Anya morcos kisautója - Audi A1 1.4 TFSI

Az Audi A1 nagyobb hatással van a nőkre, mint Justin Timberlake és Tiger Woods együttvéve, és legalább akkora birtoklási vágyat tud kiváltani, mint egy leárazott Louis Vuitton retikül. A kínálat legjobb konfigurációját teszteltük, és nekieresztettük a kategória eddigi egyeduralkodójának, egy háromajtós Mininek.

Innen elég nehéz megállapítani, hogy az Audi melyik autója áll itt
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Lefogadom, hogy degeszre keresi majd magát az Audi az új A1-gyel, persze nem pont nálunk, hanem Európa gazdagabbik felében, ahol apa A6-osa vagy A8-asa mellé még elfér a garázsba egy A1-es is anyának, vagy éppen a jól tanuló gyerkőcöknek. Anya és a gyerekek garantáltan nem járnak majd rosszul, hiszen a legkisebb Audi is ugyanazt tudja látványra, tapintásra, de még "újautó-szagra" is, mint a nagyobbacska márkatársai.

Szinte látom magam előtt anya boldog felismeréseit, ahogy megállapítja az elején, hogy "jé, ez is ismerős az A8-ból, és mintha ezt is láttam volna a nagyobb autónkban". Egy szó mint száz, az A1-es alig négy méteren tökéletesen hozza a négy karikától megszokott színvonalat és műszaki tartalmat, de ez természetesen az árképzésre is igaz: az alapár itt is csupán amolyan tájékoztató jellegű adat, hiszen mire a potenciális vevőkör összeállítja az igényeihez leginkább passzoló modellt, már több millió forint lehet az extrák értéke.

Jól néznek ki a nagy felnik a peres gumikkal, de sajnos nálunk inkább csak nyűg

Jó példa erre a képeken csillogó tesztautó, amelynek listaára 6 751 000 forint - a gazdagabbik Ambition felszereltséggel - 1,4 literes, 122 lóerős turbómotorral és duplakuplungos váltóval, ám még ebbe sem fért bele a légkondicionáló, amelyért közel 300 ezer forintos felárat kérnek, míg aki az alumínium tekerős, digitális klímaberendezésre vágyik, annak 408 ezret kell még hozzácsapnia az alapárhoz - és ezzel még csak a temperálás problémáját tudtuk le.

Mire eljutunk a nagy felnikig, a kétszínű tetőhöz és még néhány kényelmi extrához, bőven nyolcmillió felett járunk. Tesztautónk listaára 8,44 millió forintnál állt meg, és még bőven lett volna mit kiikszelni a végtelennek tűnő listából, nagy hasznát vettem volna például egy tolatóradarnak és egy USB ajzatnak, ha már olyan jól szólt a szintén feláras hifi.

A tengelytávja megegyezik a Volkswagen Polóéval

Volt viszont ezüstre fújt tetővonal és metálfény, ami tényleg feldobja az A1-es sportgombóc formáját, és 17 colos felnigarnitúra, pernegyvenes gumikkal, alig negyedmillióért, amiről inkább lebeszélnék minden kedves leendő A1-vásárlót, mert szépnek szépek, de nem valók egy olyan országba, ahol nem sikerült megoldani a szilárd útburkolat kérdéskörét. A vékonyka sportgumikkal szegény A1-es csak rázta a karosszériát az úthibákon, bár ebben nagy szerepe volt annak is, hogy úgy próbáltak sportos karaktert kölcsönözni a legkisebb Audinak, hogy az amúgy lágy lengéscsillapítók mellé keményebb rugókat raktak.

A tanpályán kiderült, hogy az ESP még kikapcsolt állapotban is megpróbál besegíteni

Sima, jó minőségű úthálózaton ennek elvileg csak az előnyeit lehet élvezni, ám a megsüllyedt aknafedelekkel, kiálló sínekkel és kátyúkkal tarkított hazai úthálózaton inkább csak nyűg a feszes csillapítás, amit egy ballonosabb gumiválasztással lehet és kell is tompítani, arról nem beszélve, hogy így nem kell majd havonta felkeresni a kedvenc gumi- és felnijavító műhelyünket. Vérző szívvel írom ezeket a sorokat, mert amúgy nagyon jól néznek ki a nagyobbacska felnik az A1 alatt, akárcsak egy tűsarkú egy kecses bokán, de ha bakancsot kell húzni, akkor nincs mit tenni.

Bevált alapokon

Az A1-es nem az első próbálkozása az Audinak a kisautókkal: 1974-től '78-ig létezett egy 50-es nevű típusuk, majd hosszú szünet után 1999-tól 2005-ig gyártották az alumíniumkarosszériás, A2-es nevű modelljüket, amely hiába vonultatott fel rengeteg jövőbemutató műszaki megoldást, annyira drága volt, hogy végül utód nélkül kihalt.

A fiaskóból tanulva az A1-essel már biztosra mentek az audisok, és egy Volkswagen-csoporton belül már többször is bevált receptet vettek elő: méregdrága fejlesztgetés helyett fogták a Volkswagen Polo műszaki alapjait, és építettek rá egy miniatűr Audit, amely ugyan még a négyméteres hosszúságot sem éri el, mégis megtalálható rajta a márka összes stílusjegye.

(Még több információ és érdekesség az Audi A1 nemzetközi menetpróbájáról itt.)

A nemzetközi menetpróba és a korábban nálunk járt dízel tesztautó fényében immáron végérvényesen bebizonyosodott, hogy a kínálat legjobb kombinációja az 1,4 literes turbómotor DSG váltóval, amit az Audi csak S tronicnak hív. A 122 lóerős benzinmotor nem véletlenül nyerte el idén másodszor a kategóriájában az Év Motorja díjat: pörgős, nyomatékos, amihez remekül asszisztál a villámgyors, hétfokozatú duplakuplungos váltó.

Az A1-esben sem okozott csalódást a VW díjnyertes turbómotorja

Hála a rövid és szinte észrevétlenül kapcsolt fokozatoknak, a motor 122 lóerejét meghazudtoló lendülettel tudunk közlekedni, amihez egész vérpezsdítő, morgós motorhangot sikerült hangolni, de ez is inkább csak jelzésértékűen ér el az utastérig. Egy magamfajta autóbolondnak ez olyan, mintha egy Metallica-rajongónak folyton lehalkítva kéne a One-t hallgatnia, de a célközönségnek valószínűleg pont elég lesz.

Városban simán eléget 10-11 liter benzint száz kilométerenként, ami az autó teljesítményét és dinamikáját figyelembe véve átlagosnak mondható. A kis köbcenti és az ezzel járó alacsonyabb fogyasztás előnyeit elsősorban akkor élvezhetjük, ha elhagyjuk a várost, és szép, egyenletes tempóval csordogálhatunk hetedikben. Ekkor rögvest csökkeni kezd a kijelzőn a fogyasztást jelző érték, és ha ügyesek vagyunk, meg sem áll öt literig.

Nem nehéz több millió forintnyi extrával megtoldani az alapárat

Kár, hogy a lelkes motor és a gyors váltó mellé nem sikerült eltalálni a kormányzást. Igaz ugyan, hogy ütközéstől ütközésig alig két és felet lehet rajta forgatni, de annyira túlszervózott, hogy használata inkább egy potméter tekergetésére hasonlít. Hasonlóan mesterséges érzetet kelt a fékerő adagolása is: nem a lassulással van a baj, inkább azzal, hogy a pedál túl könnyen és hosszú úton jár. A fenti okok miatt gyakorlatilag el is úszott az A1 lehetősége arra, hogy megszorongassa élményfaktor terén a kategória etalonjának számító Minit, amelyet első számú ellenfélnek kiáltottak ki az audisok. A sors úgy hozta, hogy az A1-gyel egy időben pont nálunk volt egy új Mini is, így nagyon adta magát, hogy egymásnak uszítsuk a két luxustörpét.

A csata végkimenetele a következő oldalon olvasható.