2010-ben eredetileg 41-en versenyeztek a 2011-es Év autója-címért. A zsűri a szokásoknak megfelelően hét új autót hagyott versenyben a fináléra.
Tavaly nem éppen közmegelégedésre a Volkswagen Polo nyert, idén az Alfa Romeo Giuliettának, a Citroën C3/DS3-nak, a Dacia Dusternek, a Ford C-Max/Grand C-Maxnak, az Opel Merivának és a Volvo S60/V60-nak volt esélye a diadalra a hagyományos hajtáslánccal szerelt modellek közül.
Idén egy elektromos autó, a Nissan Leaf is felkerült a szűk listára, és innovatív hajtáslánca elegendő volt a győzelemhez. A környezetbarát modell - amelynek forgalmazását az állami támogatás és a töltőhálózat hiánya miatt egyelőre nem tervezik Magyarországon - 257 pontot kapott a szavazó 59 újságírótól.
A Leafről röviden A szokatlan formatervű Nissan Leaf 107 lóerős teljesítménye átlagosnak mondható a C szegmensben, 160 kilométeres elméleti hatótávolsága pedig a kutatások szerint a városi közlekedésben résztvevők számára elegendő. Nem fogyaszt benzint és nincs (közvetlen) szén-dioxid-kibocsátása, elektromotorjának maximális nyomatéka 280 Nm, a hajtáslánc hasznosítja a fékezéskor keletkező energiát. A korszerű, lítium-ionos akkumulátor a padlólemez alá került, így nem vesz el helyet a kabinból és csomagtartóból, a töltőaljzatot az embléma alá rejtették. Autópályázáshoz is elegendő a 140 km/órás végsebesség, bár ilyenkor drasztikusan lecsökkent a hatótávolság. Teljesen nyolc óra alatt töltődnek fel a Leaf akkumulátorcellái, de harminc perc alatt nyolcvanszázalékos szintre kerülnek, biztosítva a továbbhaladást. Kattintson a képre, ha több gyári fotót szeretne látni a Leafről! 4445 milliméter hosszú, 1770 milliméter széles, 1550 milliméter magas az újdonság, tengelytávja 2700 milliméter, vagyis a szélességet leszámítva minden tekintetben túlnő például a Volkswagen Golfon és így kicsit a kompakt kategórián is. Kezdetben az oppamai üzemben készül majd az autó, de a Nissan tervei szerint hamarosan beindulhat a gyártás az amerikai Smyrnában is. Szintén Japánban készülnek a lítium-ion akkumulátorok, de a Nissan az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Portugáliában és sok más országban gyártana még telepeket. Fejlett infokommunikációs rendszerrel készül a Leaf, melyen keresztül a vásárlók napi 24 órában teremthetnek kapcsolatot a Nissan központjával. Új "okostelefonos" kapcsolódó rendszere lehetővé teszi az utastér mobiltelefonról távirányított fűtését vagy hűtését. A portugál, ír és brit vevők lehetnek azok, akik Európában elsőként kapják meg autójukat a jövő év elején. Portugáliában januárban, Írországban februárban, az Egyesült Királyságban márciusban kezdődik meg a Nissan Leaf átadása a vevők részére, az előrendelés szeptemberben kezdődött. Az autó ára, az akkumulátorokkal együtt, az egyes kormányok által adott ösztönzőket is beleértve Portugáliában 30 250 euró (kb. 8,5 millió forint), Írországban 29995 euró, az Egyesült Királyságban pedig 23990 font. Az üzemeltetési költségek várható mértéke nem éri el a következő összegeket: Portugáliában 1,05 euró / 100 km, Egyesült Királyságban 1,59 font / 100 km. |
A Leaf mögött a második az Alfa Romeo Giulietta lett 248 ponttal, a harmadik pedig a hátrafelé nyíló hátsó ajtajairól elhíresült Opel Meriva 244 ponttal. Negyedikként az új Ford Focus technikájára épülő egyterű, a Ford C-Max/Grand C-Max végzett 224 ponttal, az ötödik Citroën C3/DS3 páros 175 pontot gyűjtött. A gyalogosgázolás elleni védelemmel ellátott Volvo S60 145 pontot kapott, a hét döntős közül a legkevesebb pontot (132) a Dacia olcsó szabadidő-autójának, Dusternek adták.
A döntőben 25 pontot oszthattak ki az újságírók, legalább öt modellt kellett rangsorolniuk, de egy autó legfeljebb csak tíz pontot kaphatott. Szöveges indoklást kellett írni a bíráknak azokról az autókról, amelyekre szavaztak, és ezeket a véleményeket nyilvánosságra is hozzák a szervezet weboldalán.
Az Év autója-választás háttere Az Év autója díjat neves európai autós újságírókból álló zsűri ítéli oda minden évben. Csak olyan új autó indulhat a választáson, amelyik az eredmény kihirdetését megelőző 12 hónapban került piacra Európában, a megválasztás pillanatában legalább öt országban kapható, és évi 5000 darabnál több értékesítését tervezik belőle. A pályázó csak vadonatúj modell lehet, új motorral vagy modellfrissítéssel nem lehet bekerülni a körbe. Jutalmul azt kapja a gyártója, hogy hirdetéseiben, matricáin használhatja az Év autója elnevezést, és a Car of the Year hivatalos logóját is. A díjat a holland Auto Visie szerkesztője, Fred Van der Vlugt alapította 1963-ban, amikor felismerte, hogy sokkal hitelesebb egy vegyes zsűri által megválasztott győztes, és nagyobb publicitást is kaphat, mint a különböző szaklapok saját, belső szavazásokon megválasztott Év autója nyertesei. Vlugt kilenc ország 26 autótesztelő újságíróját kérte fel zsűritagnak 47 évvel ezelőtt. A formula azóta sem változott, csak annyi a különbség, hogy ma már 23 országból 59 zsűritag pontozása alapján ítélik oda a díjat. Az országokat az autópiacuk mérete alapján rangsorolják, így hat zsűritagot csak Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Spanyolország és Olaszország delegálhat, a többi országot kevesebben képviselik. Az Év autóját megválasztó szervezet egy non-profit, autógyáraktól független intézmény. A szervezőmunkát hét nagy múltú európai autós lap, az olasz Auto, az angol Autocar, a spanyol Autopista, a holland Autovisie, a francia L'Automobile Magazine, a német Stern, és a svéd Vi Bilägare vezetőiből álló bizottság végzi, és a költségeket is a lapok állják, de ők adnak otthont az átadási ceremóniának is, rotációs módszerrel. Semmilyen juttatást nem kapnak a zsűritagok a munkájukért azt leszámítva, hogy a versenyben lévő autókat év közben tartósan tesztelhetik. Több más hasonló díjjal ellentétben a zsűri csak egyetlen egy autót díjaz, nincsenek kategóriák és különdíjak. Ebből következik, hogy a bíráknak nagyon különböző típusú és árú modelleket kell összevetnie olyan szempontok alapján, mint a kényelem, formaterv, biztonság, gazdaságosság, vezethetőség, teljesítmény, funkcionalitás, környezetvédelem, vezetési élmény, és ár. Kiemelt figyelmet kap, ha egy autó technikai jellegű innovációt hoz, vagy ha kivételesen jó az ár-érték aránya. |