna állni, én meg azt, hogy nem" - mond egy nehézséget Fótos József. De a követési távolság be nem tartásának rendőrségi megítélését más is árnyalja, holott nyilvánvalóan balesetveszélyes magatartás.

A biztonságos megállás ugyanis autó- és sofőrfüggő. Ugyanakkor vannak olyan forgalmi helyzetek és útszakaszok is, amikor akaratukon kívül haladnak egymás hátsójában a járművek. Az alezredes ilyennek nevezte az M0-t, amely szerinte már most 120-130 százalékon üzemel, tapasztalatai szerint a körgyűrűn rendszeresen szorosan követik egymást a kamionok. "Mi alapján büntessen meg ezeket a sofőröket?" - tárja szét a karját Fótos, majd hozzáteszi. "Ahol persze tábla is előírja a követési távolságot, ott nincs mese, büntetnünk kell."

Amitől megenyhülhet a rendőr

A sofőr reakciója - Az egyenruhások szerint nem csak a közlekedési szituáción múlik, hogy figyelmeztetés vagy bírság jár, és ha mindenképpen utóbbi, akkor milyen szám szerepeljen a csekken. Vad Róbert szerint az intézkedés nemének és a kirótt összegnek a megállapításában az is befolyásolja az intézkedő rendőrt, melyik és milyen mértékű szankció éri el célját. Vagyis hogy melyik tartja vissza az autóst a későbbi hasonló szabályszegéstől.

Fotó: Mudra László [origo]

Luxusautósok ne hivatkozzanak rossz anyagi helyzetre

Ha például látszik rajta, hogy megbánta, látszik rajta, hogy nem csak megígéri a jövőbeni szabályos közlekedést, hanem komolyan is gondolja, akkor a százados szerint kisebb szankcióval is el lehet érni, hogy a jövőben szabályszerűen közlekedjen. (Tagadás esetén elvileg nincs mérlegelési lehetősége a rendőrnek, szabálysértési eljárást kell indítania, amelynek során az úgynevezett szabálysértési előadó dönt majd utólag arról, hogy mi történt, és annak milyen következményei legyenek.)

A sofőr szociális helyzete - Meglepő módon akár azt is megkérdezhetik az autóstól, hogy mivel foglalkozik, hány gyereke van, ne adj isten, mennyit keres. "A bírságösszeg megállapításakor nem utolsó szempont a személyi körülmények figyelembe vétele, mérlegelése. Ha például a szabályszegő hátrányosabb anyagi körülmények között él, elképzelhető, hogy kisebb összeg is eléri a kívánt visszatartó erőt. De hangsúlyozom, minden az adott szituációtól függ" - mondja Vad Róbert.

Fótosnak is van olyan kollégája, "aki ha kilóg a babakocsi szára a csomagtartóból, és három gyerek ül a kocsiban, akkor azt nem bírságolja meg egy apróbb szabálytalanság esetén. De ismerek olyan rendőrt is, akit ez nem hat meg." A nyíregyházi Tóth Attila azt mondja erre, hogy ők is a körülmények függvényében döntenek a büntetésről, és ha valaki például luxusautóval közlekedik, akkor nem igazán befolyásolja őket a rossz anyagi helyzetre hivatkozás, "mert mindenki azt mond, amit akar".

Amit nem lehet megszüntetni

Nincsenek ellenőrzési akciók - "Amíg lesz egy fa az út mentén, és egy autós az úton, addig nekimennek a fának" - ezzel a mondattal érzékelteti Baktai, szerinte a "közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértését" nem lehet megszüntetni. Pontosan ugyanígy vélekedtek a többiek is.

Ráadásul a megkérdezettek mind azt mondták, hogy mivel a rendőrség országszerte emberhiánnyal küzd, kifejezetten az apróbb vétségek kiemelt ellenőrzésére soha nem is szerveznek akciókat, csak a nagyobbakra, amilyen a gyorshajtók vagy a biztonsági övet nem használók kiszűrését célzó ellenőrzés volt nemrég.