A törvény mögé bújnak a kilométeróra-csalók

Január 1-jétől a műszaki vizsgán felírják a kilométeróra állását, amelyet az adásvételi szerződésben is kötelező megjelölni, de ez önmagában még nem szünteti meg a trükközéseket. A szervizek szerint még jobban szigorítani kell a szabályozást, hogy megszűnjön az életveszélyes balesetekkel fenyegető óra-visszatekerés. De az sem ártana, ha a magyar autósok jobban tisztelnék egymást.

A kilométeróra visszatekerése már évtizedek óta bejáratott módszer a magyar használtautó-piacon, még az analóg műszerek digitálisra cserélése sem oldotta meg a problémát, melynek első számú oka a vásárlók irreális elvárása, akik olcsón szeretnének alig használt kocsihoz jutni. Senki sem lát szívesen több százezres futásteljesítményt az órájában, ezért hajlandó magát is becsapni, és elhinni a meghamisított adatokat. "Az a baj, hogy nem szeretjük, és nem tiszteljük egymást" - mondja Knezsik István, az egyik legnagyobb hazai gépjárműipari érdekképviselet, az Autós Nagykoalíció elnöke, hiszen a meghamisított óraállás nem csupán az autó értékét, hanem biztonságát is befolyásolja.

"Tegyük fel, hogy valaki gondos gazda, és pontosan betartaná az előírt alkatrészcseréket, a hamis, visszatekert óra miatt mégsem tud időben vezérműszíjat cserélni. A szíj autópályán 130-nál elszakad, szétüti a motort, az autó leblokkol, amiből halálos baleset is lehet" - vezeti le Knezsik, miért kell minél hamarabb felszámolni ezt a gyakorlatot. Erre tesz kísérletet egy törvénymódosítás, amely január 1-jétől kötelezővé tette a járművek futásteljesítményének rögzítését a tulajdonos- vagy üzembentartó-váltás és a műszaki vizsga alkalmával, amelyet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) regisztrál.

A vevők kedvéért a lélektani határ alá tekerik az óraállásokat

A legnagyobb hazai autós hirdetési portál, a Hasznaltauto.hu elemzése szerint a portálon kínált közel 70 ezer személyautó kilométeróra-állásai érdekes eloszlást mutatnak. Szemes Árpád ügyvezető szerint ennek oka, hogy a kínálat a kereslethez próbál igazodni. "A vásárlók sokszor teljesíthetetlen elvárásokat támasztanak, egyszerre szeretnének kedvező áron keveset futott autóhoz jutni" - magyarázza Szemes. "Fontos lélektani határ a 100 ezer kilométeres szint, nem meglepő tehát, hogy a kínálatban nagyon sok autó a 85-100 ezer kilométer közötti futásteljesítmény-kategóriában mozog. Szintén fontos határnak tűnik a 125 ezres szint, holott reálisan ennél jóval egyenletesebb eloszlást kellene kapnunk."

Az évjárat szerinti átlagos kilométereket vizsgálva kiderül, hogy a személyautókat 3-4 éves korukig nagyjából 25 ezer kilométernyi éves futásteljesítménnyel hirdetik. Ezután látványosan ellaposodik a görbe, és a bevallott éves futás átlagos mértéke 10 ezer kilométer alá csökken. Ha a negyedik év után évi 15 ezer kilométer átlagos futást tekintenénk reális átlagnak, a tizenkét éves autóknál a meghirdetett értékek már az ennek megfelelő szinttől is 25 százalékkal maradnak el.

A KEK KH állásfoglalása szerint a rendeletnek máris látszanak a hiányosságai, hiszen a szerződésbe az eladó és a vevő "tetszőleges" számot írhat be, amit senki sem ellenőriz. Ráadásul évek is eltelhetnek, mire az értékeket újra és újra regisztrálják, így a nyilvántartás még nem jelent komoly visszatartó erőt. A bejegyzett óraállásokhoz egyelőre csak az okmányirodában személyesen benyújtott kérelemmel, 1250 forintos illeték ellenében lehet hozzáférni, de már dolgoznak az adatbázis elektronikus elérhetőségén is. Ezek az adatok csupán támpontnak jók, a vevőknek elvileg mégsem kellene a sötétben tapogatózniuk autóválasztás előtt.

Knezsik István az [origo]-nak azt mondta, tudomása szerint 2002 óta minden benzines, 2004 óta pedig minden dízelautó motorvezérlésébe beépítenek egy másodlagos számítógépet, amely a repülők fekete dobozához hasonlóan megcáfolhatatlanul rögzíti a lefutott kilométereket, sőt, azoknál az autóknál, amelyeket rendszeresen hivatalos márkaszervizbe hordtak, még az alkatrészcserék pontos ideje is kiolvasható a rendszerből. Az információkat egy diagnosztikai eszköz segítségével lehet kiolvasni, amellyel a márkaszervizek és a jól felkészült független műhelyek is rendelkeznek. Knezsik azt állítja, hogy "ezeket az adatokat nem lehet szoftveresen átírni, kicserélni pedig csak a komplett motorvezérléssel együtt lehet, ami több százezres költség, annyit pedig képtelenség keresni vele, ezért a vevőjelölteknek érdemes kifizetni az ellenőrzés díját, hogy megóvják magukat a későbbi költséges javításoktól vagy akár életveszélyes balesetektől is".

Nagy átverések

"Az elmúlt húsz évben az autókereskedelem az átverésekről szólt" - vallja Várkonyi Gábor autóvásárlási tanácsadó. "Még akik egyébként tisztességesen dolgoznak, azoknál is becsúszott egy-két olyan eset, amikor kompromisszumot kellett kötniük a lelkiismeretükkel. Amíg az újautó-piac szárnyalása miatt a használt autóknál bőség volt, könnyű volt átveréseket csinálni, de a vásárlók idővel egyre tudatosabbak lettek. Ekkor fordultak a kereskedők a külföldi piacok felé, majd a behozott autókat 'leharmadolták': 300 ezres futásról 100 ezerre tekerték vissza őket. Ezt tudták elfogadni az irreális elvárásokat támasztó vásárlók, idővel a határ kitolódott 160 ezer kilométerre. Ennél nagyobb futásteljesítménnyel, 200 ezer kilométer felett szinte lehetetlen eladni autót Magyarországon, még úgy is, ha vezetett szervizkönyvvel rendelkezik. A papíron 120 ezres, semmilyen ezt igazoló okmánnyal nem rendelkező autóra viszont van vevő, mert sokan azt hiszik, hogy csak egyszer, csak nekik szerencséjük van, és kifogták a legjobb vételt a piacon."

"Szinte minden használtautó-kereskedő simlis, nem nagyon van olyan, aki még ne tekert volna. A mérték a kérdés, és ha lehet ilyet mondani, a 'korrektség': nem mindegy, hogy valaki 200-ról teker vissza 135-re, de nem csinál semmit a rossz műszaki állapotban lévő autóval, vagy 240-ről 120-ra pörget, de legalább kicseréli a motorban a teljes vezérlést és az egyéb kopóalkatrészeket. Oda kéne eljutni, hogy a kereskedők felfogják, szolgáltatást nyújtanak, az a módi, hogy olcsón megvesznek egy autót, visszatekerik, és jó nagy haszonnal eladják, már nem működik. Ugyanígy a vásárlók részéről is szemléletváltás szükséges, nem rendelhetnek alá mindent az árnak, áldozniuk kell a minőségre. A jó és a visszatekert, ócska használt autó között 10-15 százalékos árkülönbség van csupán, a többséget mégsem lehet rábeszélni arra, hogy a 900 ezres helyett az egymilliós kocsit válassza."

"Amíg a magyar vásárlóknak ilyen a mentalitása, sajnos nem kell csodálkozni semmin. Éppen ezért - és ezért talán megköveznek - azt mondom, nem tartom akkora bűnnek, ha valaki 200-ról 140-re visszateker egy órát abban az esetben, ha tudja, hogy az autónak nincs baja, és nem is lesz, mert gondosan rendben tartotta. Persze nem szép dolog, de egyébként az örökkévalóságig lehet árulni az amúgy jó állapotú autót. A gusztustalan, harmadolós tekerések valóban vérlázítóak, de ez ellen például a vevők is védekezhetnének műszaki átvizsgálással. Még mindig rengetegszer fordul elő, hogy a vásárlók csak az után viszik szervizbe az autót, hogy az adásvételi szerződést aláírták, és kifizették a kocsit. Nagyon egyszerű egyébként a piac összes problémáját az óratekerésre fogni, nagyjából olyan könnyű, mint a rendőrség részéről traffipaxozásból bevételt gyűjteni. Nem árt azonban arra is gondolni, hogy ha Magyarországon minden visszaélést megszüntetnének, akkor szinte megállna a piac, mert nem lenne vevő a tiszta előéletű, viszont eltitkolhatatlanul (nagyon) sokat futott autókra."

Papp László, a (Skoda, Audi, Seat és Vokswagen márkákat is forgalmazó) Porsche Hungaria műszaki oktatási csoportvezetője szerint viszont nem ilyen egyszerű a helyzet. "Bár több szempontból is indokolt lenne, de a mi autóinkba nem építenek fekete dobozt, az óraállást csak a műszerfali fedélzeti komputerből tudjuk kiolvasni, azt pedig zugműhelyek bejáratott módszerekkel bármikor át tudják írni."

Papp szerint az autógyártók és a törvényhozók között már hosszú ideje téma az óra-visszatekerés ellehetetlenítése, de még nem született valódi megoldás. "Az a legnagyobb baj, hogy a törvény a gazembereket védi. Nemrégiben volt bent egy külföldről behozott autó elvileg 80 ezer kilométerrel, mi viszont lehívtuk a kinti márkaszerviz adatait, és kiderült, hogy már az utolsó szervizlátogatás alkalmával is 200 ezer kilométer volt benne. Ezt az információt azonban a személyiségi jogi törvény miatt nem közölhetjük a gyanútlan ügyféllel - hiszen ő ekkor még nem az autó tulajdonosa-, legfeljebb annyit tehetünk, hogy ha megkérdezi, hogy tényleg 80 ezer van-e benne, akkor igennel vagy nemmel felelünk" - tette hozzá.

A műszaki vezető azt mondta, jelenleg nincs százszázalékos módszer az óra-visszatekerés leleplezésére, de a vevő mégis sokat tehet érte. "Kizárólag vezetett szervizkönyvvel rendelkező autót szabadna megvenni, de mivel a piacon lévő autók 99 százalékánál hiába keressük, így mielőtt bárhova mennénk a kocsival, egy motor- és fékolajcserét, valamint egy vezérműszíjcserét azonnal el kell végeztetni. Ha az elszakadó szíj vagy a két-három év után elhasználódó fékfolyadék miatt balesetet szenvedünk a frissen vásárolt autóval, nem szerezhetünk érvényt az igazunknak, mert a törvény nem a károsult érdekeit védi, hanem azt az eladót, aki becsapta." A márkaszervizben még akkor sem érdemes figyelmeztetni az ügyfelet, ha egy autóról kiderül, hogy lopott volt, vagy meghamisították az alvázszámát, mert a rendőrség csak egyet tehet: gyanúsítottként előállítja a jóhiszemű vevőt. "Megoldást csak egy szoros nyilvántartás hozhat, addig a márkaszervizek sem tehetnek sokat a csalások megszüntetéséért."

Megkérdeztünk más hazai importőrt is, de ők sem tudtak róla, hogy az autóikban fekete doboz lenne. Csupán azt tudták megerősíteni, hogy külföldön létezik egy olyan rendszer, amely minden olyan esetben, amikor a márkaszervizben egy modell komputeréből kiolvasnak adatokat, automatikusan elküldi a kilométeróra-állást az európai központba, így folyamatosan követni tudják, hogy mennyit futott már az autó.

Belgiumban sikerült megszüntetni az órák visszatekerését - Car-Pass

A magyar szabályozás szigorúsága meg sem közelíti a Belgiumban Car-Pass néven üzemeltetett rendszerét. Az országban néhány év alatt egy százalék körüli értékre szorult vissza a manipulációk száma annak köszönhetően, hogy nem csupán tulajdonosváltások és a műszaki vizsga, hanem minden olyan esemény során központilag regisztrálják a kilométerállást, amikor javítást, átvizsgálást végeznek az autón, akár egy szűrőcsere esetén is. Ehhez természetesen ki kellett építeni a szükséges technikai infrastruktúrát, kemény szankciókat kellett kilátásba helyezni, szó szerint kikényszerítve a szemléletváltást.

Magyarországon jelenleg nehezen elképzelhető, hogy egy szigorúbb szabályozás bevezetése esetén se lehetne pillanatok alatt olyan szervizt vagy kisebb műhelyt találni, amely vállalja, hogy nem továbbítja a kilométeróra-állást az elvégzett javítás után. A január 1-jétől hatályos szabályozással kapcsolatban sem egyértelmű, hogy kapcsolódnak-e komoly szankciók a visszaélésekhez, az ezzel kapcsolatos kérdésünkre a KEK KH nem válaszolt. "Alapvető változást csak olyan rendszer bevezetése hozna, amely jóval rendszeresebb adatrögzítést ír elő, illetve amelyben a lebukások gyakorisága és a retorziók súlya megfelelően elrettentő hatást gyakorol" - fogalmazta meg ezzel kapcsolatos véleményét Szemes Árpád, a Hasznaltauto.hu ügyvezetője.