Duplán fizet a vitatkozó autós

Április 15-től magasabb és bizonyos esetekben fix összegű bírságokkal büntethetők a szabályszegő autósok, akik, ha nem ismerik el a helyszínen a vétséget, utólag kétszer annyit fizethetnek. Aki nem tud, vagy nem akar fizetni, közérdekű munkával is kiegyenlítheti a büntetését.

Április közepétől lép életbe a tavaly év végén elfogadott és azóta több ponton finomított új szabálysértési törvény. Az egyik legfontosabb változtatás, hogy bizonyos - nem kiemelt jogsértésű - közlekedési szabálysértéseknél bevezetik a helyszíni bírság kötelező mértékét, azaz a fix bírságot. Ez azt jelenti, hogy a törvény pontosan definiálja, a különböző kihágásoknál mennyi a fixen kiszabható bírság összege, így az intézkedő rendőrnek elvileg nincs is mérlegelési lehetősége.

Ha valaki nem ismeri el a helyszínen a vétséget, és szabálysértési eljárás indul ellene, a kiszabható bírság a duplájára nő. Például egy záróvonal átlépése esetén a fix bírság összege 15 ezer forint, szabálysértési eljárásban viszont már 30 ezer forintot kell fizetni. Az utólag kiszabott kétszeres díjjal az autós az eljárás lefolytatásának költségeit is megfizeti. Ugyancsak lényeges változtatás, hogy a helyszíni bírság összege 5 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedhet, korábban 30 ezer volt a maximum, de akit fél éven belül ismételt szabályszegésen kapnak, annak a helyszíni büntetés akár 70 ezer forint is lehet, kivéve a fix bírság hatálya alá tartozó szabályszegéseket. Tehát ha fél éven belül kétszer lebukik valaki egy záróvonal átlépése miatt, a második esetben is csak 15 ezer forintot kell fizetnie.

"A helyszínen fizetendő, a különböző szabálysértésekhez rendelt fix összegű bírságtételekkel nincs gond, viszont a másik oldalon, tehát amikor eljárási vagy bírósági szakaszba kerül az ügy, szerintem érdemes lett volna egy tól-ig határt hagyni. Így ugyanis nincs a hatóságnak vagy bíróságnak mérlegelési lehetősége, és ugyanannyit fizet az, aki életében először lép át egy záróvonalat, mint egy rendszeres szabályszegő. Ráadásul azzal, hogy a helyszínen kiszabható bírság kétszeresét kell fixen fizetni, ha valaki nem ismeri el ott helyben a szabálysértést, és eljárási szakaszba kerül az ügy, az autósok arra lesznek "kényszerítve", hogy ne éljenek a jogorvoslattal, hanem ott helyben fizessenek. Ez persze azt jelenti, hogy a helyszínen csak egy sárga csekket kapnak, és utólag fizetik be a bírságot. Azt, hogy a helyszíni bírság kétszeresét kell fizetni utólag, az adminisztrációs költségekkel magyarázza a hatóság, ám ez működhetne úgy is, hogy a megbírságolt személy előéletét veszik figyelembe, és e szerint növelik arányosan a bírság összegét" - mondta megkeresésünkre Pausz Ferenc közlekedésbiztonsági szakértő.

Újdonság, hogy aki nem tudja vagy akarja befizetni a kiszabott bírságot, közérdekű munkával is kiegyenlítheti a tartozását: a törvény szerint 5 ezer forint 6 óra közérdekű munkának felel meg. A jogalkotók szerint ez a megoldás megszüntetheti a fizetni nem tudókkal szembeni hosszadalmas végrehajtási eljárást. A be nem fizetett bírságösszeget - amelyet 30 napon belül kell rendezni - elzárásra változtatják, ennek mértéke szintén 5 ezer forintonként egy napnak felel meg.

Néhány példa az új fix díjtételekre, az első oszlopban a helyszíni bírság összege, a másodiban az eljárási szakaszban fizetendő pénzbírság összege található.

A jobbkéz-szabály megsértése	15 ezer	30 ezer
Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a gyalogosok elsőbbségének megsértése	20 ezer	40 ezer
Záróvonal átlépése	15 ezer	30 ezer
Az előzési tilalom megszegése	15 ezer	30 ezer
Érvényes jogosítvány nélküli vezetés	25 ezer	50 ezer
A jármű műszaki érvényességi ideje több mint három hónapja lejárt, de hat hónapot nem haladta meg	15 ezer	30 ezer
Megkülönböztető fényjelzést vagy hangjelzést adó készülék gépjárműre való jogosulatlan felszerelése	20 ezer	40 ezer
Vezetés kézben tartott telefonnal	15 ezer	30 ezer
Irányjelzés elmulasztása	15 ezer	30 ezer
Gyerekülés vagy biztonsági rendszer hiánya	30 ezer	60 ezer

Közigazgatási vagy szabálysértési vétség?

Némileg bonyolít a helyzeten, hogy a közlekedéssel kapcsolatos vétségek jó részéről továbbra sem a szabálysértési, hanem a hosszú nevű közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény vonatkozik. Ilyenek például a gyorshajtás vagy a parkolással kapcsolatos szabálytalanságok, amikor az autót vezető személy kiléte nem állapítható meg biztosan, így az objektív felelősség jegyében az üzembentartó kapja a csekket utólag.

Az új szabálysértési törvény nem közlekedési jellegű rendelkezéseiről az Itthon rovat cikkében olvashat.