Lelassít a megelőzhetetlen Sébastien Loeb

A rali és egyben minden autósport legsikeresebb versenyzője, Sébastien Loeb vasárnap nyerte meg 9. világbajnoki címét, ami valószínűleg az utolsó, mivel jövőre csak pár futamon áll rajthoz. Tornászként kezdte, aztán villanyszerelő lett, végül a ralizásnál kötött ki, ahol a legnagyobbaktól tanult. Volt második Le Mans-ban, egyszer majdnem átnyergelt a Forma-1-re, két év múlva pedig Michelisz Norbertnek fog nehéz pillanatokat okozni a WTCC-ben.

Loeb az idén gyűjtötte be a kilencedik világbajnoki címét

A 38 éves Sébastien Loeb szeptember végén, a Párizsi Autószalonon jelentette be, hogy jövőre már csak néhány futamon vállalja a szereplést a rali-világbajnokságon. Kilenc világbajnoki címével minden idők legeredményesebb autóversenyzője, 162 versenyen indult, ebből 112-n dobogóra állhatott, eredményeit megközelíteni sem tudták a többiek. Egyelőre még homály fedi, hogy Monte Carlón kívül hol fog indulni 2013-ban, valószínűleg az európai aszfaltos versenyeken, mert ezeket szereti a legjobban, és ezek járnak a legkevesebb utazással svájci otthonától, ahol feleségével és lányával lakik. A Citroën színeiben 2003-tól szinte minden évben a gyári Fordok ellen küzdött a világbajnokságon. A kék oválosok csapatfőnöke, Malcolm Wilson így nyilatkozott Loebről, amikor meghallotta a visszavonulása hírét: "Nyilvánvalóan sok világbajnoki címünkbe került, de soha többet nem fogok ilyet látni az életemben. Kiváltság, hogy egy időben lehettem jelen ebben a sportban Sébastien Loebbel."

Loeb sok interjúban elmondta már, csak azért ralizik ennyi győzelemmel a háta mögött is, mert egyszerűen élvezi a vezetést. Többször elárulta, hogy ösztönösen vezet, egyáltalán nem szokott gondolkodni az autóban arról, hogy mit kéne csinálni, a pályák jelentette kihívásra azonnal reagál. Vezetési stílusa nem olyan látványos, mert nem szereti az autóját keresztben csúsztatni a kanyarokban, inkább az ideális íven, minimális sodródással fordul, mert az a gyorsabb. Egyszer egy interjúban kifejtette a gyors vezetés titkát: "Nem szabad erőltetni az autót, inkább csak finoman kell terelgetni." Ezt persze leírni könnyebb, mint megvalósítani, és egy jó adag tehetség is kell hozzá.

Pályafutása első felében a Citroën Saxóval aratta sikereit

Sokszor nyilatkozta, hogy nem szokott a határon autózni, inkább a komfortzónában marad, nem vállal felesleges kockázatokat. Megy egy gyors tempót, de nem hoz ki magából 100 százalékot. Azonban akkora tehetség, hogy ami neki biztonságos tempó, az a többi versenyzőnek már határon autózás - sok kockázatvállalással. Éppen ezért lehet, hogy Loeb autója igen ritkán szokott elromlani, és a vezetői hibák sem gyakoriak a karrierjében. Nem bánik durván az autójával, ami megbízhatósággal hálálja ezt meg. Egy vetélytársa, Andreas Aigner mondta róla egyszer, hogy ha Loeb elkövet egy hibát, akkor a következő kanyarban már ismét a régi tempójával képes haladni, a többieknek azonban három-négy kanyarra is szükségük van, mire visszarázódnak az eredeti ritmusukba.

Pályafutása elején egyértelműen aszfaltmenőnek tartották, de ez az évtized közepére megváltozott, onnantól már minden borításon erős lett. 2003-ban a szabályváltozások miatt egy csapat már három autót is indíthatott, Loeb megkapta csapattársnak a két legendát, Colin McRae-t és Carlos Sainzot, de mindkettejüket megverte. Nekik sokat köszönhetett, mivel ők tanították meg, hogyan kell murván gyorsan vezetni. McRae-től állítólag a gázzal kormányzást, Sainztól pedig a murvás futómű-beállításokat leste el. Egy évvel később már három murvás futamon tudott nyerni, sőt, a havas Svéd Ralin is, pedig ott korábban még sosem nyert nem skandináv versenyző.

Első nem skandináv pilótaként megnyerte a Svéd Ralit 2004-ben a Xsara WRC-vel

Loeb 1974 februárjában született a német-francia határ közelében, egy matematika- és egy tornatanár gyermekeként. Tizenöt éves koráig tornásznak készült, a helyi bajnokságot ötször megnyerte Elzászban, és egyszer egy országos versenyen is az ötödik helyig jutott. Utána abbahagyta a tornát, mivel lusta volt edzeni, és mert érezte, hogy igazán magas szintre nem tudna eljutni benne. Gyerekként egyáltalán nem lelkesedett a tanulásért, bár az agya jól fogott, a matematikaérettségit úgy tette le hibátlan eredménnyel, hogy nem is készült rá.

Ha versenyt látott maga körül, rögtön elindult rajta, legyen szó akár kerékpárról, tricikliről, minimotorról vagy robogóról. Később egyetemre ment, de hamar otthagyta, eleinte tornatanárként, majd egy gumitömítéseket gyártó üzemben dolgozott. Az utóbbit nem igazán kedvelte, egyetlen motivációja az volt, hogy a keresetéből elkezdhetett gyűjteni álmai autójára, egy Renault 5 GT Turbóra. Amikor végre meglett az autó, az első 2500 kilométeren teljesen elkoptatta rajta a gumikat, és a jogosítványa többet volt a helyi rendőrőrsön, mint a saját zsebében. Aztán elvégzett egy elektroműszerész-technikumot is, ami után villanyszerelőként munkahelyről munkahelyre vándorolt, de nem igazán találta a helyét.

Vasárnap, friss kilencszeres világbajnokként a Francia Ralin navigátorával, Daniel Elenával

Első tehetségkutató autóversenyen a selejtezőket megnyerve egészen a döntőig jutott. Ugyan a legjobb időeredményt ott is ő érte el, de végül a legközelebbi vetélytársát hirdették ki győztesnek, akinek már sötétben kellett teljesítenie a pályát. 1997-ben indulhatott először igazi raliversenyen egy Peugeot 106-ossal. Rögtön győzött, de a versenyzési lehetőséget megteremtő navigátora a verseny végén úgy döntött, nem vállal több futamot vele, ugyanis annyira félt mellette. Még ebben az évben találkozott Daniel Elenával, aki máig a navigátora és a barátja.

2000-től profi raliversenyzővé vált, 2002-től pedig csak a világbajnokságon indult, kizárólag Citroënnel. Ralis rekordjait szinte lehetetlen lesz megdönteni, majdnem a felét megnyerte azoknak a vb-futamoknak, melyeken rajthoz állt (75-öt), egyszer 6 győzelmet aratott zsinórban, egyszer pedig 15-ször állhatott egymás után dobogóra. Az egy szezonban szerzett 11 győzelem is lehetetlennek tűnik bárki más számára, mint ahogy az is sokára fog megismétlődni, hogy valaki ugyanazt a versenyt 9-szer - ami lehetett volna 10 is, ha tavaly nem kap defektet - nyerje meg, ahogy Loeb tette ezt Németországban. Teljesítménye elismeréseként 2009-ben elnyerte a becsületrendet.

Nem csak vezetni, kereket cserélni is villámgyorsan tud: kevesebb mint másfél perc alatt. Navigátorával idén a Görög Ralin még a vezetést sem vesztették el, olyan gyorsan dolgoztak

Pályafutása során sokszor kacsingatott a pályaversenyzés felé, 2005-ben és 2006-ban például elindult Le Mans-ban, és a második nekifutásra ezüstérmet szerzett két csapattársával egy Pescarolo Juddot vezetve, csak egy gyári Audi TDI tudta megelőzni őket. Hat év kihagyás után az idén újra beült egy Le Mans-i LMP2-es autóba (saját csapata Oreca Nissanjába) egy teszten, és kapásból az ötödik legjobb időt futotta.

Az igazi álma azonban a Forma-1-volt, ami majdnem összejött neki. 2007-ben egy teszt erejéig autót cserélt a Renault Forma-1-es versenyzőjével, Heikki Kovalainennel, aztán 2008-ban egy valódi teszten is részt vehetett Silverstone-ban egy Red bull RB4-essel, ahol 17 versenyzőből a 8. helyen végzett. Akkoriban már a Red Bull volt a Citroën főszponzora, így állítólag lehetőséget kapott volna arra is, hogy a 2009-es rali-vb szezon után megrendezett, Abu-Dzabi Nagydíjon versenyezhessen Sebastian Bourdais Toro Rossójával. A beugrástól azt remélte Loeb, hogy utána a Red Bull fiókcsapatánál versenyezhet majd 2010-ben, azonban az egészből nem lett semmi, mert az FIA nem adott neki szuperlicencet (F1-es jogosítványt) arra hivatkozva, hogy nincs elég tapasztalata zárt pályás versenyeken, és nem bírná a fizikai terhelést.

Sokszor kacérkodott a Forma-1-gyel, végül nem kapott lehetőséget az FIA-től

Rendszeres résztvevője a Race of Champions gálaversenynek, 2003-ban, 2005-ben és 2008-ban ő lett a bajnokok bajnoka. 2012-ben Loeb a ralikrosszba is belekóstolt, az amerikai X-Games versenyt fölényesen nyerte egy Citroënnel, ami ugyan pont úgy nézett ki, mint a rendes WRC autója, de kétszer olyan erős volt, így teljesen más technikát igényelt a vezetése.

Loeb részleges visszavonulásának fő oka, hogy nem szeret sok időt tölteni az utazással, és már unja a versenyek előtti pályabejárásokat is. Azonban szinte biztos, hogy 2014-től sem hagyja abba a versenyzést. A Túraautó Világbajnokságon (WTCC) képzeli el a jövőjét, valószínűleg azért, hogy végre ne csak az órával, hanem más versenyzőkkel is küzdhessen, test-test elleni csatákban. Kiélezett reflexeinek és hihetetlen vezetési tudásának bizonyára ott is jó hasznát veszi majd.