Nyugdíjas hordár - Piaggio Ape 450 (1965) veterán teszt

Európában az olaszok a legnagyobb mesterei a háromkerekű városi áruszállítóknak. Egy itthon igen ritka Piaggio típussal ismerkedtünk meg.

Olaszországban a mai napig az utcakép részei az elöl egy- hátul két keréken lavírozó mini platósok. Nagy hagyományai vannak ennek a típusnak, a Piaggio már 1948-tól gyárt ilyet. Az eredeti koncepció egyszerű, és rendkívül elmés. Fogtak egy robogókban is használt erőforrást (kéznél volt a Vespából), betették egy - kezdetben egyszemélyes - fülke aljába. Elöl egy robogóknál megszokott felfüggesztésű kerékkel lehet irányítani (motorkerékpár szarv kormánnyal), hátul pedig két, egyenkénti lánchajtásos kerék hajt. A fülke mögé odatettek egy platót, és az igényeknek megfelelő felépítményt fabrikáltak rá. Mindez az elmúlt több mint hatvan évben lényegében változatlan maradt.

Nálunk még az újabb modellekből (amelyek között már találunk kétülésest, kormánykerékkel irányíthatót vagy akár négykerekűt) is alig bukkan fel egy-egy, a veteránkorú a fehér hollónál is ritkább. Az öregek Olaszországban sem mindennaposak, hiszen elnyűhetetlenül egyszerű szerkezet ide, hatalmas darabszám oda, e csodabogarak számára a munkával töltött esztendők után jellemzően nem a boldog nyugdíjas időszak, sokkal inkább a roncstelep következik.

A tulajdonos rajongója a különleges olasz motorkerékpároknak. Egyik beszerzőútja alkalmával Milanóban bukkant rá az Ape 450-esre, nem túl rózsás állapotban. Idős tulajdonosa már rég nem járt vele, a család úgy tudta, beállt a motor. Mivel egyébként mindene megvolt, és menthetőnek tűnt, a keszthelyi fiatalember felpakolta a trélerre a kivénhedt fuvarost. Itthon a szétszerelést követően kiderült, szó sincs megragadt dugóról, csak az egérürülékkel telítődött ventilátorház az akadálya a működésnek; szétszedték, kipucolták, rendbe tették, azóta hibátlanul pöfög a 170 köbcentis egyhengeres. A fülkét és az alvázat fémig pucolták, gyári színkód alapján keverték ki az új szürke árnyalatot. Szerencsére a nehezen pótolható kiegészítők (lámpák, irányjelzők, sebességmérő, díszítő elemek) nem hiányoztak, csak néhány apróságot kellett utólag beszerezni. Az Ape 450 nevében a szám a teherbírást jelenti, a két ügyes retesz oldása után lenyitható hátfalon keresztül lehet megpakolni az alig több mint 1 m2 alapterületű fix platót.

Kis ablakon keresztül lehet hátra kilátni, középső tükre nincs. A hátsó lámpák eredetiek, ahogy a jó állapotú gumik is

Ötletes a hajtás: a fülke aljában, az ülés alatt elhelyezett motor négyfokozatú váltójához differenciálmű is tartozik, a féltengelycsonkok végén fogaskerekek forognak, ezekről (alulról nézve is jól látható) zárt házban viszi az erőt egy-egy lánc a mindössze 8 colos hátsó kerekekhez. Elöl hatvanas évekbeli Vespa (Gran Lusso vagy Gran Sport) futóművet és sárvédőt találunk, az első kerék bowdenes, kézi működtetésű dobfékkel lassítható. Hátul a terhelhetőséghez igazodva hidraulikus dobfékek dolgoznak, torziós rugók és súrlódásos lengéscsillapítók egyengetik ki a nagyobb úthullámok okozta nem kívánt mozgásokat.

A fülkének mindkét oldalon van ajtaja, a bejárat elég szűk, még a vékonyabbaknak is össze kell húzniuk magukat. A gömbölyded burokban nem sok hely jut a fejnek, pedig a felújításkor levágtak a szivacsból, hogy így is növeljék a teret. Akinek hosszú a térde, csak kínlódva tudja beilleszteni lábait a motorkerékpár kormányszarvak alá, a padlón, középen elhelyezett hátsófék-pedálhoz nehéz hozzáférni. Kezelni olyan, mint egy Vespa robogót: a szarv bal oldali karja a kuplung (behúzva) és a váltó (fel és le tekerve) egyben, gázt a jobb oldali markolattal adhatunk. Ez a típus már önindítós, a korábbi modellekben egy, a bal oldali ajtónyílás mögötti berántókarral lehetett életre kelteni a motort.

Ez a D változat, az első, ami kabinfűtést kapott. Két külső tükre van, az oldalirányban csak minimálisan túlnyúló platót könnyű megszokni, nem nehéz manőverezni

Az ennél a szériánál 1:50-es keverékkel üzemeltethető erőforrás pöccre indul, ropogós hangja zene a kétüteműt kedvelők fülének. Hidegen nagyon füstöl, bemelegedve alig, főleg csak erőlködés közben. A kabinban hatalmas a zaj, hiszen az eleve nem halk, szigetelés nélküli motor hangját a zárt bádogkalitka még fel is erősíti. 8,25 lóerővel gazdálkodhat a vezető, ami nem sok, de arra elég, hogy a 40-45 km/órás utazótempót tartsa, s egyszer-egyszer akár 60-ig is felgyorsuljon.

A korabeli prospektusok szerint spórolósan bánik az üzemanyaggal: 100 km alatt 3,68 l-t kér a keverékből. A határozott kézmozdulattal kapcsolható váltó első két fokozata nagyon rövid, a negyedik - az emelkedőktől eltekintve - szinte minden körülmények között ideális. Van hátramenet is: a fülke jobb szélén, a motorburkolatból kilógó karral lehet átváltani a motor forgásirányát, hátrafelé is négy fokozat választható. A rugózás terheletlenül kőkemény, rossz úton nagyokat pattog a hátsó traktus. A kormány - a motorkerékpárokéhoz hasonlóan - igen közvetlen, hiszen amennyit mozdítunk, annyit fordul a kerék is; semmiképpen sem autóként kell vezetni, különben borulás lehet a vége. Lassításkor célszerű a hátsó kerekekre ható lábfékkel kezdeni, különösen csúszós úton, ellenkező esetben hamar blokkolhat az első kerék és irányíthatatlanná válhat a majd 50 éves fuvaros.

Vespa kormány és sebességmérő. A 11 literes tank a vezető előtt jobb oldalra van, a vele ellentétes oldalon mély üreg várja az úti holmikat

Műszaki adatok
Motor: egyhengeres, kétütemű, léghűtéses, benzinmotor, a fülke alatt hosszában beépítve. Hengerűrtartalom: 169 cm3. Teljesítmény: 8,25 LE, 4750/perc fordulaton.
Átlagfogyasztás: 3,68 l/100 km. Üzemanyagtank: 11 l.
Erőátvitel: négyfokozatú kéziváltó, hátsókerékhajtás. Egytárcsás száraz kuplung
Felfüggesztés: Elöl egyoldali lengéscsillapító és tekercsrugó, hátul oldalanként független felfüggesztés, torziós rugó és súrlódásos lengéscsillapító. Egykörös fékrendszer, elöl bowdenes, hátul hidraulikus működtetésű dobfékekkel
Felépítmény: Kétajtós, háromkerekű, alvázas acélkarosszéria
Hosszúság x szélesség x magasság: 2830 x 1570 x 1330 mm. Tengelytávolság: 1730 mm. Plató hossz x szélesség: 1480 x 1330 mm. Teherbírás: 450 kg.