Hullámzásból gyors nagymacskába vált a Mazda

A jövő Mazdáinak vonalai között ott lesz egy száguldó nagymacska és egy karddal suhintó japán harcos lendülete, a hangulatunktól függ majd a karosszéria külső színe, és hadonászással irányíthatjuk a fedélzeti komputert. A japán márka vadonatúj, Kodo nevű stílusirányzatát egy kupénak látszó, ám valójában négyajtós szedánon keresztül mutatták be Milánóban.

Íme a jövő Mazdáinak legfrissebb előhírnöke

Mindig is tetszett, hogy a Mazdánál egész komoly filozófiát kreálnak egy-egy típus mögé, legyen az széria- vagy tanulmányautó. Ilyen például az MX-5-ös roadster kapcsán hangoztatott Jinba Ittai kifejezés, amely a ló és lovasa közötti összhangot fejezi ki, vagy a 2006-ban bemutatott Nagare tanulmányautó, amely külsejével és nevével az áramlásról szólt, és olyan természeti jelenségek ihlették, mint a homokdűnék vagy éppen a lávafolyamok és patakok hullámzása. Ez a formanyelv legutóbb a Mazda5-ön köszönt vissza, meglehetősen vegyes végeredménnyel, ám nagyon nem érdemes miatta bánkódni, mert a Nagare stílusirányzatnak lőttek a Mazdánál. Van helyette Kodo, és persze ezzel együtt egy új filozófia is.

Ez már csak a múlt: a Nagare-korszaknak és a hullámoknak leáldozott a Kodo stílussal

A Kodo, avagy "a mozgás lelke" ezentúl az új fő stílusirányzat a Mazdánál, amely a kellemesen elhullámozgató Nagare után jóval lendületesebb dolgokból táplálkozik, fodrozódó patakok és homokdűnék helyett száguldó nagymacskák és kardozó japán harcosok ihlették. Mindezt Milánóban, a divat egyik fellegvárában sulykolták a Mazda illetékesei az összecsődített újságírókba, akik egyszersmind a márka jövőt illető elképzeléseit is megismerhették. Az éles stílusváltás várható volt, hiszen 2009-ben személycsere történt a Mazda formatervezési részlegének élén, a Renault-hoz távozó Laurens van den Acker helyére Ikuo Maeda lépett.

Családban marad - Ikuo Maeda, a Mazda vezető formatervezője

2009 áprilisában a Renault-hoz távozó holland Laurens van den Acker helyét Ikuo Maeda vette át. A Mazda új globális formatervezési vezetője régi motorosnak számít a szakmában, de ami még ennél is fontosabb, a vérében vannak a Mazdák, hiszen már az édesapja, Matasaburo Maeda is a japán márkánál dolgozott: 1978-ban, a Mazda formatervezési vezetőjeként ő irányította az eredeti RX-7 formatervezési munkálatait. Az 51 éves Ikuo Maeda 1982-ben lépett be a Mazdához, és olyan modellek formatervezésében játszott szerepet, mint az RX-8-as és az új Mazda2, míg legutóbb a Kodo nevű új stílusirányzatot indította útjára a márkán belül.

Az új Kodo-stílusirányzat első képviselője a Milánóban leleplezett Shinari tanulmányautó, amely ránézésre egy Mazda RX-8 és egy Aston Martin Rapid vadházasságának eredménye némi maseratis beütéssel. Az autó bemutatásáról szóló hírünkbe Gulyás kolléga beleírta, hogy nagyon hasonlít még az Infiniti Essence nevű tanulmányára és a Fisker Karmára is, ami valahol igaz, de élőben, az autó mellett ácsorogva eszébe sem jut az embernek bármihez is hasonlítani a Shinarit, annyira szép. A tanulmány külseje egy fiatal koreai formatervező munkája, aki a legújabb Mazda2-t is papírra vetette, de az RX-8 ráncfelvarrásánál is jelen volt, tehát nem ma kezdte a mazdázást. Cso Jong Vok nevét már csak azért is érdemes megjegyezni, mert a Mazda hivatalos sajtóanyaga meg sem említi, pedig házon belül ő nyerte meg a Kodo-stílust elindító formatervezési pályázatot.

Cso Jong Vok a megvalósult álma mellett ácsorog

Nem meglepő, hogy a Shinari szó is jelentéssel bír: japánul azt az energiát jelöli, ami például egy behajlított bambuszban, íjban vagy acélpengében halmozódik fel, de használják ezt a szót arra a jelenségre is, ha egy ember vagy állat gyors mozgást végez. És itt jön a képbe a száguldó nagymacska: a Shinari vonalait állítólag egy zsákmánya után vágtató gepárd és egy lesújtó Kendo harcos is ihlette, ami a rafináltan hullámzó vonalak között érhető tetten. Akármit is magyaráznak a Shinari mögé, az biztos, hogy élőben elképesztően jól néz ki, széles, lapos, és olyan gonoszul mered a külvilágra a LED-ekkel kirakott fényszóróival, mint egy alaposan feltárazott vadászrepülő bevetés előtt.

Bár a tanulmány fronthajtású, vastag kardánalagút szeli ketté az utasteret

Érdekes, hogy a Shinari utasterét egy amerikai csapat tervezte párhuzamosan a külsővel, tehát a munkát nagyjából 2009 vége felé kezdték el. Akárcsak a külső, az utastér is követi a klasszikus granturismós hagyományokat, ami a négyüléses kialakításban és a kabint átszelő masszív kardánalagútban érhető tetten. A vezetőülésbe bekászálódni nem a legegyszerűbb feladat az alacsony tető miatt, ám ha már egyszer betornáztuk magunkat, nagyjából képet kaphatunk arról, mi vár ránk a nem is olyan távoli jövőben. A vezetőre szinte ráfolyik és teljesen körbeveszi a műszerfal, szeparálva ezzel a többi utastól, hogy "csak a vezetésre tudjon összpontosítani", aminek mikéntjéről sajnos fogalmam sincs, ugyanis csak ücsörögni lehetett a Shinariban, vezetni nem.

Nyomásra emelkedik ki az ajtóból az apró kilincs

Korunk legújabb kütyüdivatját, az iPhone-okon megismert érintőképernyő mintáját követi a Shinari központi kezelőszerve, amellyel a hifit, a klímaberendezést és a navigációt tudjuk tapogatással irányítani, de ahogy azt az egyik tervezőtől megtudtuk, a még távolabbi jövőben már nem is kell majd megérinteni a képernyőt, elég lesz csak egy hanyag kézlegyintés, hogy fel- illetve lecsavarjuk például a hőmérsékletet. Hasonlóan távoli, de annál komolyabb elképzelés, hogy az autó fényezése is tetszőlegesen változtatható lesz majd a hangulatunktól vagy éppen a külső körülményektől függően, kánikulában például fehér színt vesz majd fel az autó, így csökkentve ezzel a napsugarak hevítő hatását.

Valódinak látszik, valójában ez csak egy műszerfal makett

Bár a képeken elég valóságosnak tűnik, a Shinari műszerfala valójában egy jól kidolgozott makett, a rajta lévő kis számokat, mutatókat és piktogramokat csak odaragasztották, a lényeg természetesen a formai megoldáson van, ami azért elég bíztató a jövő Mazdáit illetően. Sajnos akármennyire is igyekeztem a műszaki tartalomról többet megtudni, a Milánóba hozott formatervezők vagy nem akartak, vagy nem tudtak válaszolni, annyit azonban kiderítettem, hogy a járóképes tanulmány orrmotoros, elsőkerék-meghajtású és a tengelytávja 2933 milliméter. Ez az utolsó adat azért elég elgondolkodtató, hiszen a jelenlegi hatos sorozat tengelytávja bő húsz centiméterrel rövidebb (2725 mm), így könnyen lehet, hogy a Shinari nem is a 2012-ben esedékes következő generációs hatos formai előfutára, hanem mondjuk egy jóval nagyobb hetes sorozaténak, amellyel a prémium szegmensbe próbál majd utat törni magának a japán gyár.

Könnyen lehet, hogy a Shinarival a prémium szegmensbe kíván betörni a Mazda

Ez persze csak az én spekulációm, annyi biztos eddig csupán, hogy a Shinariról jó pár formai megoldás átkerül majd a jövő Mazdáira, elsőként nyilván az új, hamarosan megjelenő hatosra. Ikuo Maedából annyit sikerült kihámoznom, hogy a hűtőmaszk jellegzetes formája biztosan átkerül majd a szériamodellekre, akárcsak a Shinari elejének motívumai, mint például a lökhárító hullámzó alja vagy a hűtőmaszk aljából induló és a lámpákba futó vonal. Akárhogy is lesz majd, az első Kodo szellemiségben megfogant tanulmány igen bíztató képet fest a márka jövőjét illetően. A homokkupacok hullámzása a múlté, jönnek a száguldó nagymacskák.

Cikkajánló

"Kedvenc korszakom a jövő" - Adrian von Hooydonk, a BMW fődizájnere		"Csak olyan autót vezetek, amit én terveztem" - Gorden Wagener, a Mercedes-Benz fődizájnere		"Megalkotom a világ legjobb autóját" - Horacio Pagani