Egymillió eurós cipő - interjú a Bugatti egyik, magyar formatervezőjével

A világ legextrémebb és legdrágább autója köszönheti egyes formai megoldásait Hartai Tamásnak, aki a Bugatti egyik tervezője. A fiatal magyar dizájnert emailen keresztül faggattuk a luxusautó tervezéséről, a 100 ezer eurós egyedi kérésekről, a legrondább és a legszebb kocsikról. Magyar autótervezőkkel készült interjúsorozatunk második része.

"Ahol nincs múltja ilyen speciális oktatásnak, oda kevésbé figyel az autóipar" - Hartait a természet és a barátok alkotásai inspirálják

-A Bugatti dizájnfőnöke lett a konzulense a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) formatervező szakán. Hogyan kerültek kapcsolatba?

-2004-ben az egyik online autós magazin (CarDesignNews.com) portfólió rovatába töltöttem fel rajzokat és felhívott Achim Anscheidt - akkor még a Volkswagen egyik stúdiójából -, hogy szeretne bővebb anyagot látni és küldjek portfoliót hozzájuk. Elküldtem, és még abban az évben lehetőséget kaptam formatervezői gyakorlatra Wolfsburgban. Később felkértem őt a diplomamunkám konzulensének, akkor már a Bugatti márka dizájnfőnöke volt.

-Ma már a Bugattinál dolgozik, amelynek a Veyron az egyetlen modellje, plusz valamikor jön a Galibier. Tulajdonképpen mit csinálnak hétfő reggeltől péntek délutánig?

-A jelenlegi kocsival kapcsolatban is van munka, mivel az autó a legapróbb részletekig személyre szabható, a vásárlóknak pedig illusztrálni kell a leendő autójukat, és van, hogy speciális alkatrészeket, vagy kiegészítőket kell tervezni hozzá. Felkértek továbbá a jelenlegi Grand Sport-modell egyedi részleteinek kidolgozására. A márka történelmében volt egy hosszú szünet, ami után a Veyron jól összefoglalta miről szól a Bugatti-design. A nagy feladatot most az jelenti, hogy merre fog a márka továbblépni. De akármi is lesz a következő modell, annak kiforrottnak és időtállónak kell lennie.

-Ezen a héten min dolgozik?

-Erről sajnos nem mesélhetek.

-Min dolgozott az elmúlt években?

-Szinte minden modellel kapcsolatban volt kisebb-nagyobb munka, emellett kísérleti modellek külső és belső tervein, illetve egyedi konfigurációk illusztrációin dolgoztam.

Hartai diplomamunkája a MOME-n egy utcai használatra is alkalmas pálya-versenyutó volt

-Körülbelül hány százaléka kel el a Veyronoknak az egymillió eurós alapáron? Van egyáltalán olyan, hogy alapár, vagy gyakorlatilag mindegyik egyedi megrendelésre, egyedi áron készül?

-Ezt nem tudom pontosan megmondani, az utóbbi években egyre több autó készül egyedi megrendelésre. Az európai vásárlók általában az egyszerűbb konfigurációkat választják, a színesebb kocsik pedig a Közel-Keletre készülnek.

-Mennyibe kerülnek az egyedi megrendelések az alapáron felül?

-Az egyedi megoldások ára 5000 és 100 ezer euró között mozog.

-A Maybachok tervezésével is foglalkozó kollégájától, Németh Gábortól is megkérdeztük: hogyan helyezi bele magát egy ilyen kaliberű márka járművének a tervezésébe, vagy éppen a vevők élethelyzetébe? Gondolom, nincs személyes tapasztalata a milliárdosok életkörülményeiről, arról, hogy milyen emberek és milyen körülmények közé kerül majd a kocsi.

-Az értékesítési részleggel tartjuk a kapcsolatot, rajtuk keresztül kapunk információt a célcsoport igényeiről. A vevőkkel aztán közös megbeszéléseken kerülnek felvázolásra a leendő autók - ez egy olyan szolgáltatást és közvetlen kapcsolatot jelent, amilyet nem kínál más autógyártó. Természetesen ez is kihat a tervezésre, de a legfontosabb a cég filozófiáját szem előtt tartani, amihez a márka gazdag történelme a legjobb forrás.

-Mennyi Veyront adott el a cég eddig?

-Ha jól tudom összesen körülbelül 330 autót, a Super Sport és Grand Sport-modelleket is beleszámítva.

A Veyron Centenaire Edition lámpáján is dolgozott Hartai. 2009 óta ezzel szerelik a kocsit

-Konkrétan mi az, amit ön tervezett a Veyronon, vagy a leendő Galibier-n?

-A Veyron LED-es fényszóróinak a tervezésében vettem részt. Emellett vannak fejtámlán, küszöbön megjelenő emblémák, amiken dolgoztam és megvalósultak.

-Vezetett már Veyront?

-Nem vezettem még.

-Nem furcsa, hogy még csak ki sem próbálta, nem érezte azt a kocsit, amivel foglalkozik nap, mint nap?

-Utasként volt már lehetőségem kipróbálni. Nagyon nagy élmény, a hullámvasútazáshoz tudnám hasonlítani, főleg, amikor gyorsul. A stúdióban van egy tesztautó, azt használjuk referenciaként, ha vele kapcsolatos munka van.

-Mely márkák a Bugatti konkurensei? Mihez méri magát a cég?

-Véleményem szerint a jelenlegi modell - a Veyron - egyedülálló a kategóriáját tekintve, az extrém teljesítmény mellett rendkívül elegáns is egyben. Olyan, mint egy cipő, amiben maratonra és színházba is lehet menni. Ami a mércét illeti, ezt a számok jelentik, ahogy a Veyron is a számokról szól. Több mint 1000 lóerő, 400 kilométer/óra fölötti végsebesség, 16 henger.

-Mihez méri az ötleteit egy Bugatti-tervező?

-A természet alkotásai mellett a barátok, kollégák munkái azok, amik a leginkább inspirálóak. De sokszor jár a fejemben az, hogy Ettore Bugatti, vagy formatervező fia Jean, hogyan oldaná meg az adott feladatot. Egyáltalán mit szólnának ma a márkához.

Csak limitált szériában gondolkodnak. A Galibier jövőjéről egyelőre kevés konkrétumot tudni

-Milyen érzés, hogy ilyen kocsija feltételezhetően soha nem lesz?

-Nincsen olyan vágyam, hogy ilyen autót birtokoljak. Mindaz, amit ez a kocsi megtestesít, nekem tökéletesen átjön akkor, amikor az utcán meglátom, vagy hallom. Ez nagyon ritkán esik meg, de pont ez a szép benne, hogy ilyen alkalmi, pillanatnyi az élmény.

-Mit gondol, árban és lóerőben mennyi lesz a legolcsóbb és leggyengébb Bugatti az elkövetkező 10-20 évben?

-Ez sok mindentől függ

-El tudja képzelni, hogy fokozatosan lefelé építkezve - hová máshová - modellpalettája lesz a márkának?

-Tervezőként természetesen sok minden elképelhető. Az biztos, hogy a márkának mindig csúcskategóriás termékei lesznek, limitált darabszámban

-Kinél nyom többet a latban a forma: egy luxusmárka vagy egy népautó vásárlójánál?

-Nyilván ahol fontosabb az ár, ott korlátozottabbak a lehetőségek az anyagok és technológiák terén. Ez befolyásolja a formálást, ezért a forma kevésbé meghatározó szempont egy olcsóbb autó vásárlásakor.

-Hátrány vagy előny egy olyan országból érkezni formatervezőként, ahol ennek a szakmának gyakorlatilag nincs múltja?

-Bizonyos szempontból hátrány, de előny is lehet. Nyilván, ahol nincsen múltja ilyen speciális oktatásnak, oda kevésbé figyel az autóipar. De az egész nem is annyira az iskolán múlik. A dizájn alapjai ugyanazok az autó-, meg az általános ipari formatervezés területén és egy másfajta szemlélet akár előnyt is jelenthet. Ami igazán számít az az, hogy kik veszik az embert körül, kik inspirálják. Ilyen szempontból én nagyon szerencsésnek mondhatom magam.

A diplomamunkára készült versenyautó terve

-Hová lehet a Bugatti-tervezéstől továbblépni? Annál a cégnél gondolkodik magasabb pozícióban, vagy más céget lát maga előtt előrelépésként?

-Klassz lenne, ha itt folytathatnám a munkát, de gyakorlatilag bármilyen márkával dolgoznék, a lényeg, hogy azonosulni tudjak vele. Az autós formatervezésnek sajnos megvannak a korlátai, az autók egyre összetettebbek, emiatt túl nagy az egész ipar. Még a kicsi cégek esetében is egészen sok emberen kell keresztül mennie a tervnek. Egyszerűbb termék esetében más a helyzet, ezért a bútor-, vagy tárgytervezést is el tudom képzelni a jövőben.

-Van kedvenc része az autókban?

-A kerekeket nagyon szeretem. Amikor megy az autó, a kerék mozog egyedül, szeretem nézni, ahogy forog, rugózik. De a legérdekesebb mindig az autók arca. Ez az, ami legelőször megfogja a figyelmet (akárcsak az embereknél) és ez árulkodik legjobban a tervezőjükről.

-Mi a kedvenc része a Veyronon és a Galibier-n?

-A Veyronnak tetszik a feneke, de szeretem az egész belsejét. Innen a középkonzol az egyik kedvenc részletem, ebben benne van a régi kocsik először tojás, majd patkó alakú hűtőmaszkja. A Galibier tanulmányautónak a fényszórója tetszik. Egyrészt olyan mint egy szem, másrészt Carlo Bugatti bútorait juttatják eszembe. Ő a cégalapító édesapja volt és nagyon klassz bútorokat készített. Ha ilyen háttere van egy dizájnnak, az különleges értéket ad neki.

Hartai egyik kedvence márkája a Saab. Ezek a rajzok egyfajta "svéd mini" vázlatai

Az interjúsorozatunkban megszólaltatott magyar autótervezők mindegyikétől megkérdezzük az alábbiakat:

-Melyik autó önnek 2010 csalódása?

-A Volvo S60.

-Melyik autó lesz 2011 sztárja?

-Ha az idén megjelenik, akkor a Volkswagen Lupo utódja.

Versenyeznek a munkákért

Hartai Tamás a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem ipari formatervező szakán végzett 2007-ben, azóta dolgozik a Bugattinak egy formatervezőkből, grafikusokból és digitális modellezőkből álló csapat tagjaként. A Volkswagen tulajdonában álló patinás márkára sajátos tervezési folyamat jellemző, az egyes projektekre több globális stúdió is egyszerre pályázik. A márka külöböző részlegeinek a németországi Wolfsburg és a francia Molsheim ad otthont, ezért a helyszínek között gyakori utazás szükséges. Hartai jelenleg Berlinben lakik.

Bútorokat is szívesen tervezne

A Volskwagen-csoport márkái mellett a svéd autókat kedveli legjobban a magyar tervező. Kedvenc könyve J. D. Salinger Magasabbra a tetőt, ácsok/Seymour: Bemutatás című munkája, zenéje a Sunset Rubdown, filmje az Elveszett jelentés. Szabadidejében legszívesebben zenét hallgat, mozizik és kerékpározik.

-Melyik a valaha készült legszebb autó?

- A Jaguar E-Type.

-Melyik a valaha készült legrondább?

-Erre a címre sok tuningolt autót lehetne nevezni.

-Melyik az a jármű, amellyel a legboldogabb lenne tulajdonosként?

-A 2001-es Saab 9x tanulmányautó.

-Mi a privát autója?

-Nemrég váltam meg egy 1992-es Saab 900-tól, jelenleg nincs autóm.

Cikkajánló

Titkos munka - interjú egy Mercedes-tervezővel		Interjú Kovács Miklós vezető Kia-dizájnerrel		Bugatti-szedán Audi alapokon