Túlnőtt a Zafirán - Opel Zafira Tourer 2.0 CDTi-teszt

Az új Opel Zafira Tourer jól bizonyítja, hogy egy praktikus egyterűnek nem kell feltétlenül unalmas dobozformát öltenie. Nem tekinthető a régi Zafira utódjának, mert azt is tovább gyártják, inkább az elegánsabb és nagyobb prémium alternatívája kíván lenni.

Egyterűhöz képest nagyon stabil, az állítható keménységű futóműnek nincs sok értelme, inkább játék

Milyen vezetni?

Méretét meghazudtolóan kezes a nagy Zafira, az általa nyújtott vezetési élmény valahol az átlagos, tohonya buszlimuzinok és a Ford S-Max között van félúton. Ugyan egyértelműen rosszabb vezetni, mint a legendásan jó Fordot, de ez nem az Opel minősíti, mivel az S-Max nyújt kimagaslót, de az Opel is dinamikusabban mozog az átlagos buszoknál. Stabil a futómű, kevés dőlést enged a magas karosszériának, de még ezt is lehet csökkenteni, ha a 244 ezer forintos állítható keménységű lengéscsillapítókat Sport állásba tesszük. Ezt nem tettük túl gyakran, mert ilyenkor a 19 colos kerekekkel csak a tükörsima német és svájci autópályákon lehetett elviselni a rázósságát. Inkább úgy konfiguráltuk a Sport üzemmódot, hogy a futóművet ne keményítse fel, de a kormányzás, a gázpedál és a váltó dolgozzon élénkebben. Ez volt a legjobb kombináció, mert a rugózás is megmaradt, és a kocsit is kapásból jobb lett vezetni.

Minden zaj minimális, még nagy tempónál is, kivéve gyorsításkor a dízel kerregését

Persze kisebb kerekekkel egész biztosan még finomabban futna, aki vásárláson töri a fejét, annak ezt érdemes észben tartania. A legtöbbször azért normál állást használtuk, csak a csatornafedelekkel gazdagon ellátott alsórendű utakon és falvakban használtuk a leglágyabb Tour beállítást, amely kissé imbolygóssá tette a nagy Opel mozgását, az egyébként is felettébb komótos automataváltó pedig olyan álmosan kezdett kapcsolgatni, mintha visszamentünk volna húsz évet az időben.

Nagy és kényelmes a kemény tömésű vezetőülés, de a gerinctámasz nem túl hatásos

Érzésre sokat levett a motor erejéből az nem mindig észrevétlenül váltó automata, de még így is maradt benne tartalék, a 200 km/h-t simán megfutotta óra szerint, a fogyasztása ilyenkor már közelebb volt a húsz literhez, mint a tízhez . Közel 3000 kilométeres utunk végén - amiben volt gyors német autópálya 180 km/h-s átlagsebességgel, átlagos magyar 130 km/h-s átlaggal, még lassabb svájci, és még egy kevés városi araszolás a genfi dugókban, és kényelmes kocsikázás a tó partján is - méltányos 7,7 literes átlagfogyasztás jött ki. A gyári adat egyébként kereken hat liter, de ez elérhetetlen.

Középen fejedelmi a helykínálat, pláne Lounge-elrendezésben, amikor a két szélső ülés befelé mozdul

A közvetlenül reagáló elektromos kormányzás súlyozása kellemes, de sok visszajelzést kár várni tőle, még a csökkentett rásegítésű Sport fokozatban sem. Nagy sebességnél viszont igazán kellemes volt a Tourer útfekvése, 180-200 km/óra körül is olyan rezzenéstelenül és stabilan vette Németországban az autópálya kanyarokat, mintha csak egy Insigniában ültünk volna, még az oldalszélre is csak alig volt érzékeny. Ebben nagy szerepe lehetett, hogy a régi Zafiráénál közel hat centiméterrel hosszabb a tengelytávja, a nyomtáv pedig elöl közel tíz, hátul pedig nyolc centiméterrel lett szélesebb.

Leghátulra csak gyerekeket ültessünk, vagy ne menjünk messze. 80 ezerrel olcsóbb öt üléssel

Kissé zavaró volt, hogy a túlbuzgó holttér-figyelő 140 km/h alatt mindig hangjelzést adott, ha előzés után visszatértünk a külső sávba, efölött meg kikapcsolt, ilyenkor folyamatosan égtek a fények a tükrökben, zavaróan. Érdemes lett volna legalább 150 km/h-ig növelni a működési tartományát, mert a 140 km/h pont az a sebesség, amit az ember percenként többször is átlép egy-egy lassítás után, így pedig nem lehet megbízni a vezetéssegítő rendszerben, mert nem tudni, hogy azért világít-e, mert jelez, vagy csak azért, mert kikapcsolt.

30 rekesz van az utastérben, a Merivában megismert csúsztatható könyöklő-tárolóhely itt is megvan

Nem voltunk teljesen elégedettek a törléskor a két tetőoszlop felé, szétágazva, kissé csíkosan törlő ablaktörlőkkel sem, viszont az adaptív bi-xenon kanyarfényszóró mindenképpen megéri a borsos (305 ezer forint) felárat, mert szinte nappali világosságot nyújtott sötétedés után. A fénycsóváját a távolságérzékelő adatait felhasználva úgy lőtte be, hogy mindig az elől haladó autóig érjen, de a sebességet és az időjárást is figyelembe vette, még a reflektort is maga vette le - igaz, hajszálnyi késéssel -, ha másik autót észlelt.

Két üléssel 1860 literes a csomagtér, de már a régi Zafira is 1820-at tudott

Milyen benne utazni?

A kissé feszes futómű mellett a Zafira másik hibája a gyorsításkor hangos, egyébként csendes dízelmotor. Melegen is kerepelő hangja azért olyan feltűnő, mert amúgy az autó többi részéből alig jön bármilyen zaj, a szél zúgása például igen csekély még 180 km/h-nál is, ami a gondos aerodinamikai tervezést (cw: 0,28) és hangszigetelést bizonyítja. Az ülések az első két sorban kifejezetten méretesek, kemény tömésük először szokatlan lehet, de még 1300 kilométer után is viszonylag kipihenten szálltunk ki belőlük, mire Genfig értünk. Hátul változás, hogy a középső sorban a régi Zafira üléspadja helyett már három különálló, egyenként 21 centis sínen tologatható, négy állásban dönthető háttámlájú ülés jár, ezek közül a két szélső valamivel szélesebb. A különálló ülések előnye, hogy elég csak egy embernek kiszállni, hogy megnyíljon az út a harmadik üléssor felé, a nyílás viszonylag kényelmes bejutást teszt lehetővé. Kissé csalódás viszont, hogy leghátul továbbra is csak 150-160 centiméteres magasságig lehet elférni, egy Seat Alhambrában jóval több a hely a harmadik sorban. Egyébként akinek nem kell, lemondhat róluk, és akkor 80 ezer forinttal olcsóbban viheti haza a Zafira Tourert.

Sok a gomb, de könnyű megtanulni a kezelésüket. A műszerfal teteje puha

Fejedelmi viszont a helykínálat a második sorban, az ülés kellően magasan van, hogy a combot is megtámassza, a lábtér pedig grandiózus. A két jobbik felszereltséghez széria az Opel szabadalma, a "Lounge üléselrendezés": ez annyit jelent, hogy ha csak ketten utaznak hátul, akkor a középső ülés lehajtott háttámlájának két széle kényelmes kartámasszá alakítható, a két szélső ülés pedig hét centivel hátrébb, és öttel beljebb csúsztatható, így már-már feleslegesen sok lesz a hely a lábaknak és a vállaknak is. Ilyenkor a középső ülés helyén kényelmesen be lehet nyúlni a csomagtartóba. Akármilyen tágas, igazából csak négy személynek kényelmes hosszú utakon a Zafira Tourer is, ilyenkor a csomagtartó 710 literes, ami bő 10 százalékkal nagyobb a régi Zafiráénál. Ha az összes ülést lehajtjuk, 1860 literesre nő a tér, a hosszú felület réseit egy szőnyeg kihajtogatásával lehet eltűntetni.

Kevés autóval lett volna kellemesebb az utazás Genfbe, és közben dolgozni is volt hely

Megéri az árát?

Az új Zafira érkezésével alaposan levitték a régi árát, most akciósan már 4,5 millióért elvihető egy tűrhetően felszerelt, 1,6-os, 115 lóerős, miközben a pontosan ugyanilyen erős Zafira Tourert 1,8-as szívómotorral 5,99 millió alatt nem lehet hazavinni. Ennyit számít a stílus, a jobb imázs, a nagyobb helykínálat és a gazdagabb felszereltégi- és extralista. Az általunk is tesztelt legmagasabb felszereltségű, csúcsmotoros gép automataváltóval külön extrák nélkül 8,5 millióért kelleti magát, ez félmillióval több az automata, 163 lóerős Ford Grand C-Max áránál, de 700 ezerrel kevesebb a 170 lóerős, DSG-s Volkswagen Touranénál. A kompakt egyterűek közül lényegében minden vetélytárs olcsóbb a Volkswagent leszámítva, viszont aki hajlandó még bő egymilliót rászánni a Zafira Tourer árára, egy még nagyobb és vezethetőségre is jobb Ford S-Maxot is kaphat.

Összegzés

Az Opel az új Zafirával egyszerre teremtett konkurenciát a kompakt, és a nagy egyterűeknek is. Előbbieknél kissé drágább, de sokkal több vezetéstámogató rendszer kapható hozzá, és valamivel tágasabb is. Utóbbiaknál olcsóbb az Opel, és nem sokkal kisebb, szépségben pedig jelenleg nincs ellenfele egyik mezőnyben sem, és a zseniális variálhatósága is mellette szól. Viszont az alapmodell tudása nem indokolja, hogy harmadával drágább legyen a réginél, mivel a használati értékben alig van különbség köztük. A Tourer leginkább hosszabb extralistájával, elegánsabb külső megjelenésével, és jobb minőségű belsejével kerekedik a régi Zafira fölé.

Műszaki adatok
Motor, erőátvitel, fékek. Hengerűrtartalom: 1956 cm³. Furat/löket: 83/90,4 mm. Hengerek/szelepek száma: 4/16. Teljesítmény: 121 kW (165 LE)/4000. Nyomaték: 350 Nm/1750-2500. Sebességváltó: hatfokozatú automata váltó. Fékrendszer elöl/hátul: hűtött tárcsa/ tárcsa.
Méretek, tömegek. Hosszúság/szélesség/magasság: 4658/1881/1685 mm. Nyomtáv elöl/hátul: 1584/1588 mm Tengelytáv: 2760 mm. Tömeg: 1826 kg. Terhelhetőség: 579 kg. Csomagtartó térfogata: 152-710-1860 liter. Üzemanyagtartály térfogata: 60 l.
Menetteljesítmények, fogyasztás. Gyorsulás (0-100 km/óra): 9,9 mp. Végsebesség: 205 km/óra. Átlagfogyasztás: 6,0 liter/100 km. Tesztfogyasztás: 7,7 liter/100 km. Szén-dioxid-kibocsátás: 159 g/km.