Ötszáz forint alatt nem sírhatunk a benzinár miatt

Tizenhat év alatt a négyszeresére emelkedett az üzemanyagok ára, de még így is kevesebbet kell fizetnünk érte az átlagkeresethez viszonyítva, mint húsz éve. Az autóhasználat annyira fontos, hogy az áremelkedéseket csak néha követi a benzinfogyasztás változása. Néhányan leteszik a kocsit, de a legtöbben megpróbálnak alkalmazkodni.

Tizenhat év alatt 322 forinttal nőtt a benzin és 335 forinttal a gázolaj átlagára, mára 440 forintnál is többet kell fizetni a kutaknál mindkét üzemanyag literjéért. A szám nagynak tűnik, pedig az átlagfizetés ennél nagyobb arányban nőtt. 1996-ban egy tele tank benzinért a havi átlagbér 12,8 százalékát kellett otthagyni, ez 2010-re 8,4 százalékra csökkent, az 500 forint felé tartó literenkénti árat a statisztikai elemzések ellenére mégis mindenki túlzottan magasnak érzi.

1996 és 2009 között statisztikailag olcsóbb lett a benzin, mégis drágább, mint valaha

Ennek oka, hogy az üzemanyagok árának alakulása ritkán felel meg az olaj világpiaci árának, olyan is előfordul, hogy amikor a hordónkénti ár csökken, a magyar kutakon mégis felfelé mennek az árak, amit elsősorban az autókba tankolható - finomított - üzemanyag beszerzési ára és az azt terhelő áfa, a kis- és nagykereskedelmi árrés, valamint a jövedéki adó drágít, megközelítőleg az eredeti ár kétharmadával. A beszerzési különbségek kézzelfogható példája az arab országokban 30-70, Észak-Amerikában 200 forintos literenkénti áron forgalmazott benzin. A magyar autósoknak pedig az is sovány vigasz, hogy Európa legtöbb országában hasonló, vagy magasabb árat írnak ki a kutakra, hiszen a nyugat-európai átlagfizetésekhez képest arányosan mégis olcsóbban tankolhatnak a helyiek.

Külföldön csak tőlünk keletre olcsóbb a tankolás

A Nagyutazas.hu információi szerint az olcsóbb benzin és gázolaj a tőlünk keletebbre fekvő országok kiváltsága. Miközben itthon 440 forint körül jár a benzin és a gázolaj átlagára, van olyan nyugati ország, ahol már a 600 forintot karcolgatja. Norvégiában 581 forint a benzin és 541 a gázolaj literje, de Belgiumban, Dániában, Hollandiában és Svédországban is 500 forint felett kell fizetni a benzinért, igaz, a gázolaj mindenhol több tíz forinttal olcsóbb. Nyugat-Európában elég nagy a szórás, jellemzően 410 és 480 forintnyi eurót írnak ki a benzinkutakra, ami azt jelenti, hogy Magyarországon ugyanannyiért vesszük az üzemanyagot, mint a nagyobb átlagkeresetű uniós országok autósai.

Régiós szinten már jellemzően olcsóbb a benzin és a gázolaj, 400 forint alatt jutnak hozzá a bolgárok, a lengyelek, a románok és a szerbek is. Ukrajnában átlagosan 287 forintot kérnek egy liter benzinért és 272-t egy liter gázolajért, Oroszországban pedig ugyanez csak 220, illetve 222 forintba kerül. A keleti határ közelében lakóknak ezért a különbségért már megéri átmenni tankolni, de tőlünk (dél-)keletre sem mindenhol találunk kedvező árakat. A válságban fuldokló görögöknek 502, a törököknek pedig 569 forintjába kerül a benzin. Arrafelé sokkal jobban járnak a dízelautósok, akik közel 90 forintot is spórolhatnak a gázolaj literjével.

A folyamatos, intenzív drágulás meglátszik a benzinkutak forgalmán is. A Magyar Ásványolaj Szövetség kimutatásai szerint a forgalom erősen hullámzó volt az elmúlt két évtizedben, a komolyabb áremelések mindig mélypontokat jelentettek a forgalmazásban, majd az autósok fokozatosan hozzászoktak az árakhoz, és a görbe ismét felfelé kezdett ívelni. Bár a taxisblokád némileg mérsékelte a tervezett drasztikus emelést, ahogy folyamatosan drágult a benzin, úgy esett vissza a fogyasztás egészen 1993-ig, majd egy éven át felfutott, hogy 1996-ra ismét egyre lejjebb menjen és 2000-ben a 185-ről 234 forintra drágulásnál nagyot zuhanjon. Eközben az áremelkedést ugyanúgy megérző gázolaj karrierje végig felfelé ívelt, 2008-ban meg is előzte a 95-öst, pedig az átlagára abban az évben lett először magasabb, pedig kevesebbe kerül előállítani.

1992 és 2009 között hullámzott a benzinfogyasztás, gázolajból egyre több fogyott

Bár kevesebb üzemanyag fogy a kutakon, ennek mértéke tavaly év végéig csekély volt, 2011-ben csupán 2,1 százalékkal (29 ezer liter) égettek el kevesebb üzemanyagot az autósok, mint 2010-ben. Az üzemanyag árából literenként tíz forint kedvezményt biztosító Forensis Autóklub statisztikája szerint a magyar autós előbb próbálja csökkenteni a költségeit, minthogy letegye az autóját. A felmérés szerint ők többnyire "okos vásárlók", a tankolást gyakran az áremelések előtti napra időzítik, ilyenkor jelentősen megnő a kutak forgalma. Egyre többen keresik az alternatív üzemanyagokat, az etanolt és az autógázt is. Ha az E85 és a 95-ös benzin közti különbség 100 forintra nő, az "alkohol" népszerűsége öt-hatszorosára nő.

"Sokan tankolnak etanolt a benzin mellé fele-fele arányban, de egyre több az átalakított autó is. A 240 forint körüli áron elérhető LPG népszerűsége töretlen, különösen a nagy fogyasztók, a taxisok állnak át egyre nagyobb számban erre az üzemanyagtípusra. A tíz forint kedvezménnyel élők között érdekes szegmens figyelhető meg: vannak olyan vásárlók, akik közömbösek az árak alakulására, rendszeresen ugyanazért az összegért tankolnak. A velünk kapcsolatban álló 120 ezer autós egyharmada fixen öt-, tíz-, vagy húszezer forintért tankol függetlenül az áraktól, így ők reagálnak a legkevésbé az árváltozások dátumára" - tudta meg az [origo] az alternatív autóklubtól.

A téli hónapokban olyan ritka forgalom volt jellemző, mint ezen a szünidei képen

Az utóbbi hónapok emelései azonban sokkal jobban meglátszottak a fővárosi forgalmon, mint valaha. A városból szinte eltűntek az autók, ezzel együtt megszűntek a dugók, így közvetetten is kevesebb üzemanyagot használtak azok, akik továbbra is autóval közlekedtek. A jelenség egyik magyarázata, hogy a magánemberek egy része nem szívesen használja télen a kocsiját, ilyenkor vagy a garázsban vagy a ház előtt pihentetik kedvencüket. Ez a szokás statisztikailag szintén kimutatható. Ősszel folyamatosan csökken az eladott üzemanyag-mennyiség, a mélypont általában januárban van, és ahogy melegszik az idő, egyre többen ülnek ismét kocsiba. Nyáron nagyon megugrik a forgalom, a legtöbb autó augusztusban zsúfolódik az utakon.

Télen jellemzően kevesebben ülnek autóba, a csúcspont augusztusban van

Ezt a tendenciát látványosan erősítette a hétről hétre rekordot döntő üzemanyagár. Saját tapasztalatainkat mérésekkel támasztotta alá a forgalomfigyeléssel összekötött, EgérÚt névre keresztelt navigációs szolgáltatás üzemeltetője. "A navigációs program a felhasználóktól is érkező forgalmi adatok alapján javasol útvonalakat. A vizsgálat során ezeket az adatokat elemeztük 2011 októbere és 2012 februárja között Budapest főúthálózatán. Több hónapos mérési sort elemezve kerestük a forgalmat befolyásoló tényezőket. Az üzemanyagár és a forgalom kapcsolata régóta vitatott kérdés, most elsőként került a vizsgálat középpontjába" - mondta Molnár Miklós ügyvezető.

A felmérés többek között a főutakon mérhető átlagsebességet vizsgálta, amely jellemzően a reggeli és a délutáni csúcs idején a legalacsonyabb. Októberben a reggeli csúcs alatt ez még 24 km/h volt, decemberben már elérte a 35-40 km/h-t, ami majdnem megfelel az éjszakai, forgalommentes Budapesten - a jelzőlámpák lassító hatása miatt - elérhető 45 km/h-s sebességnek. A következő lépésben összevetették a heti átlagsebességet az üzemanyagárakkal. Kiderült, hogy az emelkedéssel egyenes arányban növekedett az átlagsebesség még a reggeli csúcsforgalomban is.

Az ünnepek alatt olyan magas volt a nappali átlagsebesség, mint az éjszakai

A kutatás megállapítja, hogy a fővárosi forgalmat számos tényező, például az időjárás, a nagyobb felújítások okozta dugók, az úthálózat állapota, a lámpák hangolása, az ünnepek, a rendezvények és a dunai árvizek is befolyásolják, ezek között meghatározó tényező az üzemanyagok ára is. Az 500 forintos lélektani határt azonban még sosem érte el sem a benzin, sem a gázolaj ára, de ha olyan mértékben növekszik, ahogy az elmúlt hónapokban, akkor júniusban újabb rekord születhet. Ha hihetünk a statisztikáknak, ez a nyári utazások miatt a benzinkutak és a közutak forgalmán is alig lesz majd észrevehető, viszont elképzelhető, hogy ősztől olyan laza forgalomban autózhatunk, mintha visszarepültünk volna a hetvenes évekbe, az áremelkedés pedig minden közúton szállított termék árában megjelenik.

Cikkünkben korábban tévesen az szerepelt, hogy hat év alatt négyszereződött meg a benzin ára. A valóságban ez tizenhat év. A hibáért olvasóink elnézését kérjük!