Prémiumlimuzint is lenyomott a drága villanyautó - [origo] Év autója

Az eddigi hagyományainknak megfelelően idén is megválasztottuk az [origo] Év autóját. Idén is másképp láttunk sok mindent, mint az európai zsűri, de legalább a győztes megegyezik. A Car of the Year szavazáson harmadik Opel Meriva jelölést sem kapott nálunk.

Az európai szakújságírók által választott Car of the Year díj 45 éves története során nem sok nyertes aratott széleskörű elismerést, sőt voltak olyanok is, amelyek idővel alaposan rácáfoltak a kitüntetésükre. Pedig a díjat 59 európai újságíró szavazatai alapján nyerheti el egy modell; hazánkat két szakíró képviseli, Gajdán Miklós és Surányi Péter. Az elmúlt években általában mi sem voltunk elégedettek az eredménnyel, ezért két éve - hagyományteremtő szándékkal - megtartottuk az [origo] autós rovatának Év autója választását.

1. Citroën C3/DS3

2. Audi A8

3. BMW 5-ös sorozat

4. Dacia Duster

5. Kia Venga/Hyundai ix20

6. Volvo S60/V60

7. Alfa Romeo Giulietta

8. Mitsubishi i-MiEV/Citroën C-Zero/Peugeot i-ON

9. Nissan Leaf

10. Ford C-Max/Grand C-Max

Nógrádi Attila:

Igazából meglepett, hogy a kollégák - az Év autója zsűrijével összhangban - az elektromos Nissan Leafet hozták ki győztesnek, mert szerintem nincs még itt az ideje, hogy hasra essünk egy szépen becsomagolt dodzsem előtt. Tudom, hogy most jöhetnek a zöldek, hogy menjek a fenébe a begyepesedett, olajban tocsogó, benzinszagú gondolkodásommal együtt, ám ha jól belegondolunk, akkor azért a kipufogógáz-mentes villanyautó se egy matyóhímzés, hiszen valahogyan csak elő kell állítani azt az áramot, amivel gurul, annak a több száz kilónyi akkumulátor környezeti terheléséről már nem is beszélve, amivel ki van tömve. Ugyancsak nagy kérdés még, hogy ha valamilyen csoda folytán nálunk is kiépül majd egy működő és használható töltőállomás-hálózat, akkor honnan a pokolból veszünk majd annyi áramot, hogy az összes Kovács úr rádughassa éjszakára az elektromos Golfját. Remélem ezeken a sorokon néhány éven belül már csak röhögni lehet majd, hogy "na nézd ezt a maradi barmot, mennyire pesszimista volt abban a nagy kipufogógázban", ám egyelőre én még abban hiszek és szavazok ezúttal, ami (tudom, hogy gyalázatosan rossz hatásfokkal) égeti az egyre drágább fosszilis üzemanyagot.

Ennek szellemében az első helyre a Citroën C3/DS3 párost soroltam, mivel az utóbbi idők legjobb Citroënjei, különösen a DS3-ra emlékszem párás szemmel, hiszen nem csak pr-duma, hogy valós alternatívája a kategória eddigi királyának számító Mininek, már ami a vezetési élményt illeti. Az Audi A8-as és a BMW 5-ös sorozatot szívem szerint megosztva kapta volna a második helyet, de mivel ezt nem lehetett, így végül az Audit toltam előrébb, mert több benne a műszaki fejlesztés (igaz magasabb ligában is játszik, mint az ötös BMW). Most persze megint jöhet a puffogás, hogy két német luxusautót mi a csudának kell dobogós helyre hozni, ám a hőzöngőknek csak annyit üzennék, hogy legyenek türelemmel, mert a két luxusbálnában bemutatkozott műszaki arzenál néhány éven belül utat talál majd az olcsóbb kisautókba is, így most csak az úttörő szellemet értékeltem, mégiscsak a német autógyártás csúcsairól van szó. A lista többi tagjáról csak annyit, hogy hatalmas piros pont a Daciának, mert csinált egy olcsó SUV-ot, ugyancsak nagy ölelés a Kiának és Hyundainak a mini egyterűkért, ezek az élő példák arra, nem kell egy nagy hodályt venni, ha hirtelen elszaporodott a család. A Volvo S60/V60 párosról és az Alfa Romeo Giuliettáról azon túl, hogy mennyit fejlődtek az elődeikhez képest, hirtelen nem tudok semmi kiemelkedőt mondani, így igazából a sorrendnek sincs túlságosan nagy jelentősége, ahogyan a villanyautók esetében sem. Őszintén szólva a C-Maxok nem fértek fel az én tízes listámra, de a kollégák felhúzták a Fordokat, ha rajtam múlt volna, én a Peugeot RCZ-t vettem volna még bele a brancsba, mert ilyen típusú autókból soha sem elég. Éljen a benzinkorszak, amíg még tart, fogunk mi még eleget dodzsemezni!

Akkoriban az Opel Insignia nyerte meg az európai Év autója díjat, de nálunk az új Mazda6-os nagyobb elismerést aratott. Tavaly a Volkswagen Polo helyett a Toyota Priust választottuk, a Polo épphogy befért az első tízbe. Az európai választásra eddig inkább az volt a jellemző, hogy nem ismerték el az újító autókat, de idén a teljesen elektromos Nissan Leaf nyerte az Év Autója díjat.

1. Nissan Leaf

2. Mitsubishi i-MiEV/Citroën C-Zero/Peugeot i-ON

3. Volvo S60/V60

4. Audi A8

5. BMW 5-ös sorozat

6. Dacia Duster

7. Citroën C3/DS3

8. Ford C-Max/Grand C-Max

9. Kia Venga/Hyundai ix20

10. Alfa Romeo Giulietta

Féjja Zsolt:

Nem változott a véleményem a korábbiakhoz képest: az Év autója hozzon valami újdonságot, szorítsa meg egy kicsit a többi gyártót azzal, hogy húzza maga után őket valami olyan ötlettel, koncepcióval vagy technikai innovációval, amitől mondjuk kevesebb ember hal meg tüdőrákban vagy közlekedési balesetben.

A majdani, tényleges megoldást jelentő autóig (amelyről ma még úgy igazán fogalmunk sincs) szerintem az Chevrolet Volt/Opel Ampera-féle kocsi a reális alternatíva, ahol a kis hatótávolságú villanyautókkal szemben nem okoz fejtörést és különös szervezést egy Eger-Balaton út - ilyen azonban még mindig nincs a listán. Van viszont szériagyártású elektromos autó, kettő is. Az egyik kicsit játékautó-szerű, enyhe Tata Nano-beütéssel, a másik viszont kompakt méretű, sokkal jobb ár-érték arányú, és szerintem alkalmasabb arra, hogy elkezdje villanyautóba szoktatni a hamarosan elfogyó üzemanyagkészletet pöfögtető kocsik tulajdonosait. Utóbbi a Nissan Leaf, ezért lett nálam ő az első, a másik értelemszerűen a villanytrió, amely összehasonlíthatatlanul kevesebb vezetési élvezetet, kényelmet, biztonságot, praktikumot, esztétikai örömöt nyújt, mint az általam mögéjük sorolt típusok többsége, mégis ők tesznek többet a következő évtizedek mobilitásáért.

A Volvo S60/V60 a csak bizonyos esetekben működő gyalogosvédelmi rendszere miatt lett harmadik (lévén más autókban semmilyen esetben nem működik hasonló), az A8-as az innovációi miatt negyedik. Az 5-ös BMW a várakozásoknál is jobb autó, a Dacia Duster még mindig előkelő helyezésének oka, hogy hihetetlenül olcsón ad teljesen használható terepjárót (sőt: minden idők legjobb Daciáját). A Citroën C3/DS nem csak Citroën-szinten jó kocsi, hanem akár a Minivel is összemérhető, a Fordok ideális családi autók. A Kia-Hyundai azért az utolsó előtti, mert az elmúlt hat évben nem ültem annyira nyöszörgő-nyikorgó autóban, mint amilyen a Giulietta.

a második generációs Priusnak sikerült a diadal

1. Alfa Romeo Giulietta

2. Dacia Duster

3. Nissan Leaf

4. Volvo S60/V60

5. Ford C-Max/Grand C-Max

6. Citroën C3/DS3

7. Kia Venga/Hyundai ix20

8. BMW 5-ös sorozat

9. Audi A8

10. Mitsubishi i-MiEV/Citroën C-Zero/Peugeot i-ON

Gulyás Péter:

Sokan rám fogták a szerkesztőségben, hogy csak azért nyert nálam a Giulietta, mert olasz autóm van. Ez persze nem igaz, a Giulietta nem csak szerintem hatalmas előrelépés az évek óta egy helyben toporgó Alfa Romeótól, hiszen még a nemzetközi zsűrinél is csak alig maradt el pár ponttal a győztes Leaftől. Vadonatúj padlólemezt fejlesztettek hozzá az olaszok, ami könnyebb és merevebb a réginél, ráadásul rugalmasan alakítható, így számos más Alfának is alapul szolgálhat a jövőben a nagyobb Giuliától a tervezett szabadidő-autóig. Emellett a Multiair szelepvezérlésű benzinmotorjai abszolút az élvonalat jelentik fogyasztás, károsanyag-kibocsátás és teljesítmény szempontjából, a dízelek meg már eddig is jók voltak. Mellesleg ilyen remek kormányzása szerintem egyetlen elektromos szervós autónak sincs jelenleg, a futómű sportossága ráadásul nem ment a kényelem rovására.

A Dacia Duster persze semmilyen technikai csemegével nem szolgál (ha a teleszkópos motorháztető-nyitást nem számítjuk ide), de az már önmagában is bravúr, hogy egy kisautó árából egy tágas, terepezésre alkalmas, fejlett összkerék-meghajtású szabadidő-autót vehetünk, ami mellesleg nem is néz ki rosszul. Egy harmadik helyet azért megérdemelt nálam a Nissan Leaf - bár nem vezettem még -, mivel utat mutat a jövőbe, még ha a hatótávolsága és ára miatt jelenleg még nem reális alternatívája egy hagyományos alsó-középkategóriás családi autónak. A Mitsubishi i-MIEV-nél viszont olcsóbb, és sokkal tágasabb, igaz, nem hátsókerék-meghajtású, ami sokat levon az élvezeti értékéből. A dobogó alatt végzett nálam a Volvo S60, amely meglepő sportosságával új színt hozott a svéd márka kissé unalmas kínálatába, gyalogosvédelmi rendszere pedig valóban világújdonság - kár, hogy nem működik még teljesen kiforrottan, és hogy nem része a szériafelszereltségnek. Csak a Volvókban van jelenleg ilyen, ami azért nagy szó. Ha a C-Maxból indulunk ki, akkor az új Ford Focus minden bizonnyal komoly fenyegetést jelent majd a Golfra és az Astrára, már alig várom, hogy vezethessem. Remek példa a Citroën fejlődésére az új C3 és DS3, mindkettő magasan az elvárások felett teljesített tesztjeinkben, a Kia Venga/Hyundai ix20 páros pedig a helykihasználásával jött be nekem, mindkettő remek családi autó, elérhető áron. A BMW 5-ös azért végzett hátul nálam, mert nem sok innovációt hozott magával, és a formája sem különleges - bár elismerem remek képességeit, és azt, hogy a belső tere még az Mercedes E osztályénál is jobban sikerült. Az A8-as Audi formája nekem csalódás, igaz, a mérnökök minden belezsúfoltak, ami 2010-ben elképzelhető - de ennyi pénzért ez a minimum.

Nem változtattunk az értékelési rendszeren: idén is azokból az autókból választottuk ki a döntős tízet, amelyek a Car of The Year szavazáson indultak. A 41 tagú mezőnyben találhatunk sok olyan modellt is, amely egyszerre több márka termékeként, de egy helyen szerepel a listán. Nem értettük, hogy a nagy százalékban azonos Kia Venga és Hyundai ix20 hogyan szerepelhet külön, ezért ezt a kettőt is összevontuk.

1. Nissan Leaf

2. BMW 5-ös sorozat

3. Audi A8

4. Volvo S60/V60

5. Citroën C3/DS3

6. Ford C-Max/Grand C-Max

7. Alfa Romeo Giulietta

8. Mitsubishi i-MiEV/Citroën C-Zero/Peugeot i-ON

9. Dacia Duster

10. Kia Venga/Hyundai ix20

Vida János:

Általában sosem értek egyet az európai Év autója zsűri döntésével, ezért engem is meglepett, hogy idén nem tudtam belekötni a nyertesbe. Aki jobban ismer, tudja: nem az elektromos autók körül forognak a gondolataim. Ettől még be be kell látni, hogy hosszú távon valamerre el kell mozdulni. A hibridek után az elektromos autók lehetnek a következő lépcső, ezért a Leaf megjelenése hatalmas újdonság. Tudnék ellene is érveket felsorakoztatni, de a jelenlegi mezőnyben szerintem ennek kellett nyernie.

Utána már olyan autókat raktam be, ami közelebb áll az izlésemhez. Nem a pénztárca alapján döntöttem (akkor gyakorlatilag a teljes mezőny kihullana), inkább aszerint, hogy ha bármennyi pénzem lenne, akkor milyen sorrendben venném meg őket. Az új 5-ös minden tekintetben nagyon jó autó lett, a motorjai zseniálisak. Az A8-as méretű autókat már nem szeretem, de kétségkívül az ilyen autókban bemutatott újdonságok szivárognak vissza a kisautókba. Az S60-as Volvo is sokat fejlődött, de a gyalogosfelismerő-rendszere miatt kerülhetett ilyen helyre.

A DS3-as Citroënnel nagyon jó élni, imádtam a motorját is. A Ford C-Max kiscsaládosként jó autó, igényes és sportosan vezethető. A Giuliettában nem fogott meg semmi, de jobb autó, mint az utolsó három, ahol már inkább az döntött, hogy melyik nem kéne.

Cikkajánló

Az Év autói is lerobbannak		A Nissan Leaf lett az Év autója		[origo] Év autója 2010

Ha kiváncsi más véleményekre és a végső sorrendre, lapozzon!