Egy ilyen fotó annyiba kerül, mint egy jobb lézerblokkoló: 300 ezer forint
Lázár János sokat emlegetett majd visszaadott szolgálati Audija kapcsán a lézerblokkolók is nagy figyelmet kaptak az elmúlt napokban, ezért utánajártunk, milyen technikai eszközökkel lehet felszerelni egy autót, ha nem akarunk csekket kapni a rendőrségtől. A traffipaxok elleni védekezés legegyszerűbb és egyben legolcsóbb módja egy radar- és lézerdetektor beszerzése, amely már néhány tízezer forinttól elérhető. Ez a készülék nem képes a traffipaxok blokkolására, csupán azok előrejelzésére, ám adott esetben ez is elég lehet, hogy időben lelassítsunk, mire fotózásra alkalmas távolságra érünk (radaros sebességmérésnél, mert a lézeres traffipaxok már mozgóképen rögzítik a gyorshajtás tényét). A néhány tízezer forintos detektorok - amelyek már a hipermarketekben is kaphatók - előrejelzési képességei meglehetősen szerények, így ha több időt szeretnénk nyerni a fékezésre, azaz, ha azt szeretnénk, hogy a készülék korábban figyelmeztessen minket a traffipaxokra, mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni.
A védekezés legegyszerűbb és legolcsóbb módja a szélvédőre ragasztott detektor
Százezer forint körül már nagyon jó, szélvédőre tapasztható detektorokat találhatunk, egy ilyen kategóriájú készülék a lézeres mérést - ideális esetben - már több kilométerről jelezheti, de egy radaros traffipaxot is több száz méterről kiszúrhat. "A radaros traffipaxokat könnyebben észleli a detektor, a lézeres sebességmérőkkel azonban sokkal nehezebb dolga van, mert egy vékony lézersugarat kell észlelnie, ezért a detektor mellé érdemes két kis lézerjelfogót is telepíteni az autó elejére. Ezek nagyban javítanak a detektor hatásfokán" - árulta el Varga Zoltán, aki az egyik legnagyobb detektorokat és blokkolókat forgalmazó cég ügyvezetője.
Kipróbáltuk működés közben a radardetektort. Nézze meg, időben jelzett-e!
Varga szerint, akik még nagyobb biztonságra vágynak, azoknak érdemes lézerblokkolóba is beruházniuk, ám a detektorokkal szemben ezeket már be kell építeni az autóba. Kívülről csak az avatott szem veheti észre az öngyújtó méretű fekete blokkolófejeket, amelyeket rendszerint a rendszám környékére vagy a lökhárítóba építik. "Minél nagyobb az autó homlokfelülete, annál több blokkolófejre van szükség, hogy a gépjárművön minél kevesebb olyan pont maradjon, amely nincs a blokkoló által megfelelően védve" - mondta a szakember, aki sietve hozzátette, hogy jelenleg egy rendszer se nyújt százszázalékos védelmet, ezért "ha ész nélkül száguldozunk, blokkoló ide vagy oda, előbb-utóbb megbüntetnek minket". A beépített lézerblokkolók ára 50 ezer forinttól indul és egészen 300 ezer forintig terjedhet, a szerkezet műszaki fejlettségétől és a blokkolófejek számától függően.
A lökhárítóba beépített blokkolófejet alig venni észre
"Akkor határoztam el, hogy blokkolót szereltetek az autómba, amikor a semmi közepén egy kint felejtett harmincas tábla után lefotóztak egy bokor alól" - árulta el megkeresésünkre név nélkül egy vállalkozó, aki azóta is minden autóját felvértezi lézerblokkolókkal, legutóbb háromszázezer forintot költött egy komplett rendszerre. "A téves riasztások száma gyakorlatilag nulla, és amióta megvan a blokkoló, egy csekket sem kaptam, néha még a rendőrautót sem látom, már jelez a rendszer, akár több kilométerre a mérés helyétől. Ilyenkor mindig lelassítok, mert a blokkoló sem tudja végig kivédeni a jelet, ám mire rögzítik a rendszámot, már a megengedett sebességgel hajtok. A félreértések elkerülése végett, nem rendezek őrült ámokfutásokat a blokkoló védelme alatt, csak a sebességmérésnek álcázott pénzbeszedésből lett elegem, és élek azzal, hogy ezeket legálisan lehet használni itthon. Amikor meg külföldre megyek, egyszerűen kiiktatom a rendszert a műszerfalra szerelt kapcsolóval" - mondta.
2003 vége óta legálisan forgalmazhatóak és használhatóak a detektorok
2003 végétől a detektorok kikerültek "a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök" felsorolásából, így használatuk és forgalmazásuk teljesen legális, akárcsak a lézerblokkolóké, amelyekre jelenleg nem vonatkozik hatályos tiltó jogszabály. Ennek ellenére érdemes alaposan átgondolni egy blokkoló beszereltetését, mert a legtöbb nyugat-európai országban büntetik a használatát (Németországban például 75 eurót kell fizetni, ha észreveszik), és nálunk sem szeretik a rendőrök.
Az általunk kipróbált detektor is kiszúrta a lézeres sebességmérést a Petőfi hídnál
A blokkolók és detektorok használatával kapcsolatban megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) sajtóosztályát is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy bár legálisan birtokolhatók és használhatók a fenti készülékek, egy jogszabálynak köszönhetően mégis - akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is - büntethető az a személy, akit lézerblokkoló használatán érnek. A rendőrség gyakorlatilag egy jogi kiskaput használ ki, erre a törvényrendeletre hivatkozva: "Aki adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését jogosulatlanul akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".
A rendőrség szerint "zárt számítástechnikai rendszernek" minősül a traffipax
A fenti sorokat nyilván nem a lézerblokkolókat szem előtt tartva hozták a törvényhozók, ám a rendőrség szerint egy üzemelő traffipax és a hozzá csatlakozó számítógép "zárt számítástechnikai rendszernek tekinthető", így máris büntethető a traffipaxokat zavaró vagy manipuláló személy. Erre egyébként már volt példa: tavaly decemberben arról számolt be az RTL Klub Híradója, hogy eljárás indult egy békéscsabai sofőr ellen, aki lézerblokkoló készülékkel futott bele egy sebességmérésbe.
A rendőrség állásfoglalása a detektorokról és lézerblokkolókról "A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 124/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet melléklete a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök között sorolta fel a 13. pontban a »gépjármű sebességmérő készüléket jelző vagy zavaró eszközt«. Ez a kormányrendelet azonban 2003. október 27-éig volt hatályos, ezután az ilyen eszközök behozatalát, gyártását, kereskedelmét, birtoklását nem tiltják a hatályos jogszabályok. Fel kell hívni a figyelmet azonban arra, hogy a közúti ellenőrzésre szolgáló járműsebesség-mérő berendezések - az alkalmazott mérési technológiától függetlenül - egyfajta speciális eszközök, melyek különböző számítástechnikai, képalkotó, adattároló és más elemekből épülnek fel. A járművek haladási sebességének joghatásos megállapításához különböző fizikai törvényszerűségeken alapuló számítási műveleteket, illetve az így kapott több száz eredmény hitelesítéséhez bonyolult matematikai-statisztikai elemzéseket végeznek. Figyelembe véve, hogy adatbevitelre és kiolvasásra csak nagyon korlátozottan, és szigorúan ellenőrzött módon van lehetőség, adatkezelési szempontból zárt számítástechnikai rendszernek tekinthetők. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénynek a Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekményről szóló 300/C. § (2) bekezdése szerint: »Aki adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését jogosulatlanul akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.«" |